[Grem] Őrségváltást a történettudományban is!

[Dorottya Eszter Mogyorósi]

Nagyon érdekes történet, Laci, a kiállításra is emlékszem...:-)

László Baják <laszlo.bajak at gmail.com> ezt írta (időpont: 2024. dec. 22., V,
13:18):

> Kedves lista!
> Raffay interjúját én sem történészi véleménynek, hanem egy radikális
> politikai megnyilvánulásnak tekintem. A szélsőséges radikalizmus egyik
> sajátossága, hogy apró részigazságokból általánosít, illetve mond ki velük
> lesújtó általánosító ítéleteket. Raffaynak kétségtelenül igaza van abban,
> hogy a marxizmus túlélte a rendszerváltást, sőt abban is, hogy ugyan eltérő
> indíttatásból, de szövetséget kötött a liberálisokkal is. A tudat mindig
> nagyon lassan (leglassabban) változik. Jobb híján egy saját példával
> illusztrálom a helyzetet.A 90-es évek közepén az a szerencse ért, hogy én
> rendezhettem a Nemzeti Múzeum (ma is álló) 20. századról szóló állandó
> kiállítását. Ez volt az első nem marxista szemléletű kiállítás a
> korszakról. A marxista történészek és a regnáló politika persze agyon
> támadta, sajtókampány, parlamenti interpelláció, stb. sőt követelték a
> kiállítás bezárását is. Magyar Bálint (SZDSZ), a miniszter azonban
> liberálisként nem merte betiltani, hanem a felelősséget áthárítandó
> kiutalta véleményezésre a Tudományos Akadémiának. Először a
> Történettudományi Intézet vitatta meg, de az nem volt hajlandó szakmailag
> elmarasztalni, így az MTA 2. osztály elé került az ügy. Kosáry Domokos
> elnökletével rendezett vitán a fiatalabb történész generáció segítségével
> végül sikerült legyűrni a "marxisták" makacs ellenállását, így végül a
> legmagasabb tudományos fórum, az Akadémia mondta ki, hogy a kiállítás jó és
> nem kell bántani. 1997-ben (Horn kormány időszaka!) tehát úgy tűnik, hogy
> az akadémiai történészek között többségben voltak az ideológiától független
> a magyar történelmet hiteles szakmai alapon megközelítő történészek. Raffay
> álláspontja tehát, még az olyan ideológiailag, politikailag fertőzött
> korszakokra vonatkozóan sem feltétlenül igaz, mint a 20. század.  Üdv
>
> Romhányi Beatrix <t.romhanyi at gmail.com> ezt írta (időpont: 2024. dec.
> 22., V, 11:30):
>
>> Kedves Mind!
>> Mostanában nemigen szoktam hozzászólni a témákhoz, de a Raffay Ernővel
>> készült interjú válaszra késztet. Mint harminc éve különféle egyetemeken
>> oktató, az egykori MTA, ma HUN-REN Történettudományi Intézetének számos
>> kutatójával szoros szakmai, olykor baráti kapcsolatban lévő történész
>> felháborít Raffay Ernő megnyilvánulása. Ő már nagyon régóta nem része a
>> szakmai közéletnek, semmilyen formában, de a véleménye láthatóan ma is
>> eljut sokakhoz. Nem tudom, liberálisnak vagy kommunistának kell-e tekinteni
>> azokat a középgenerációhoz tartozó kollégákat, akik ma pl. az
>> egyháztörténetírást meghatározzák (pl. Molnár Antal, Fejérdy András, Gőzsy
>> Zoltán), vagy a középkor és a kora újkor kutatásában meghatározó szerepet
>> játszó Pálfy Géza, Kármán Gábor, az idősebbek közül Tringli István,
>> Csukovits Enikő, Fodor Pál. De nem gondolnám az említett ideológiák
>> foglyának a 19-20. századot kutató Ablonczy Balázst, Hermann Róbertet,
>> Szakály Sándort, Ö. Kovács Józsefet sem, hogy csak néhány nevet említsek.
