[Grem] Az Ursula von der Leyen-i értelemben vett... - adalék 1.

[KEA]

> Azért remélhetőleg nem durvul el ennyire a helyzet Nyugat-Európában. Bár ki 
> tudja? Kérdés az hogy ez most valójában mekkora probléma, mert tartok töle 
> hogy a mi köztévés híradásaink ezt jelentősen felnagyitják, mint ahogy a 
> migrációs kérdést is?

Kezdjük az el- és visszavándorlással, mégis vasárnap van.

*** *** ***

Bundesmutti elsikálta szépen – a német nők termékenységi rátája „csak” 40
százalékkal alacsonyabb, mint a migránsoké

„Wir schaffen das!“ Avagy megérkezett a Szövetségi Migrációs és Menekültügyi
Hivatal legfrissebb jelentése. Tanulságos olvasmány.

Mandiner, 2024.01.13. -- Rivafinoli Francesca
https://mandiner.hu/kulfold/2024/1/bundesmutti-elsikalta-szepen-a-nemet-nok-termekenysegi-rataja-csak-40-szazalekkal-alacsonyabb-mint-a-migransoke


Más migránsoktól eltérően az uniós országok állampolgárai amilyen lendülettel
Németországba költöznek, ugyanolyan lendülettel előbb-utóbb távozni is szoktak –
derül ki a német Szövetségi Migrációs és Menekültügyi Hivatal legfrissebb, de
még a 2022-es adatokat prezentáló jelentéséből.

Szikár tény, megbízható német számadat: 2019-ben 211 740 magyar élt
Németországban, míg 2022. december 31-én (azaz annak a választási évnek a végén,
amikor

már az urnazárást követő két hétben csak Donáth Annának rögtön „öt meleg
barátja” hagyta el az országot az állítólagos kilátástalanságában)

létszámuk 214 695 volt. Az négy év alatt mindösszesen plusz 2955 fő. Könnyen
belátható, hogy nem a kiköltözők száma ilyen alacsony (különös tekintettel a
románok egyidejű 135 ezres növekményére), miként az sem valószínű, hogy a
németországi magyarok idővel szublimálnak (hiszen az állampolgárságot sem kérik
ekkora tömegek); hanem többnyire helycseréről van szó: az újak mennek, mások meg
történetesen fogják a cókmókjukat és hazajönnek. És valóban:

még a kiugróan kofferpakolós 2022. esztendőben is csupán 4021-gyel haladta meg
az elköltözők száma a Németországból visszaérkezőkét,

így nőtt az ottani magyarok száma abban az évben 1960-nal (a románoké közben 39
ezerrel, bezzeg).

Külön érdekesség, hogy a Németországban élő magyaroknak 6 százaléka született
Németországban, ami más országok állampolgáraihoz viszonyítva alacsony arány –
az Európai Unióhoz később csatlakozott románok és bolgárok esetében ez 8,2
százalék, a horvátoknál egyenesen 13,7.

Szűk 28 ezer kiskorú magyar él Németországban, szemben a 167 ezer kiskorú
románnal, a 60 ezer kiskorú horváttal, vagy akár a 38 ezer göröggel.

Okos statisztikusok ebből nyilván szakszerűbb következtetéseket tudnának
levonni, mint a magamfajta laikus, mindenesetre talán megfogalmazható az az
óvatos sejtés, hogy szép csöndben számos család is szivárog hazafelé.

A jelentés mindenesetre megállapítja: 2021-ben az uniós tagállamok közül húsz
esetében haladta meg az elvándorlás a visszavándorlást (idetartozik Németország,
amely 2010 óta már 600 ezer németet veszített; de itt találjuk Belgiumot,
Franciaországot és Svédországot is); ezzel szemben

a német hivatal a pozitív visszavándorlási egyenleget mutató 11 tagállam között
tartja számon Portugáliát, Írországot és Magyarországot.

Magyarországra egyébként 2022-ben 2052 német érkezett, ezzel az ország Thaiföld
és Belgium között áll a célországok ranglistáján (összehasonlításképpen: a
tengerparti dolce vitát kínáló Olaszországba 3214 német költözött, Portugáliába
2757).

