[Grem] „Ennél cinikusabb és aljasabb döntés az '56-os megtorlások óta nem volt ebben az országban!” – befutott a legújabb ellenzéki álhiszti

[KEA]

„Ennél cinikusabb és aljasabb döntés az '56-os megtorlások óta nem volt ebben az 
országban!” – befutott a legújabb ellenzéki álhiszti

Aki folyton a negatívumra fókuszál, az bónuszként még amiatt is kesereghet, hogy 
mennyire elviselhetetlen a hangulat ebben az országban, mennyire lehoz az 
életről minden.


Mandiner, 2024.01.07. -- Francesca Rivafinoli
https://mandiner.hu/belfold/2024/01/ennel-cinikusabb-es-aljasabb-dontes-az-56-os-megtorlasok-ota-nem-volt-ebben-az-orszagban-befutott-a-legujabb-ellenzeki-alhiszti


Előrebocsátom: noha az újszülöttkori SMA-szűrés 14 hónapos kutatási programja[*] 
2023. december 31-én véget ért, és

ilyenkor teljesen szokványos ügymenet a határozott idejű kísérleti projekt 
lezárása és eredményeinek alapos kiértékelése,

azért egy olyan országban, amelyikről a minap is bő ezer német előfizető 
kommentelte egyhangúlag a Die Welt migrációügyi Bakondi-interjúja alá, hogy lám, 
arrafelé tudnak előre gondolkodni, bezzeg ott nem cécóznak, áldja meg az Isten a 
bölcs magyarokat, akik az első pillanattól kezdve résen voltak és élen jártak – 
szóval azért egy ilyen országban nem tűnik kivitelezhetetlennek valamiféle 
áthidaló megoldás, amely lehetővé teszi, hogy a 2024. év első újszülöttjein is 
mihamarabb elvégezzék az önkéntes szűrővizsgálatot, megelőzendő sok nagy bajt és 
költséget. Mégiscsak akadt itt 14 hónap alatt kilenc baba, akinek kilátásait a 
szűrésnek köszönhetően messzemenően javítani lehetett; ennek rám eső, havi 2,9 
forintos költségét a magam részéről látatlanban is szívesen állom.

Ahogy a migránsokat is 2015 óta igyekszünk feltartóztatni, anélkül, hogy közben 
kiértékelési célból időnként hónapokra megszűnne a határvédelem, ugyanúgy a 
gerincvelői izomsorvadást is lehetne konstans módon elfojtani csírájában – azért 
ráadásul talán még hetes cikkely se járna.

Ugyanakkor volna itt egy csuda érdekes jelenség, amely mellett ne menjünk el 
szótlanul.

„A Fidesz megszüntette az újszülöttek SMA-szűrését!” – ordít az üzenet a 
Facebook-oldalakon. „Ennél cinikusabb és aljasabb döntés az elmúlt 13 évben, 
vagy inkább az 56-os megtorlások óta nem született ebben az országban” – 
kommentálja a kutatási program lezárását a youtuber, hozzátéve, hogy

szívhangtörvény „helyett” ingyenes SMA-szűrésre lenne szükség, az lenne az 
európai út.

De vajon találunk-e arra utaló jelet, hogy 2022 novemberében, amikor Kásler 
Miklós 2021-es utasítása nyomán (az uniós tagállamok többségét, köztük 
Franciaországot, Svédországot, Finnországot és Romániát messze megelőzve) 
országos SMA-szűrőprogram indult, össznépileg elmormolódott volna egy apró 
hurrá, nyugtázva, hogy azért időnként történnek jó dolgok is az úgynevezett 
Orbánisztánban? Naná, hogy nem találunk.

Akkor és ott vajon hallottuk-e az influenszerektől, hogy „a Fidesz” vezette be a 
szűrést egy egyházi(!) fenntartású kórház kiváló koordinálásával?

Dehogy: egyszerűen bevezetődött.

Az az állítás, hogy ebben az országban messze nem minden rossz, hogy igenis 
történik fejlődés, előfordulnak élvonalbeli vívmányok és akadnak jóféle 
minisztériumi kezdeményezések, kormánypárti oldalról elhangozván egy rikító 
színű „propagandista” billogot von maga után, ellenzéki térfélről 
megfogalmazódván pedig azonmód a „Fidesz által megvett szekértoló” kategóriába 
löki a megszólalót. Amikor aztán a kormány (akár helyesen, akár félhelyesen, 
akár helytelenül) leállít egy általa bevezetett rendszert,

hirtelen a legmagasabb európai szférákba emelkedik az adott intézkedéscsomag, és 
záporozni kezdenek a szívszaggató nekrológok.

Lásd ugye a „Szeretlek, KATA” vallomást: éveken át ment a siránkozás egyéni 
vállalkozók részéről is, hogy „már megint az én adómat költik”, hogy ez a 
kormány mást se csinál, mint lehúz minket, hogy becsületes emberként ebben az 
országban tőkét felhalmozni nem lehet – majd amikor tömegek vesztették el azt a 
lehetőséget, hogy akár egymilliós jövedelem mellett havi 50 ezer forinttal 
minden adó- és járulékterhüket bürokráciamentesen letudják (időskorukban pedig 
majd hangosan panaszkodhassanak az ebből adódó alacsony nyugdíjuk miatt),

hirtelen ezreknek jutott eszébe, hogy ország-világ előtt szerelmet valljanak 
életük értelmének, Katának.

