[Grem] Gellért-hegy

2024. Aug. 21., Sze, 10:08:07 CEST

REINISCH EGON alábbi levele nálam spam-be került, így kikerült nálam a
levélfolyamból, idemásolom.

Reinisch Egon:
Teljes mértékben egyetértek Zoltánnal pontosan ezt fogalmaztam meg hosszan .
Az emlékmű egész pontosan a bolsevik ,kommunista  Szovjet Vörös Hadsereg
emlékműve így tehát a két meztelen alak fizikailag szovjet katona és
gyalázat hogy a pálmaágat amelynek Baják Laci is elmondta a keresztény
vonatkozását így szovjetizálta Kisfaludi  és az ő művét szorosan
figyelemmel követő (esetenként beavatkozó )szovjet tanácsadók sőt maga
Vorosilov marsall akiről aztán Kisfaludi egy GYÖNYÖRŰ mellszobrot is
készített hálából azért mert a FELSZABADÍTÁS emlékművel megbízta őt
Kisfaludit Vorosilov .Így Kisfaludi újra elfogadott művész lett jó kis
gázsit kapott ínséges időben hiszen ha ez nem történik meg akkor simán
minősíthették volna Horthy fasiszta szobrásznak és mehetett volna internáló
táborba .

Ez nem a magyar szabadság szobra hanem a mindenkori Szovjet Vörös Hadsereg
FELSZABADÍTÓI tevékenységének szobra .Amelynek az eredménye pl. Katyn és az
hogy százezres nagyságrendű magyar tűnt el a gulágon a szovjet
FELSZABADÍTÁS eredményeként valamint sikerült létrehozni egy rendszert
Magyarországon amelynek a hatását ma sem hevertük ki .
E.

On Tue, Aug 20, 2024 at 2:52 PM Emoke Greschik <greschem at gmail.com> wrote:

