[Grem] Jún.9. A kínai vértanúk (17-21.sz.),köztük Zhao Rong Szt. Ágoston áldozópap (18.sz.) ünnepe

[Emoke Greschik]

 Zhao Rong Szent Ágoston áldozópap és társai, kínai vértanúk
Kultúra <https://www.magyarkurir.hu/kultura> – 2023. július 9., vasárnap |
6:00
https://www.magyarkurir.hu/hirek/zhao-rong-szent-agoston-aldozopap-es-tarsai-kinai-vertanuk


Közel harmincezer vértanúról tudunk, akik keresztény hitük miatt
haltak meg Kínában
az évszázadok során; nemcsak a katolikus, de az ortodox és a protestáns
egyházak tagjai közül is sokan adták életüket Jézus Krisztusért az ázsiai
országban. Zhao Rong Ágostont és száztizenkilenc társát II. János Pál pápa
avatta szentté 2000-ben. Rájuk emlékezünk liturgikus emléknapjukon, július
9-én.

*A 17. század közepétől a kínai keresztényeke*t *számos alkalommal üldözték*.
*Az első misszionáriusok által alapított fiatal katolikus egyház*a*t a
Csing-dinasztia – amely 1644-ben került hatalomra – törvényen kívül helyezt*
e. A kereszténységet a különböző helyi természetvallásokkal együtt *„szektáknak
és sötét tanoknak” nyilvánították*. *A legtöbben elmenekültek a környező
szigetekre, illetve országokba*,* de a Krisztus-hit kisebb területeken
fennmaradt, elsősorban azoknak a bátor misszionáriusoknak köszönhetően,
akik* *a tilalom ellenére bemerészkedtek a kontinentális Kína területére.*

*A történelem folyamán hol erősödött, hol enyhült az üldözés. Néhány
császár engedélyezte a keresztény vallásgyakorlást*, *mások viszont
kegyetlenül üldözték. A 19. században két újabb tiltó rendeletet adtak k*i *a
kereszténység* *ellen, 1805-ben és 1811-ben*. *A kínai keresztényeket
többnyire száműzetésre ítélték, az európai hithirdetőket pedig főként
halálbüntetésre. 1813-ban amnesztiát ígértek azoknak, akik önként
megtagadják* *hitüket*.

A század folyamán a nemzetközi politikai változások is jelentősen
befolyásolták a kereszténység történelmét az országban. *Kína az első
ópiumháború (1839–1842) után kénytelen volt feladni elzárkózó politikáját.
A következő évtizedekben a külföldiek jelentős hatalomhoz jutottak az
országban, viszont mindinkább kihívták maguk ellen a helyiek haragját,
hiszen kizsákmányolták az erőforrásokat, ópiumot vittek az országba, a
helyi vallásokat és tradíciókat nem tisztelték, és egy sor egyenlőtlen
szerződést kényszerítettek a kínaiakra.Bár a misszionáriusok immár szabadon
munkálkodhattak az országban, az ellenállás* *a külföldi elnyomással
szemben* *a kereszténység*r*e is kiterjedt. Az európaiak és a helyiek
között növekvő feszültség hatására 1900-ban kirobbant az úgynevezett
bokszerlázadás. A megmozdulást a kínai császár özvegye, az ország tényleges
uralkodója is támogatta. A felkelők tönkretették a vasúti és a
távíróvonalakat, megtámadták a külföldi helyőrségeket, követségeket
és* *missziókat.
Megöltek több ezer keresztényt, akár kínai, akár külföld*i *volt*,* és
minden idegen* *fejére vérdíjat tűztek ki*. *A legtöbb kínai vértanú a
bokszerlázadás áldozata volt: köztük püspökök, papok, szerzetesek, de a
többségük világi hívő volt, családapák, anyák és gyerekek. Hősies
helytállásuk ma is erőt ad az elnyomásban élő kínai egyháznak.*

*Zhao Rong Ágoston volt az első kínai származású vértanú pap*. *1746 körül
született. A császári hadseregben szolgált,* *de látva* *az üldözést
szenvedő keresztények állhatatosságát, kíváncsi lett az idegen vallásra.
Megtért, és a papi hivatást választotta. Az evangélium megvallásáért és
hirdetéséért letartóztatták, majd kegyetlen kínzások után kivégezték
1815-ben.*


*Forrás: Vatican.va; Wikipedia.org*


*Fotó: Wikimedia commons*


*Magyar Kurír(sza)*
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20240709/ad590257/attachment.html>