Ennél már csak a CSOK és a babaváró kölcsön tavalyi átvariálása miatti 
felháborodás sikerült szürreálisabbra. A bevezetésüktől kezdve amiatt kellett 
panaszkodni, lehetőleg minél határozottabban, hogy a kormány „hitelfelvevő 
eszközt” csinál a nők méhéből, valamint hogy a CSOK csupán a lakásárak 
felverésére alkalmas, és egyébként is a jómódúak járnak jól vele, miközben még 
csak több gyerek se lesz tőle, hiszen a születésszám nominálisan csökken (mert 
azt egyszerűen nem sikerül belátni, hogy a ’90-es években született, most 
szülőképes korú 555 874 nő még némileg magasabb termékenységi arányszám mellett 
se bír számszerűen ugyanannyit szülni, mint amennyit az 1970–1979 közötti 
évjáratú 767 885 nő tudott (volna)).

Majd amikor a kormány döntött arról, hogy az eredeti CSOK az ötezer fősnél 
nagyobb településeken megszűnik, a babaváró pedig 2025-től már csak akkor jár, 
ha a feleség huszonéves,

nosza, szolgálóleány-jelmezt öltött magára egy sor (jellemzően nem nyomorgó) 
ellenzéki feminista, mondván, miért akarják „elvenni” a harmincévesek kedvét a 
szüléstől,

és miért csak akkor számít a nő, ha „nagyon fiatalon és sokat” szül (ahol 
„nagyon fiatalon és sokat” = „az optimális, ideális életkorban egyet”, és 
„számít” = „kamatmentes hitelt kap a fiatal családosként felmerülő 
többletköltségeihez, már csak jutalmul is azért, mert idejében bele mert vágni a 
dologba, növelve plusz 1-2 baba megszületésének esélyét és nem várva meg a 
kockázati tényezők sokasodását”).

De persze tény: aki életvitelszerűen a negatívumra fókuszál, az bónuszként még 
amiatt is siránkozhat, hogy mennyire elviselhetetlen a hangulat ebben az 
országban, hogy mennyire lehoz az életről minden. Míg aki az elmúlt években 
felfigyelt például az olyan beszámolókra, mint hogy a Magyarországi Református 
Egyház Bethesda Gyermekkórházában holland, török, szerb, szlovák és ukrajnai 
SMA-s gyerekeket is kezeltek már, szüleik szerint „csodát téve” velük,

az nem szitkozódhat jóízűen, hogy ezek a visszamaradott „valláskárosultak” a 
társadalom parazitái.

Aki a covid miatti lezárások idején észrevette a hírt, hogy a Bethesdába 
kirendelt kórházparancsnok a rendőrségi kapcsolatait mozgósítva tette pikk-pakk 
lehetővé egy gerincvelői izomsorvadásban szenvedő szlovákiai kisfiú Budapestre 
jutását, az máris akadályoztatva lett abban, hogy káromkodjon egy cifrát a 
katonák kórházi jelenléte miatt. Aki összpontosít az olyan apróságokra, mint 
hogy egy technikum tizedikes osztálya egymás karácsonyi megajándékozása helyett 
a Bethesda Kórháznak szerzett be 130 ezer forint értékben hasznos adományokat, 
az rögtön nem tud jólesően károgni, hogy milyen menthetetlenül elfuserált ez az 
oktatásegészségügy.

Apropó, ki mit tud tenni a saját hatáskörében. Az elmúlt 14 hónapban hiába volt 
mindenki számára elérhető az újszülöttek (semmilyen külön beavatkozással nem 
járó) SMA-szűrése, azt a szülők bő egynegyede nem kérte. Aki most 
influenszerként vagy ellenzéki politikusként a létező legkegyetlenebb dolognak 
minősíti a program leállítását,

vajon kitett-e az elmúlt 14 hónapban legalább egy Facebook-posztot, hogy „hahó, 
kismamák, ez egy nagyon fontos lehetőség, tessék élni vele”?

Sajnos nincs ilyesminek nyoma. Márpedig ha a program változatlan formában 
folytatódott volna, akkor könnyen lehet, hogy minden negyedik újszülött továbbra 
is kimaradt volna belőle. Ezért hát nézzük a dolog pozitív oldalát: amennyiben a 
kísérleti projekt meggyőző eredményei nyomán a lehető leghamarabb nem csupán 
lehetőségként, kutatási programként, hanem

a csecsemők száz százalékát lefedő kötelező vizsgálatként térne vissza az 
SMA-szűrés, akkor az eddigiekhez képest még előbbre is lépnénk.

Ha pedig majd még össznépileg örülni is tudunk ennek, akkor pláne.


[*] link az eredeti cikkben, és még sok másik forráshivatkozás is.

-- 

Üdvrivalgással:
KEA.