> Baják Laci válasza Nyikos Zoli levelére fent.
>
> Alább pedig a KEA által kiküldött Bábel Balázs interjúból az idevágó
> részlet:
> https://index.hu/kultur/2024/08/20/babel-balazs-kalocsa-kecskemeti-ersek-orban-viktor-augusztus-20-nemvaltas-katolikus-egyhaz-nagyinterju/
>
> Legalább ilyen vitás kérdés most, hogy keresztet állítanak a
> Szabadság-szobor talapzatára, erről mi a véleménye?
>
> Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy ismertem Káldor Aurél
> szobrászművészt, aki tanítványa volt Kisfaludi Strobl Zsigmondnak. Ő ott
> volt a szoborcsoport kialakításánál, először Horthy Miklós megrendelésére
> készült volna egy szobor, ami át lett alakítva. Egy  nagyon szép nőt
> választottak ki modellnek, és hát az idők folyamán
> változott a jelentése, mert még az 1942-es évben lett megkeresve a
> művész, és amikor bejöttek az oroszok, ők kinézték maguknak a
> Gellért-hegyet, mondván, ott jó lesz megörökíteni az emléküket. Érdekes
> módon a szovjet katona ottléte ellen sosem volt kifogás, amely hát  nemcsak
> a fölszabadítást jelképezte, hanem a zsarnokságot is, mert akkor
> szabadítottak volna föl minket, ha a németek kiverése után hazamennek.
> Nincs kifogásom az ellen, ha most odateszik a keresztet, amely végül is
> ezer év óta a magyarság egyik legszebb szimbóluma, még úgy sem, hogy nem
> mindenki keresztény vagy vallásos ebben az országban.
>
> Mit gondol Hofher József jezsuita szerzetes álláspontjáról, miszerint ne
> legyen kereszt a Szabadság-szobor talpazatán?
>
> Az egyházban csak a lényeges dolgokban van egység, ilyen a  szentháromság,
> tehát a hittitkok, a hitletétemény. Emellett mindenkinek  lehetősége van a
> szabad véleménynyilvánításra.
>
> (Borítókép: Bábel Balázs kalocsai érsek. Fotó: Tövissi Bence / Index)
>
>
>
>
>
> On Tue, Aug 20, 2024 at 12:16 PM László Baják <laszlo.bajak at gmail.com>
> wrote:
>
>> Kedves Zoltán! Elsősorban szovjet háborús hősi és egyben győzelmi emlék
>> volt, amit nem lehet összemosni a kommunizmus emlékével. A szovjet
>> rekvizitumok eltávolítása után egy béke és szabadság emlékmű maradt vissza.
>> A pálmaágat tartó nőalak eszmeileg semmiféle kifogás alá nem eshet. A
>> pálmaágnak egyébként jelentős bibliai jelentéstartalma is van. A pálmaág
>> szimbolizálja Krisztus és a vértanúk végső győzelmét a halál felett. A
>> vértanúk pálmaágat tartanak a kezükben (Jelenések 7), Jézus leterített
>> pálmaágakon vonul be Jeruzsálembe virágvasárnap, stb, stb
>>
>> Zoltán Nyíkos <zoltan.nyikos at gmail.com> ezt írta (időpont: 2024. aug.
>> 19., H, 23:37):
>>
>>> Kedves Lista!
>>>
>>> Azért ez egy kommunista emlékmű volt, erre azért még sem raknék
>>> keresztet!
>>> Az eltávolítása esetén, egy másik szoborra - kompozícióra igen.
>>>
>>> Tisztelettel! Ny. Zoltán
>>>
>>>
>>>
>>> Emoke Greschik <greschem at gmail.com> ezt írta (időpont: 2024. aug. 19.,
>>> H, 18:37):
>>>
>>>> Válasz egy jezsuitának: igen, a kereszt megosztó jelkép, és ettől nem
>>>> kell félni
>>>>
>>>> A kereszt megosztó jelkép, Jézus kardot hozott, így nem kell félni a
>>>> társadalmi polarizációtól. Az egység nagy érték, de vannak nagyobb értékek.
>>>> Válasz Hofher József jezsuitának.
>>>>
>>>> https://mandiner.hu/belfold/2024/08/valasz-egy-jezsuitanak-igen-a-kereszt-megoszto-jelkep-es-ettol-nem-kell-felni
>>>> Szilvay Gergely <https://mandiner.hu/szerzo/szilvay-gergely>
>>>> Nekiment a Szemléleken
>>>> <https://szemlelek.net/a-szabadsag-szobor-keresztje-egy-jezsuita-szerzetes-gondolatai/>
>>>> a gellérthegyi Szabadság-szoborra helyezett keresztnek Hofher József
>>>> jezsuita atya. Ő, mint  *katolikus, jezsuita szerzetes, értetlenül áll
>>>> a bejelentés előtt”.*
>>>>
>>>> Hofhernek alapvetően két kifogása van a kereszttel kapcsolatban. Az
>>>> egyik, hogy szerinte *„a jelenlegi Kármelita Államegyházi Vezetés a
>>>> keresztény felekezetek meghallgatása nélkül akar keresztet emelni egy olyan
