[Grem] Bandavezérből pásztor

[Klára Hegyi]

Köszönöm a megosztást Kl

Rita Kunsay-Sipos <ritakunsay at gmail.com> ezt írta (időpont: 2024. aug. 21.,
Sze 11:32):

>
>>>
>>>
>>>
>>>
>>>
>>>
>>> * „Nekem Jézus kell!” – A bandavezérből lett pásztor*
>>>
>>> *Bányik Roland története *
>>>
>>>
>>>
>>>
>>>
>>> Újpesten nőttem fel. Gyermekkoromban nagyon sokat nélkülöztünk, mivel
>>> édesanyám egyedül nevelt minket. Korán elkezdtem bandázni. *Rájöttem
>>> arra, hogy ha én is szeretnék márkás cipőt és ruhát, akkor **másokról
>>> kell leszednem**. *A fiatalkori csínytevések – amikor betörtünk egy
>>> jegyárus bódéba, vagy trafikokat feszítettünk fel – odáig fajultak, hogy
>>> felnőtt koromra már kamionok rakományaival üzleteltünk.
>>>
>>>
>>>
>>> A feleségemmel még megtérésem előtt ismerkedtem meg. Húszévesek voltunk,
>>> amikor összeházasodtunk. Visszatekintve azt gondolom, hogy bár nem ismertük
>>> még az Úr Jézust, mégis Istentől volt a szerelmünk. Ám szüksége is volt a
>>> kapcsolatunknak egy nagy helyreállásra.
>>>
>>>
>>>
>>> A feleségem a házasságkötésünk után nyolc évvel beadta a válópert, mert
>>> nem akart tovább együtt élni egy „drogos bűnözővel”. Valóban a szenvedélyek
>>> rabja voltam: nagyon sokat ittam, kábítószereztem és verekedtem. Igyekeztem
>>> más nők közelében lenni, és bár volt két gyermekem és egy feleségem, mégsem
>>> voltam édesapa és férj.
>>>
>>>
>>>
>>> A világ élvezeteit hajszoltam. Szerettem volna, ha van egy körlámpás
>>> Mercim meg sok pénzem. Vagánynak éreztem magam attól, hogy amikor kiléptem
>>> az utcára, a szülők félelmükben behívták a gyermekeiket a házba, nehogy
>>> ellopjam a biciklijüket. Azt gondoltam, hogy ez az élet. S az sem érdekelt,
>>> hogy Anita el akar tőlem válni.
>>>
>>>
>>>
>>> *Ebben az időszakban történt, hogy édesanyám és öcsém is megtért, és
>>> elkezdtek értem imádkozni.*
>>>
>>>
>>>
>>> 2006 szilveszterén éjszakai buli volt nálunk, ami változást indított el
>>> bennem. Akkor már válófélben voltunk, de még egy fedél alatt éltünk. A
>>> gyerekek az emeleten aludtak, az alsó szinten pedig egy borzalmas parti
>>> zajlott. Anita is táncolt, én mindenfélét ittam és szívtam, hogy jól
>>> érezzem magam. Ám azon az éjszakán nem hatott rám sem a kábítószer, sem az
>>> ital. Nem volt meg az a jó érzés, ami miatt korábban ezeket használtam. *Valami
>>> lehetetlen dolog történt.*
>>>
>>>
>>>
>>> Ahogy a feleségem bent táncolt a tömegben, én ránéztem és újra szerelmes
>>> lettem belé. Ugyanabban a pillanatban minden bűnöm, minden házasságtörésem,
>>> minden hibás tettem mázsás súlyként nehezedett rám. Nem volt látomásom, de
>>> láttam magamat úgy, ahogy ma vagyok – férjként, édesapaként, egy olyan
>>> emberként, aki nemcsak saját magát, de más embereket is képes a víz
>>> felszínére húzni.
>>>
>>>
>>>
>>> Világos volt, hogy döntenem kell, változtatnom kell az életemen. De
>>> ahogy jött az érzés, úgy el is tűnt egy pillanat alatt, és én újra ott
>>> voltam a romos életemben – a tönkrement házasságommal, a verekedős
>>> gyermekeimmel, a bandatagokkal.
>>>
>>>
>>>
>>> Másnap felhívtam az öcsémet, aki elmondta, hogy amíg én bulizni
>>> próbáltam, ő a gyülekezetben harmincadmagával egész éjszaka értem
>>> imádkozott. Mondtam, hogy köszönöm szépen, jól sikerült az imádság, mert ez
>>> volt életem legrosszabb szilveszteréjszakája. Ma már inkább azt mondom,
>>> hogy a legjobb és a legfontosabb volt.
>>>
>>>
>>>
>>>
>>>
>>> Nemsokára elmentem egy gyülekezetbe – csizmában, szakadt farmerben,
>>> trikóban, bőrdzsekiben, punkfrizurával, tele piercingekkel. Leültem a
>>> leghátsó sorba, onnan hallgattam az igehirdetést. Nem tudom jól leírni azt
>>> az érzést, amit akkor átéltem. Isten szerelme szorongatta a szívemet.
>>> Éreztem, hogy van jövőm, hogy nem az vagyok, akinek mások mondanak. Nem
>>> számított, hogy mit fognak gondolni a bandatagok. *Nekem Jézus kell! Ő
>>> tudja az életemet megváltoztatni.*
>>>
>>>
>>>
>>> *Életemben először azt éreztem, hogy valaki úgy szeret, ahogy vagyok.*