>> A Raffay Ernőéhez hasonló vélemények a rendszerváltozás körüli időszakban
>> talán még megállták a helyüket, bár már akkor sem maradéktalanul, azóta
>> viszont eltelt több mint 30 év, és azok a történészek, akikkel Raffay
>> harcol, nagyrészt már az örök vadászmezőkre költöztek, s akik köztünk
>> vannak, azok sem aktívak. Ideje visszatérni a jelenbe, és körülnézni,
>> mielőtt meggondolatlanul hadonászni kezdünk a bunkósbottal.
>> Üdv
>> Trixi
>>
>> KEA <kea at turul.banki.hu> ezt írta (időpont: 2024. dec. 22., V, 10:41):
>>
>>> Őrségváltást a történettudományban is! - Interjú Raffay Ernővel
>>>
>>> Magyar Jelen, 2024.12.20.
>>>
>>> https://magyarjelen.hu/orsegvaltast-a-tortenettudomanyban-is-interju-raffay-ernovel/
>>>
>>>
>>>
>>> Dr. Raffay Ernő történészt sok liberális támadja sajátos – elsősorban a
>>> szabadkőművesekről publikált – nézetei miatt, de sokkal nagyobb az a
>>> nemzeti oldali tábor, amely egyetért azzal, amit ő könyveiben,
>>> előadásain megoszt, hirdet. Vele készült interjúnkban néhány figyelemre
>>> méltó –eddig talán kevéssé ismert – politikai tapasztalatát, a
>>> kultúráról vallott álláspontját osztja meg olvasóinkkal. Tölgyesi Tibor
>>> Magyar Jelenen megjelent interjúját változtatások nélkül közöljük.[*]
>>> – Ha lenne olyan ember, aki még nem hallott önről, neki hogyan
>>> jellemezné magát?
>>> – Történész vagyok, akkor is, mikor politikai pályán mozogtam,
>>> elsősorban történésznek tartottam magam. Amikor a nyolcvanas években
>>> elkezdtem a politikai tevékenységemet, mindössze annyi volt a cél, hogy
>>> a kommunisták mihamarabb bukjanak meg, bár ez akkor még – hiszen
>>> Magyarország szovjet megszállás alatt volt – teljes lehetetlenségnek
>>> tűnt. Akkortájt vásároltam egy csonka magyarországi autótérképet – sokat
>>> jártam az országot autóstoppal – s ezen piros pöttyökkel bejelöltem
>>> magamnak, hol vannak szovjet katonai alakulatok. S mondhatom jó sok
>>> pötty került a mind a – mai napig meglévő – térképemre, ami jelezte,
>>> mennyire vagyunk szabad ország.
>>> Mivel új- és legújabbkori történész vagyok, így gyorsan és mélyen közel
>>> tudtam kerülni a politikához is. Mint említettem történésznek vallom
>>> magam, de a történetírás felfogásának, mibenlétének, tartalmának,
>>> módszertanának én speciális vonatkozását képviselem. Ez konkrétan azt
>>> jelenti, hogy a mostani történetírás – az elmúlt 35 évet értem alatta –
>>> felfogásával ellentétben – ami szerint nekünk nincs más dolgunk, mint a
>>> jelenségeket feltérképezni és a dolgokat szárazon leírni – én azt
>>> képviselem, hogy a történész értékelő munkát nemzeti, keresztény,
>>> konzervatív tényezők nélkül megtenni nem érdemes.
>>> – Mit gondol, miért alakult ilyenné a történetírás tudománya napjainkra?
>>> – Gyakorlatilag már a 18. század végétől, a nagy francia szabadkőműves
>>> forradalomtól kezdve, Európában három ideológiai irányzat küzd egymás
>>> ellen. A három ideológiai irányzatból kettő baloldali, egy jobboldali. A
>>> két balos irányzat (szocializmus és liberalizmus) teljes mértékben
>>> befolyásolja és maga alá gyűri a történetírást. Megjegyzem, az, hogy
>>> baloldali meg jobboldali, ez politikai kategória, én eszmetörténeti,
>>> ideológiai szempontokat használok.