A Magyarországra migráló németek korösszetételét a jelentés sajnos nem
tartalmazza; összességében azonban nem nyer bizonyítást az az állítás, amely
szerint Németországból csupán azért van elvándorlás, mert a jómódú nyugdíjasok
tömegével áramlanak naposabb vidékekre –

az adatok szerint ugyanis a távozók csupán 6,3 százaléka idősebb 65 évesnél.

De érdekes adatokra bukkanhat az is, aki szerint vendégmunkás és
ellenőrizetlenül beáramló illegális migráns között a végeredményt tekintve
érdemi különbség nincsen.

Mint ismert, Németország az 1960-as évek környékén külön egyezményeket írt alá
vendégmunkások fogadására irányulóan, mások mellett Spanyolországgal,
Portugáliával, Görögországgal, illetve Törökországgal. Ennek nyomán a külföldiek
aránya az 1961-es 1,2 százalékhoz képest 1970-re elérte a 4,5 százalékot, azaz
egy évtized alatt bő 3 százalékponttal nőtt; aztán teltek-múltak az évek, és
kismértékű konstans növekedés, illetve időnkénti stagnálás után 2014-re a nem
német állampolgárok aránya már súrolta a 9,3 százalékot. 44 esztendő alatt szűk
öt százalékpontos növekedés.

Hogy azután 2014 és 2022 között – hopp! – 9,3-ról 14,6 százalékra ugorjon a
mutató; ami ugye nyolc év alatt jelent bő 5 százalékpontot.

Lazán kapcsolódik, hogy 2022-ben 176 433 bűncselekményt követtek el
„jogosulatlanul az országban tartózkodó gyanúsítottak”, míg a jogszerűen az
országban tartózkodó külföldiek 607 ezret; ez dobogós helyet érdemel a 2015-ös
és a 2016-os bűnözési rekordok mögött. Hogy 2023-ban mennyivel lett jobb a
helyzet, az egyelőre kérdéses: a berlini rendőrség szintén most közzétett adatai
szerint

2023-ban a fővárosban 13 százalékkal nőtt a fiatalok által csoportosan
elkövetett erőszakos bűncselekmények száma, 7 százalékkal volt több késes
támadás (naponta közel tíz), másfélszeresére ugrott a betörések száma és
egyharmadával több autót loptak el.

A jövőt illetően megállapítható továbbá, hogy 2022. december 31-én a
Németországban élő külföldiek 58,6 százaléka volt 40 évesnél fiatalabb, míg a
német állampolgároknak csupán 40,6 százaléka.


A termékenységi ráta a német nők körében 2022-ben 1,36 volt, míg a külföldiek
esetében 1,88 – ami egyébként komoly visszaesés a 2016-os 2,28-hoz képest: így a
bennszülöttekhez viszonyítva a fórjuk már mindössze 40 százalék.

(Nyitókép: AFP)

On 1/28/24 7:34 AM, Bényi Zsuzsanna wrote:
> Az újabb nyelvkönyvekben a család témánál képek alapján választhat a tanuló,
>  melyikben képzeli el magát leginkább: apa-apa gyerek, anya-anya gyerek,
> anya-apa gyerek. Szóval itt van abszolút. Filmekbe beleerőszakolva
> találkozhatunk rendszeresen homoszex uális párokkal teljesen nem odaillő
> helyzetekben, lejön, hogy bele kellett szuszakolni a kötelezőt....
> 
> Zsuzsa
> 
> Tibor László Puskás <puskas.tibor1967 at gmail.com 
> <mailto:puskas.tibor1967 at gmail.com>> ezt írta (időpont: 2024. jan. 27., Szo
> 23:07):
> 
> Azért remélhetőleg nem durvul el ennyire a helyzet Nyugat-Európában. Bár ki 
> tudja? Kérdés az hogy ez most valójában mekkora probléma, mert tartok töle 
> hogy a mi köztévés híradásaink ezt jelentősen felnagyitják, mint ahogy a 
> migrációs kérdést is? --

Üdvrivalgással:
KEA.