[Grem] Pavlics Ferenc (1928–2024)

[Levente Vihar]

https://www.csillagaszat.hu/hirek/pavlics-ferenc-1928-2024/


*Életének 96. évében elhunyt Pavlics Ferenc, az
Apollo-expedíciókholdautójának (LRV) kifejlesztője, a Budapesti Műszaki
Egyetem gyémántdiplomás gépészmérnöke.*
[image: kép.png]

*Linkek, videók és képek nélkül a cikk:*

Pavlics Ferenc a Vas vármegyei Balozsameggyesen (ma Meggyeskovácsi)
született 1928. február 3-án, tanító szülők kilenc gyermeke közül
negyedikként. 1946-ban érettségizett a szombathelyi Faludi Ferenc
Gimnáziumban, a Budapesti Műszaki Egyetemen 1950-ben kapott gépészmérnöki
diplomát. A budapesti Gépipari Tervező Intézet mérnökeként dolgozott,
1952-től Kazinczy László meghívására tanársegédként oktatott a Műegyetem
Gépészmérnöki Karának Gépgyártás-technológia Tanszékén. Professzorával
közösen több tankönyvet írt. Az 1956-os forradalom és szabadságharc
leverése után, novemberben leendő feleségével menekült Ausztriába, és csak
a diplomáját vitte magával.

1957 tavaszán került az Amerikai Egyesült Államokba, a New Jersey-i
menekülttáborba, de már öt nap múlva állást kapott: a General Motors (GM)
frissen felállított detroiti kísérleti laboratóriumába vették fel. A
járművek és a talaj kölcsönhatását vizsgálta, terepjárók, lánctalpas
járművek kifejlesztésével foglalkozott, elsősorban a hadsereg számára,
közben a Michigani Egyetemen posztgraduális tanulmányokat folytatott.
1961-ben áthelyezték Santa Barbarába, a GM villamos-meghajtású járművek
kutatóközpontjába, 1967-től a GM elektronikai részlegének műszaki
igazgatója volt. A GM az Apollo-program 1961-es meghirdetésétől kezdve
együttműködött az amerikai űrkutatási hivatallal (NASA). Pavlics vezető
mérnökként vett részt a bolygók felszínén közlekedő távirányítású és ember
vezette terepjárók tervezésének, fejlesztésének kutatómunkájában.

A világ első Földön kívül működő és ember által vezetett járművét Santa
Barbarában 400 munkatárs 18 hónap alatt készítette el. A munka során
figyelembe kellett venni a holdterep nehézségeit, a nagy hőingadozást, a
minimális légnyomást, valamint azt, hogy miközben a gravitáció a
földfelszíni érték egyhatoda, a járműre ugyanakkora tehetetlenségi erők
hatnak. Hossza 3,1 méter, szélessége 2,3 méter, tömege 200 kg volt, és 490
kg terhet bírt el, de csak a Holdon, a Földön ekkora súly alatt
összeroppant volna. Botkormánnyal lehetett irányítani, nagy nyomtávolsággal
és alacsony súlyponttal tervezték.

A titánacélból szőtt kétrétegű kerekek (Pavlics szabadalma) mindegyikét
külön villanymotor hajtotta, az áramellátást ezüst-cink elemek
szolgáltatták. Egyébként a 80 cm átmérőjű, 23 cm széles kerekek abroncsa
cinkkel borított acélhuzalból szőtt sodronyból készült, amit
keresztfonatosan elhelyezett titánszalagok merevítettek, amelyek a nyomaték
jobb átadását tették lehetővé. Az LRV kerekei nagyobb sebességet és kellő
rugalmasságot biztosítottak a kövekkel, kráterekkel és mélyedésekkel
tarkított durva holdfelszínen, ami az űrhajósok számára kényelmessé tette a
holdjáróval megtett egyre hosszabb felfedező utakat.