>>> A harmadig ideológia pedig a konzervativizmus, amely gyakorlatilag
>>> rendkívül egyszerűen leírható: Isten, haza, család. Jómagam tehát
>>> konzervatív történész vagyok, ez azt jelenti a történetírásban, hogy a
>>> nemzeti és a keresztény érdekeket a történetírásban nemcsak lehetséges,
>>> hanem szükséges is képviselni és védeni. A védeni szóból kiderült, hogy
>>> a 19.-21. századi európai történetírásban – ebben benne van a
>>> magyarországi történetírás is – egy hatalmas ideológiai-eszmetörténeti
>>> harc zajlik.
>>> Magyarországon főleg a Kiegyezés óta – mióta a Magyar Tudományos
>>> Akadémia komolyan megerősödött, valamint mióta az állami
>>> tudományegyetemek létrejöttek – a liberális, a szocialista és a
>>> konzervatív történészek egymással gyakorlatilag tudománynak álcázott
>>> folyamatos harcban vannak. A II. világháború utáni erőszakos kommunista
>>> – Rákosi féle – hatalomátvétel előtt a liberalizmus és a
>>> konzervativizmus küzdött egymással az Akadémián, az egyetemeken és a
>>> sajtóban is. Én tanulmányozom – most már évtizedek óta – a magyar
>>> sajtótörténetet, hihetetlen különbségek vannak ugyanazon jelenség
>>> megítélésében, például az Alkotmány című katolikus néppárti napilap, a
>>> Budapesti Hirlap – ez Rákosi Jenő nemzeti liberális lapja – vagy például
>>> a Budapesti Napló – ez a szabadkőműves, radikális-liberális Vészi József
>>> lapja – között. Tehát itt nemcsak a történészekről van szó, hanem arról
>>> a hatalmas eszmetörténeti küzdelemről, ami Európában zajlik a három
>>> általam említett ideológia, illetve politikai fölfogás között. S ez mind
>>> a mai napig megvan a magyar történettudományban is.
>>> – Miben hozott változást az 1989-es rendszerváltás?
>>> – Rátérve a rendszerváltozás óta eltelt 35 évre, azt kell mondanom, hogy
>>> a magyarországi történetírás tragikus helyzetben van, s azt is elmondom
>>> miért. Mind a Magyar Tudományos Akadémián, mind az állami egyetemeken –
>>> sőt még a két egyházi fenntartású, katolikus és a református egyetemen
>>> is – a liberális és a kommunista tábor – bár ez utóbbiak már önmagukat
>>> szociáldemokratáknak hirdetik – vagyis a két baloldali ideológia emberei
>>> tanítanak. Professzorok, docensek, magas beosztású kollégák terjesztik,
>>> terjeszthetik a baloldali ideológiát, és mind a mai napig ez a helyzet.
>>> Mi konzervatívok nagyjából ki vagyunk szorítva mind a Magyar Tudományos
>>> Akadémiáról, mind pedig az állami és egyházi egyetemekről. Ezt meg kell
>>> változtatni, mert a nemzeti tudatunknak a nemzeti önismeret, a nemzet
>>> történelme, az úgynevezett történelmi tudat, döntő fontosságú
>>> alkotórészei. Ha én a történelmünkről csak annyit tudok, hogy a magyar
>>> egy elnyomó söpredék volt, amelyik a zsidókat likvidálta, a
>>> nemzetiségeket meg el akarta magyarosítani, akkor a nemzeti tudatunk nem
>>> lehet magabízó, nem lehet erőteljes, nem lehet nemzetfenntartó erő.
>>> Erről szól ez a harc, mert a konzervatív történetírás Magyarországon
>>> háttérbe van szorítva, amit egy súlyos, nagyon-nagyon negatív, és minden
>>> körülmények között megváltoztatandó helyzetnek tartok.
>>> – Ön az Antall kormányban államtitkári tisztséget töltött be, akkor
>>> miért nem következett be ez a változás?