>>> Nem kellett verekednem érte, nem kellett bűnözőnek lennem, nem kellett
>>> semmilyen keménységet mutatnom, hanem az a kisfiú lehettem újra, aki arra
>>> vágyott, hogy legyen egy édesapja és szeressék.
>>>
>>>
>>>
>>> Átadtam az életemet Istennek, s megszabadultam bűneim mázsás súlyától.
>>> Sok minden nem változott rajtam – ha akkor vért vesznek tőlem, biztos, hogy
>>> elvisznek a rendőrök –, de megváltott élettel indultam haza. Könnyűnek
>>> éreztem magam, éppen csak nem repültem el. *Egyetlen kábítószertől sem
>>> éreztem ilyen szabadságot előtte.*
>>>
>>>
>>>
>>> Amikor hazaértem, odaálltam a feleségem elé, és elmondtam neki, hogy
>>> szeretem, és sajnálok mindent, amit elkövettem ellene. Elmondtam, hogy
>>> megismertem az Úr Jézust, és szeretném, hogy helyreálljon a kapcsolatunk.
>>> Azt vártam, hogy – akár a filmekben – egy könnyes összeborulással helyreáll
>>> minden, de a feleségem ehelyett megvádolt, hogy szektás lettem, és
>>> eltiltotta tőlem a gyerekeket.
>>>
>>>
>>>
>>> Így elkezdtem imádkozni a feleségemért, és megtanultam, hogy amit Isten
>>> megígér, azért igenis harcolni kell. *Megtanultam letérdelni Isten
>>> előtt, és sírni imádság közben. A feleségem három hónappal ezután szintén
>>> átadta az életét Istennek.*
>>>
>>>
>>>
>>> Mielőtt megtértem, legalább ötféle szívgyógyszert szedtem, hogy
>>> egyáltalán élni tudjak a stressz és a kábítószerek miatt. A megtérésem után
>>> azonban teljesen egészséges lettem, pedig soha nem jártam drog- vagy
>>> alkoholelvonón. Már nem szedtem semmiféle gyógyszert. Az Úr kegyelméből
>>> teljesen szabad lettem.
>>>
>>> Egy idő után elkezdett foglalkoztatni, hogyan szolgálhatnám Istent,
>>> vajon milyen feladatot szán nekem.
>>>
>>>
>>>
>>> Abban az időben történt egy nagyon ronda bűncselekmény. Az áldozat egy
>>> tinédzserlány volt, akiért imalánc indult. Az elkövető egy tizenhat éves
>>> fiú volt. A lány az őt ért támadás után két héttel meghalt. Hatalmas
>>> gyűlölethullám indult az elkövető ellen, én azonban azt éreztem, hogy nem
>>> hagyhatom abba az imádságot. Egyik alkalommal, amikor a tévében az esetet
>>> tárgyalták, és mutatták az elkövetőt, Isten feltett bennem egy óriási
>>> kérdést: *vele mi lesz*?
>>>
>>>
>>>
>>> Sírni kezdtem azért a fiúért. Tudtam, hogy amiként Isten engem
>>> megszabadított, őt is meg tudja. Habár egész fiatalkoromban menekültem a
>>> börtön elől, mégis oda kerültem: nem fogvatartott vagyok, hanem az
>>> evangéliumot hirdetem.
>>>
>>>
>>>
>>> *Istené a dicsőség, hogy egy kis bandavezérből lelkipásztort formált. *Most
>>> elsősorban börtönmisszióval foglalkozom, evangélistaként szolgálok, illetve
>>> egy olyan gyülekezetet vezetek, ahová főleg börtönből szabadult emberek
>>> járnak. Ők azok, akik az ige szerint sánták és vakok, akik sírtak és
>>> szegények voltak, de az Úr valahogy megérintette őket.
>>>
>>>
>>>
>>> *Habár a mai napig nincs körlámpás Mercim, mégis azt érzem, hogy én
>>> vagyok a leggazdagabb ember a világon.* Az én kincseim nem férnek el
>>> egy bankszámlán vagy egy garázsban. Az én kincseim ott ülnek a börtönben,
>>> ott vannak a gyülekezetben. Az én kincseim azok az emberek, akik
>>> megszabadultak a sötétségből, ahogyan én is.
>>>
>>>
>>>
>>> Roland megtérése igazán filmbeillő történet, egyszer akár még képernyőre
>>> is kerülhetne! Ki az az ismerősöd, akihez szólhatna az ő története? Isten
>>> ma is szíveket formál át. Számára nincs lehetetlen. Küldd tovább másoknak
>>> is a mai üzenetet!
>>>
>>>
>>>
>>> Hol kezdődött a te történeted? Milyen mérföldkövek vezettek addig, ahol
>>> ma tartasz az Úrral való kapcsolatodban? Egy biztos: Istennek fontos az
>>> életed, és a lehető legjobb jövőt tervezte neked.
>>>
>>>
>>>
>>> Vannak életváltozások, amelyek bár kevésbé látványosak, mégis akár egész
>>> családok jövőjét átformálhatják. Holnap erről fog szólni Ildikó története.
>>>
>>> Szeretettel várunk holnap is!
>>>
>>>
>>>
>>>
>>> :
>>>
>>>
>>> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20240822/236efb26/attachment.html>