<div dir="ltr">
<h1>Zhao Rong Szent Ágoston áldozópap és társai, kínai vértanúk</h1><div><a href="https://www.magyarkurir.hu/kultura" target="_blank">Kultúra</a> – 2023. július 9., vasárnap | 6:00</div><div><a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/zhao-rong-szent-agoston-aldozopap-es-tarsai-kinai-vertanuk" target="_blank">https://www.magyarkurir.hu/hirek/zhao-rong-szent-agoston-aldozopap-es-tarsai-kinai-vertanuk</a><div> <br></div></div><div><a rel="lightbox['g115227']"><img src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=115227&v=&img=c_martyr_saints_of_china-(2).jpg" style="margin-right:0px" width="471" height="301"></a></div><div><a rel="lightbox['g115227']"><span title="2 kép a galériában, kattintson!"><img src="https://www.magyarkurir.hu/design1/img/img.png" align="absmiddle"> <br></span></a></div><h3><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><span style="background-color:rgb(234,209,220)">Közel
harmincezer </span>vértanúról </span><span style="background-color:rgb(217,234,211)">tudunk,</span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)">akik keresztény hitük</span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)">miatt haltak meg </span><span style="background-color:rgb(217,234,211)">
Kínában az évszázadok során;</span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)">nemcsak a katolikus, de az ortodox és a
protestáns egyházak tagjai közül is sokan adták életüket Jézus
Krisztusért </span><span style="background-color:rgb(217,234,211)">az ázsiai országban. </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Zhao Rong Ágostont és száztizenkilenc
társát II. János Pál pápa avatta szentté 2000-ben</span>. Rájuk emlékezünk
liturgikus emléknapjukon, július 9-én.</h3><div><p><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">A
17. század közepé<span style="background-color:rgb(234,209,220)">től</span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"> </span></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">a kínai keresztényeke</span></b>t <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">számos alkalommal üldözték</span></b>.
<b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Az első misszionáriusok által alapított fiatal katolikus egyház</span></b>a<b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">t a
Csing-dinasztia – amely 1644-ben került hatalomra – törvényen kívül
helyezt</span></b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">e</span>. A kereszténységet a különböző helyi természetvallásokkal
együtt <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">„szektáknak és sötét tanoknak” nyilvánították</span></b>. <b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">A legtöbben
elmenekültek a környező szigetekre, illetve országokba</span></b>,<b><span style="background-color:rgb(255,242,204)"> de a
Krisztus-hit kisebb területeken fennmaradt, elsősorban azoknak a bátor
misszionáriusoknak köszönhetően, akik</span></b> <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">a tilalom</span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><span style="background-color:rgb(234,209,220)"> </span>ellenére bemerészkedtek <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a
kontinentális Kína területé</span>re.</span></b></p>
<p><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">A történelem folyamán </span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">hol erősödött, hol <span style="background-color:rgb(255,242,204)">enyhült</span> az üldözés</span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">. Néhány
császár engedélyezte a keresztény vallásgyakorlást</span></b>, <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">mások viszont
kegyetlenül üldözték. A 19. században két újabb tiltó rendeletet adtak
k</span></b>i <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">a kereszténység</span></b> <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">ellen, 1805-ben és 1811-ben</span></b>. <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">A kínai keresztények</span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">et
többnyire száműzetésre ítélték, </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">az európai <span style="background-color:rgb(234,209,220)">hithirdetők</span></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">et pedig főként
halálbüntetésre. 1813-ban amnesztiát ígértek azoknak, akik önként
megtagadják</span></b> <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">hitüket</span></b>.</p>
<p>A század folyamán a nemzetközi politikai változások is jelentősen
befolyásolták a kereszténység történelmét az országban. <b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Kína az első
ópiumháború (1839–1842) után kénytelen volt feladni elzárkózó
politikáját. A következő évtizedekben <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a külföldiek</span> jelentős hatalomhoz
jutottak az országban, viszont mindinkább kihívták maguk ellen a helyiek
haragját, hiszen <span style="background-color:rgb(234,209,220)">kizsákmányolták</span> az erőforrásokat, ópiumot vittek az
országba, a helyi vallásokat és tradíciókat <span style="background-color:rgb(234,209,220)">nem tisztelték,</span> és<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> egy sor
egyenlőtlen szerződést kényszerítettek</span> a kínaiakra.</span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Bár a misszionáriusok immár szabadon munkálkodhattak </span><span style="background-color:rgb(217,234,211)">az országban, az
ellenállás</span></b> <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">a külföldi elnyomással</span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"> szemben</span></b> <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">a kereszténység</span></b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">r</span><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><span style="background-color:rgb(234,209,220)">e is
kiterjedt.</span> Az európaiak és a helyiek között növekvő feszültség hatására
1900-ban kirobbant az úgynevezett bokszerlázadás. A megmozdulást a kínai
császár özvegye, az ország tényleges uralkodója is támogatta. A
felkelők <span style="background-color:rgb(234,209,220)">tönkretették</span> a vasúti és a távíróvonalakat, megtámadták a
külföldi helyőrségeket, követségeket és</span></b> <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">missziók</span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">at. Megöltek </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">több ezer
keresztényt, <span style="background-color:rgb(217,234,211)">akár kínai, akár külföld</span></span></b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">i </span><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">volt</span></b>,<b><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><span style="background-color:rgb(234,209,220)"> és</span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)">minden idegen</span></span></b> <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">fejére
vérdíjat tűztek ki</span></b>. <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">A l<span style="background-color:rgb(217,234,211)">egtöbb</span> kínai vértanú </span><span style="background-color:rgb(217,234,211)">a bokszerlázadás <span style="background-color:rgb(255,242,204)">áldozata
</span>volt</span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">: köztük püspökök, papok, szerzetesek, de a többségük világi hívő
volt, családapák, anyák és gyerekek. Hősies helytállásuk ma is erőt ad
<span style="background-color:rgb(234,209,220)">az elnyomásban</span> élő kínai egyháznak.</span></b></p></div><div dir="ltr"><div>
<p><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Zhao Rong Ágoston volt az első kínai származású vértanú pap</span></b>. <b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">1746
körül született. A császári hadseregben szolgált,</span></b> <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">de látva</span></b> <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">az üldözést
szenved</span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">ő keresztények állhatatosságát, kíváncsi lett az idegen vallásra.
Megtért, és a papi hivatást választotta. Az evangélium megvallásáért és
hirdetéséért<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> </span></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">letartóztatták, majd kegyetlen kínzások után kivégezték
1815-ben.</span></b></p>
<p><b>Forrás: Vatican.va; Wikipedia.org<br></b></p>
<p><b>Fotó: Wikimedia commons<br></b></p>
<p><b>Magyar Kurír<br>(sza)</b></p></div>
</div><div id="m_-3868844122718605205m_4165428252415458706m_-7334446957841725193DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br></div>
</div>