>>> – Sajnos ez a változtatás nem annyira egyszerű, s erre mondok egy
>>> megtörtént esetet. Ott voltam azon a kormányülésen honvédelmi
>>> államtitkárként – Für Lajos helyett – ahol beterjesztették a katolikus
>>> egyetem létrehozásának az ötletét. Mindenki megszavazta az
>>> előterjesztést, egy ember volt, aki nem támogatta – nem akartam hinni a
>>> fülemnek – maga Antall József miniszterelnök. A következő, egyébként
>>> racionális indokot mondta: ha létrehozzuk a katolikus egyetemet, akkor
>>> az állami egyetemeken meglévő egy-két vallásos kollégát mind odaviszik,
>>> és az állami egyetemek akkortól totálisan a kommunista oktatók kezében
>>> maradnak. Megjegyzem, akkor egyébként még kevesen voltak közülük
>>> liberálisok, hiszen a liberális úgy jött létre, hogy 1990. április 8-án,
>>> a választások második fordulóján, reggel hatkor fölébredtek a kommunista
>>> elvtársak és onnantól liberálisnak érezték magukat. Tudjuk a régi pesti
>>> viccet, hogy a liberális egyébként nem más, mint diplomás kommunista.
>>> Tehát visszatérve a történetre, akkor a kormányüléseken lehetett
>>> vitatkozni, egy hosszabb vitában rávettük, rábírtuk arra a kormányfőt,
>>> hogy ő is szavazza meg az előterjesztést. Antall végül elfogadta, azzal,
>>> hogy jó, legyen, de akkor ezzel az összes egyetemet elveszítjük. S ma
>>> már be kell látnunk, hogy sajnos Antall Józsefnek lett igaza.
>>> – Így utólag, akkor mi lett volna a jó megoldás?
>>> Az állami egyetemekről elküldeni azokat az embereket, akik nem odavalók
>>> voltak. Csak akkor sajnos megszűntek volna az egyetemek, és ezt nem
>>> lehetett megcsinálni.
>>> Mondok egy példát, hogy ez hogyan működött. Amikor én a Honvédelmi
>>> Minisztériumba kerültem, akkor még két katonai titkosszolgálat volt.
>>> Fölmerült, hogy ki tudja, mennyi hírszerző tisztünk meg elhárító
>>> tisztünk van beépítve a KGB-be vagy a románokhoz, hiszen nagyon komoly
>>> titkosszolgálatok léteztek kommunista zászló alatt. A problémát valahogy
>>> meg kellett oldanunk, ha viszont megszüntetjük a titkosszolgálatunkat,
>>> akkor a kormány elesik az információktól és elesik a belbiztonsági
>>> védelemtől, tehát titkosszolgálatot nem lehetséges megszüntetni. Azt
>>> lehetett maximum tenni, hogy egy idő után az egyik gyanús tábornokunk
>>> helyére egy olyan ezredest tettünk, akit korábban én Amerikában
>>> ellenőriztem.
>>> Ilyen részletek talán nem érdekesek, de fontosak, mert ezekből látszik
>>> az a helyzet, hogy a rendszerváltozás gyakorlatilag nem történt meg.
>>> Részben azért nem történhetett meg, mert az élet minden területén – a
>>> nagy cégek tulajdonosi körében, a nagygazdaságok, tehát az agrárium
>>> szférájában is – kommunista többség volt. A kapitalizmus meg a
>>> privatizáció Magyarországon ugyanis nem az Antall-kormánnyal kezdődik,
>>> de nem is a Németh Miklós utolsó reform kommunistának mondott
>>> kormányával, hanem a 80-as évek elejétől elkezdődött. Amikor az
>>> Antall-kormány megalakult, akkor már a tőke nagy része magánkézben volt,
>>> korábbi kommunista vezetők kezében.
>>> Zoom
>>>
>>> forrás: erdely.ma
>>> – Elmondható tehát, hogy nem történt meg az igazi rendszerváltozás?
>>> – Bizonyos fontos változások történtek, például a primitív kommunista
>>> tulajdonviszonyok és gazdaságpolitika helyére a tőke hatalma lépett,
>>> valamint kialakult a többpártrendszer és a szólásszabadság. Ha azonban a
>>> részleteket nézzük, azt látjuk, hogy a nemzeti oldalon az egyik párt
>>> agresszív módon megsemmisíti a kisebb nemzeti pártokat, a
>>> szólásszabadság pedig részleges: ha például elmondom a szakmai
>>> véleményemet Trianonról vagy a szabadkőművességről, balos „tudósok”
>>> antiszemitának neveznek. Mindent egybe véve, ez a helyzet még mindig
>>> jobb, mint a kommunizmus volt.