Pavlics Ferenc a holdautóval szemben támasztott követelményekről Both
Elődnek, Magyar Űrkutatási Iroda igazgatójának adott interjúban elmondta
(Természet Világa, 2008. augusztus), hogy a járműnek 25 fokos emelkedőn fel
kellett tudnia kapaszkodni (pl. az Apollo–17 holdautója a North Massif
aljára kapaszkodott fel a Taurus–Littrow-területen), 30 cm magas akadályra
felmászni, vagy 70 cm széles kráteren, árkon áthajtani. Oldalirányú
stabilitására jellemző, hogy még 45 fokos lejtőn sem borulhatott fel.
Ráadásul ezeknek a műszaki elvárásoknak a Holdon várható –160 és +125 fok
közötti hőmérséklet-tartományban kellett megfelelnie. Az LRV maximális
sebességét 13-14 km/h-ra tervezték, de az Apollo–16 parancsnoka John W.
Young, aki egyedül ült rajta, így 18 km/h-ra állította be a holdautózás
sebességrekordját 1972 áprilisában. Ezt a sebességrekordot ismételte meg
Eugene Cernan, az Apollo–17 parancsnoka is.

Az első LRV 1971-ben, az Apollo–15 expedícióval jutott a Holdra, és 27,8
kilométert tett meg.

1972-ben két űrhajó is magával vitt egy-egy példányt: az Apollo–16
asztronautái 26,6 kilométert utaztak vele, az Apollo–17 roverével 35,9 km-t
tettek meg, és felállították a holdi sebességrekordot (18 km/óra). A három
autó ma a Hold három különböző pontján parkol.

Pavlicsot a GM áthelyezte 1978-ban Európába, Bécsbe költözött, hogy ipari
kapcsolatokat építsen Magyarországgal és a kelet-európai országokkal. Ő
érte el, hogy a győri Rába gyár hátsó hidakat szállíthasson teherautókhoz
Angliába és Detroitba, részben ennek köszönhető, hogy a GM később
Szentgotthárdra telepítette az Opel egyik gyárát. 1980-ban áthelyezték
Németországba, a rüsselsheimi Opel gyárban minőség ellenőrzési igazgatóként
vett részt az Opel Corsa kifejlesztésében. 1984-ben visszatért a GM Santa
Barbara-i részlegéhez, ahol a távlati kutatás vezetője lett.

Pavlics Ferenc több alkalommal is Magyarországra látogatott.

2005-ben a magyar autógyártás 100. évfordulóján a Műegyetemen megtartott
ünnepség díszvendége volt Pavlics Ferenc.

2008-ban megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje
kitüntetést a Holdjáró (Lunar Roving Vehicle) létrehozásának
kezdeményezéséért, megalkotásáért, mérnöki életművéért, valamint a
magyar–amerikai ipari, gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok előmozdítása
érdekében végzett munkásságáért. 2010-ben a Magyar Mérnöki Kamara
tiszteletbeli tagjává választotta, a szervezet Gépészeti Tagozata pedig
Botka Imre-díjjal tüntette ki.

2000-ben aranydiplomát, 2010-ben gyémántdiplomát kapott a Műegyetemen
Pavlics Ferenc.

Az alábbi videón az Apollo–16 parancsnoka, John W. Young kipróbálja az LRV
holdautót. A felvételt a holdkomp pilótája, Charles M. Duke készítette.

Egy valamivel hosszabb videón az Apollo–15 űrhajósai által használt első
LRV holdautó egyik útját mutatjuk be a holdi Appeninek-hegység vidékén a
Hadley-rianás közelében,

Az Apollo-expedíciók holdautója (LRV) kifejlesztésében és elkészítésében,
valamint működésükkor és használatuk során szerzett tapasztalatok a jövő
holdexpedíciói új holdjárműveinek tervezésében és megépítésében is
felhasználhatók lesznek.

Pavlics Ferenc 2024. február 13-án, a kaliforniai Santa Barbarában hunyt
el.
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20240229/e894941b/attachment.html>
--------- következő rész ---------
A non-text attachment was scrubbed...
Name: kép.png
Type: image/png
Size: 1074782 bytes
Desc: nem elérhető
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20240229/e894941b/attachment.png>