>>> Történészként mondom, mert évtizedeken át tanítottam gazdaságtörténetet
>>> – angol ipari forradalom, francia ipari forradalom, a hatalmas német
>>> ipari forradalom és az Osztrák-magyar Monarchia, benne Magyarország is –
>>> tudom azt, hogy a tőke általában nem konzervatív, a nagytőke mindig
>>> liberális.
>>> S itt egy nagyon fontos dologra szeretném a figyelmet felhívni, arra,
>>> hogy a liberalizmus a tőkés világ eszmetörténeti megfelelője. Ugyanis a
>>> liberálisok mondják ki – a konzervatívok nem, és alapvetően a
>>> szociáldemokrata ideológusok sem – hogy a szabad vállalkozást
>>> mindenkinek meg kell engedni. Ez elsőre szépen hangzik, csak az a gond
>>> vele, hogy bár mindenkinek joga van – még a legszegényebb embernek is –
>>> egy hatalmas gyárat alapítani, csak nem fogja tudni megtenni, ha nincs
>>> hozzá tőkéje.
>>> Visszatérve az eredeti kérdésre, jórészt elmaradt a 80-as években
>>> általunk tervbe vett rendszerváltozás, s ennek hatásait mind a mai napig
>>> érezzük, mert pontosan ugyanaz a rablókapitalizmus van most
>>> Magyarországon, mint ami kialakult a 80-as és 90-es évek fordulóján.
>>> Csak most bekenik a „nemzeti nagytőke” mázzal; igen, a NER
>>> gazdaságpolitikájára gondolok. Sokan felvetik, hogy ki kell alakítani
>>> egy magyar nagytőkés osztályt, egy hazai nomenklatúrát, de ennek ára
>>> van. Ez jelen esetben a költségvetés fosztogatásán keresztül valósul
>>> meg, hiszen a NER gyakorlatilag nem más, mint a kormányzat és a nagytőke
>>> és kapcsolt tagjai részéről a költségvetési pénzek magántulajdonná
>>> alakítása. Mert tőkét úgy is lehet – bár nyilván nem mindenkinek –
>>> csinálni, hogy a költségvetésnek például eladok valamit. Erre csak egy
>>> példát mondok, nevek nélkül. Az állam megvesz több százmilliárd
>>> forintért üresen álló irodaházakat – túlárazottan – és az a pár
>>> százmilliárd forint, az már maga a befektethető tőke. Az már magántőke
>>> lesz, mert az állam kifizeti és a pénz magánzsebekbe kerül. Ezeket a
>>> folyamatokat nevezem én a költségvetés kifosztásának – amikor semmi
>>> másról nincsen szó, mint a magánzsebek megtöméséről – most ezek a
>>> folyamatok tartanak. Lassan az épületek elfogynak, a kastélyok
>>> elfogynak, ezért nézni kell mindig újabb lehetőségeket. Viszont a
>>> költségvetést minden évben beterjesztik, a fosztogatás lehetőségének a
>>> ténye pedig fönntartja azt a rendszert támogató tőkéscsoportot, amely
>>> egészen addig – s csak addig – támogatja majd ezt a társaságot, amíg a
>>> rendszer egyszer meg nem bukik. Csak egy mondat a kastélyokról:
>>> Romániában magyar tulajdonban volt több kastélyt, a földbirtok egy
>>> részével együtt visszaadtak magyar tulajdonosoknak, hiszen ez az ő
>>> magántulajdonuk volt. Magyarországon a kastélyok és birtokok nem adott
>>> arisztokrata családok magántulajdona volt? Tessék visszaszolgáltatni,
>>> olyan állapotban, amilyenben az épületek és gazdaságok voltak az
>>> elkobzáskor!
>>> – Sajátos magyar jelenség a nemzeti tőkéscsoport megjelenése?
>>> Nem, hiszen most a világon minden országban egymással totálisan
>>> összefonódott kereskedelmi, pénzügyi és termelői hármasságon alapuló
>>> kapitalizmus működik. Ezeknek az úgynevezett magyar érzelmű
>>> nagytőkéseknek – akik közül néhányat névről mindenki ismer – sincs más
>>> lehetőségük, mint beilleszkedni a nemzetközi hálózatba. Mert máskülönben
>>> a kereskedelemben alulmaradnak, tönkremennek, ha bankárok, akkor a
>>> bankvilág kiveti őket, és csődöt kell jelenteniük. Szóval mindenkinek be
>>> kell állnia abba a hálózatba, ami a termelés, a kereskedelem területén
>>> az üzleti világban évszázadok alatt kialakult. Ennek saját törvényei
>>> vannak, aki ezeket megszegi, azt kiveti magából a rendszert. De úgy,
>>> hogy tönkremegy, tehát nem volt értelme a tevékenységének.
>>> Úgyhogy azzal, hogy saját magyar nómenklatúra legyen, én elvileg
>>> egyetértek, csak nem látom azokat az embereket, akik ezt alkotják. Látom
>>> a Fidesz nagytőkéseit, de, hogy a magyar nemzetnek lennének nagytőkései,
>>> azt nem látom. Megjegyzem, volt már olyan gazdag ember Magyarországon,
>>> aki fölállt és azt mondta: Birtokaim egy évi jövedelmét a magyar nemzet
>>> érdekeit szolgáló tudomány, tudományos intézet megalapítására ajánlom
>>> fel. Ideje volna, hogy egy új gróf Széchenyi István lépjen színre a
>>> magyar közéletben, de erre úgy néz ki, még várnunk kell.
>>> – Említette a nagy nemzetközi pénzügyi-gazdasági hálózatot, mekkora a
>>> mozgástere az Orbán kormánynak ezzel szemben?
>>> – Csekély, de bármely más ország sem elég nagy ahhoz, hogy megakassza
>>> ennek a működését. A magyar nagytőkének viszont be kellene látnia, hogy
>>> a liberalizmus, a liberális gazdaságpolitika – tehát hogy szabadon
>>> befektethetnek a profit érdekében – az nem elég egy nemzet
>>> fenntartásához. Ahhoz az is kellene, hogy a nemzeti erőket támogassák.
>>> Úgy látom, pártügyeket támogatnak, ezen kívüli magyarokat nem.
>>> Ami a kormány gazdaságpolitikáját és pénzügypolitikáját illeti,
>>> beilleszkedés zajlik a nemzetközi kapitalista világba, hiszen ott lehet
>>> nagy profitot szerezni. Emellett Orbánék elkezdték a külföldi nagytőke
>>> kiszorításának a megpróbálását is. Ez életveszélyes egyébként, de a
>>> kiszorítási folyamatot pozitívnak tartom. Ezek tehát rendkívül fontos
>>> dolgok, megjegyzem, ha valaki ismeri az elmúlt 35 évben tett
>>> nyilatkozataimat, azokban ezek mind benne vannak.
>>> – Említi, hogy a pénzvilág az, ami nagyon sok mindent meghatároz. De a
>>> másik nagyon jelentős tényező egy társadalom életében az értelmiségnek a
>>> hozzáállása, hiszen a kultúra, a művészetek, a tudomány területén neki
>>> van meghatározó szerepe. Lehet, hogy – mint a gazdasági vonalon – a
>>> kultúrában is elmaradt a rendszerváltozás?
>>> – Így van, ez még várat magára. Talán azért is, mert a magyarországi
>>> értelmiség nagy része gyakorlatilag vagy áruló vagy tehetségtelen, vagy
>>> behódoló. Szintén példákkal világítom meg, hogy ez mit is jelent.
>>> Itt van például az Eötvös Loránd Tudományegyetem. Ott olyan professzorok
>>> vannak most, akik 35 éve még olajszőkítők, vagy pedig valamikor
>>> munkásőrök voltak. Fiatal kollégáim mesélik – tudósok, kutatók – hogy a
>>> tanszékvezető professzorok, akadémikusok, az MTA rendes tagjai ezt a
>>> múltjukat itt-ott el is mondják. Vannak köztük olyanok is, akik úgy
>>> vélik, hogy Trianont megérdemelték a magyarok, mert elnyomták a
>>> nemzetiségeket. Sőt olyan professzor is van, aki azt hangoztatja, hogy a
>>> magyarok minden rosszat megérdemeltek. Kérdezem én, hogy ezek milyen
>>> értelmiségiek? Papírja van róla, hogy értelmiségi, akadémikus,
>>> tanszékvezető, a csúcsértelmiség tagja, és ettől még szörnyűbb a dolog.
>>> A másik a behódolás. Én még emlékszem, hogy az MDF sikere annak is volt
>>> köszönhető, hogy az addigi rendszer ellen tömegesen fellázadtunk. Volt,
>>> aki Szegeden, volt, aki Pesten, vagy vidéken a falvakban, az MDF volt
>>> akkor a legnagyobb párt. Ettől őrült meg az SZDSZ, meg az akkori kis
>>> liberális Fidesz is, akik azt hitték, hogy megnyerik a választást. Ott
>>> Szegeden ezek az ócska magyarok bennünket neveztek sovinisztának, többek
>>> között Csurka Istvánt, Csengey Dénest, Fekete Gyulát, meg Csoórit. Ma
>>> viszont azt látom, hogy az az értelmiség, aki annak idején az MDF-ben
>>> benne volt, vagy megkeseredve háttérbe vonult, vagy pedig mostanra
>>> beállt a Fideszhez. Aki szívvel-lélekkel beállt, azt nem akarom
>>> kritizálni, ha így gondolja, ez a véleménye, csinálja. De nagyon sokan
>>> vannak, akiket a Fidesz kézpénzért megvett, például külön tudományos
>>> intézeteket szerveznek nekik jó fizetésekért. Ahol – és most tessék
>>> kapaszkodni – a nemzeti gondolkodású kutatók kapják a legkisebb
>>> fizetéseket és a hozzá nem értő, a mellüket keresztényként döngető,
>>> valójában álkeresztény, álnemzeti érdek-emberek pedig – kutatókként,
>>> vagy pedig vezető emberekként – óriási fizetést kapnak. Sajnos a magyar
>>> értelmiség nagy része készpénzért megvásárolható.
>>> Én nemzetben gondolkodó történész vagyok, ezen lehet gúnyolódni, lehet
>>> ezért sovinisztának nevezni, de én ezt nem is tagadom. De ha komolyan
>>> vesszük azt, hogy a kultúra nemzetfenntartó erő, akkor az is tény, hogy
>>> a kultúrát az értelmiség csinálja, műveli, az ír verset, regényt,
>>> tudományos munkákat, monográfiákat. Döntő jelentőségű az értelmiség
>>> hozzáállása, de mi van akkor, ha az értelmiség elárulja a saját
>>> nemzetét, és készpénz után, pozíciók után fut. Sőt, a másik oldalon ott
>>> van ez a munkásőr mentalitású társaság, amitől szintén semmi jót nem
>>> várhatunk. Egyes vélemények szerint a magyar kultúra már elveszett. S ha
>>> mégis fölbukkan egy-egy hazafias magyar értelmiségi, azt
>>> horthyfasisztázzák, lenácizzák, lesovinisztázzák, antiszemitázzák s az
>>> egész életét tönkreteszik. Ez egy rettentően szomorú dolog.
>>> Amikor az ember odafordul a kormány valamelyik tagjához, akkor tőle
>>> ígéret van, de amúgy támogatás nincs. Hogyan lehet az, hogy holokauszt
>>> témájú filmekre van támogatás, de a legkiválóbb magyar filmrendező,
>>> Jelenczki István Trianon-filmjére nincs? Miközben azt látni, hogy
>>> baloldali kollégákat óriási fizetéssel, pozíciókkal és a legmagasabb
>>> állami díjakkal támogatnak. Ekkor az emberben fölmerül a kérdés: tessék
>>> mondani, ez a kormány akkor most nemzeti és keresztény vagy esetleg
>>> álnemzeti és álkeresztény?
>>> – Az tehát most már tisztán látszik, hogy a rendszerváltozásnak nevezett
>>> folyamatban valahogy nagyon utat tévesztettünk, illetve, hogy nem is
>>> volt valódi a rendszerváltozás. Ez vajon személyi alkalmatlanságokból
>>> fakadt?
>>> – A helyzet az, hogy én akkor ott voltam a sűrűjében, így mindenkit
>>> személyesen ismerek. Tudom azt, hogy volt egy-két kiváló ember –
>>> Andrásfalvy Bertalan nevét hadd említsem meg – de szomorú ténynek látom
>>> azt is, hogy például a külügyek élére odatettek egy USA-barát,
>>> atlantista fölfogású embert, vagy a hadügyek élére Für Lajost. Ez utóbbi
>>> az MDF köztársasági elnökjelöltje volt, és miután Antall megkötötte a
>>> paktumot Göncz Árpáddal, neki valami pozíciót kellett adni. Engem
>>> kivettek a már megbeszélt honvédelmi miniszteri pozícióból, –
>>> miniszterhelyettes lettem – és a helyemre került a Für Lajos, akinek a
>>> legfontosabb „tanácsadója” Keleti György lett. Für csodálatos szónok
>>> volt, csak a katonai ügyekhez nem értett. Ennek az lett a vége, hogy
>>> mire a Horn-kormány bejött, addigra az európai haderő- és
>>> fegyverzetcsökkentési tárgyalásokat Magyarországon úgy hajtották végre,
>>> hogy nem maradt katonai, azaz nemzeti erő. Most a Fidesz végre csinálja
>>> a haderőfejlesztéseket – vannak benne elfogadandó dolgok – azonban, ha
>>> csak a román haderő fejlesztésével vetem össze a magyart, tragikus
>>> lemaradás látszik.
>>> Visszatérve a személyi kérdésekre, a helyzet az, hogy Antall József nem
>>> mindig azokat a személyeket tette a legnagyobb pozíciókba, akiket
>>> kellett volna. Ez azt jelenti, hogy ha egy olyan – nem megfelelő – ember
>>> van a legmagasabb pozícióban, akkor az a szakterület nem fejlődik, vagy
>>> egyenesen visszafejlődik. Rossz döntések születtek a
>>> gazdaságpolitikában, a privatizációban, a nemzeti ipar, a nemzetgazdaság
>>> újragondolásában, fölépítésében, elmaradt a mezőgazdaság fejlesztése.
>>> Magyarországon még a csonka Magyarországon is remek termőföld van, itt
>>> nem akkumulátorgyárakat kell arra a termőföldre telepíteni, hanem be
>>> kell vetni búzával, kukoricával, gyümölcsfákat kell rá ültetni.
>>> Úgyhogy, ha 2026-ban lesz egy olyan magyar kormány, amelyik magyar
>>> érdeket képvisel, nemcsak beszél arról, hogy nemzeti, meg keresztény,
>>> akkor majd ezeket a kérdéseket újra végig kell gondolni. Én személy
>>> szerint már semmilyen pozícióban nem akarok lenni az életemben, csak
>>> annyi a vágyam, hogy elmondhassam – mondjuk egy ilyen interjúban – hogy
>>> milyen tapasztalataim vannak. S ebből okulva talán fiatal, okos emberek
>>> – ezért vállaltam el Toroczkai László mellett a tanácsadó szerepet –
>>> majd meg fogják tudni teremteni a jövendő sikeres, boldog Magyarországát.
>>>
>>> ------------------
>>> [*] Szöveg másolva innen: https://kuruc.info/r/6/282206/
>>> mert a MJ honlapon a szöveg nem másolható. Nyilván az oldal forrásából
>>> kazán ki lehet nyerni, csak az néhány technikai többletlépést igényel.
>>>
>>> --
>>>
>>> Üdvrivalgással:
>>> KEA.
>>> _______________________________________________
>>> Grem mailing list
>>> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>>> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>>
>> _______________________________________________
>> Grem mailing list
>> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>


-- 

*"Legyen előtted mindig út! Fújjon mindig hátad mögül a szél.. *

*S míg újra találkozunk, hordozzon tenyerén az Isten." (kelta-ír köszöntő )*

*Mielőtt kinyomtatja ezt a levelet, környezetvédelmi okokból kérem,
gondolja meg, valóban szükséges-e a művelet.*
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20241222/ecaf0ad5/attachment.html>