>>>> helyen, mely eddig, évtizedeken keresztül kereszt nélkül is a szabadság
>>>> szimbóluma volt. Ez a megvalósuló terv rombolni fogja a keresztény
>>>> felekezetek presztízsét, mivel a Kármelita Államegyházi Kormányzat a
>>>> katolikus egyházhoz kapcsolódó szimbólumot állít a vita középpontjába – sok
>>>> református, evangélikus és zsidó barátom is értetlenül nézi az
>>>> eseményeket.”*
>>>>
>>>> Emellett, bár értékeli a *„nemes szándékot és buzgalmat”* az
>>>> ötletgazda részéről, de *„szerény véleménye szerint*
>>>>
>>>> *ez az elképzelés tovább mélyíti majd a társadalomban lévő
>>>> feszültségeket és ellentéteket a konzervatív és a liberális gondolkodású
>>>> állampolgárok között.”*
>>>>
>>>> Pár további, mellékes és infantilis módon csipkelődő megjegyzés után
>>>> olyasfajta kérésekkel él jezsuitánk, hogy *„a békepárti Karmelita
>>>> Államegyház ne generáljon vallásháborút!”* Sőt: *„Adjunk hálát, hogy
>>>> ez a szobor végül is megmaradhatott, és ne vonjunk be újabb vallási
>>>> szimbólumokat a szoboregyüttes restaurálásába. Legyen Béke már! Legyen vége
>>>> már!”*
>>>>
>>>> Hofher József, „Hofi atya” sok mindent letett az asztalra, leginkább
>>>> egy kiváló cigánymissziót, amiért nagyon nagy elismerés jár. És persze nagy
>>>> tudású szerzetes, aki sokak lelkét gyógyította lelkigyakorlataival,
>>>> Biblia-magyarázataival.
>>>>
>>>> Emellett Vértesaljai atyával együtt éhségsztrájkolt Gyurcsányék ellen
>>>> 2007-ben.
>>>>
>>>> Nem lájkolgatott, hanem éhségsztrájkolt.
>>>>
>>>> Újabban valami számomra ismeretlen okból az a hobbija, hogy
>>>> kormányellenes. Mindenesetre azért olvastam szomorúan Hofher atya
>>>> gondolatmenetét, mert az nem túl mély, és nem túl szofisztikált, valóban
>>>> inkább csak szerzője indulatait hivatott kifejezni. Ennél ő, a művelt
>>>> teológus, tud sokkal jobbat, sokkal mélyebbet. De vegyük egy pillanatra
>>>> komolyan Hofher atya rövid eszmefuttatását, és elemezzük ki!
>>>> *Proxy-kifogások: a fókusz elterelése a lényegről*
>>>>
>>>> Ha a baloldal konzisztens lenne az egyházkritikájában, akkor most
>>>> tiltakoznának, mondván, Hofher atya csak ne politizáljon! A kereszt
>>>> ugyanis, tetszik vagy sem, politika is.
>>>>
>>>> A Szabadság-szoborra helyezendő kereszt ellen többféle kifogás
>>>> született már. Például hogy ideologikusan túltelített lesz a szobor, meg az
>>>> egész Gellért-hegy, hiszen ott van Gellért püspök szobra, melynek
>>>> felújítására Hofher atya javaslatot is tesz. Az ötletet támogatom. Eme
>>>> javaslatát azonban komolyanvehetőségben rögtön agyonüti a viccesnek szánt,
>>>> ám inkább saját magára nézve dehonesztáló, infantilis megjegyzéssel, hogy *„ha
>>>> mégis lesz talapzat, úgy a Kármelita Államegyházi Vezetés – feszület
>>>> helyett – helyezzen el egy kiskakast gyémánt félkrajcárral a talapzaton.”*
>>>>
>>>> Azt sem értem, mióta kizárólag a katolikusok szimbóluma a kereszt;
>>>>
>>>> tudtommal az minden keresztény felekezet alapvető jelképe. Ahogy az sem
>>>> világos, mikor is „deklarálta” volna a Miniszterelnökség, hogy az
>>>> Eucharisztia „kárhozatos bálványimádás”; nem emlékszem egyetlen egy olyan
>>>> megnyilatkozásra sem, ami távolról is így lehetett volna értékelhető.
>>>> Hacsaknem félresikerült viccelődésről van szó Hofher atya részéről. Persze
>>>> protestáns zsinatok deklaráltak ilyesmit a múltban, s a miniszterelnök
>>>> református, ez kétségtelen, ha rorátéra jár is.
>>>>
>>>> Azt gondolom, hogy az egész keresztállítás körüli hacacáré legtöbb
>>>> meglátása mellékes. Lehet esztétikai, ideológiai, világnézeti vagy
>>>> kormánykritikus kifogásokkal élni, de azt kell látni, hogy valójában ezek
>>>> másodlagosak, ugyanis nem élnének eme úgyszintén proxykifogásokkal oly
>>>> sokan, ha nem egy keresztről lenne szó.
>>>>
>>>> Ennyi sok kifogás bizony nem az esztétikának, nem az ideológiai
>>>> túlterhetségnek, nem a túl sok szobornak, meg a nem „Kármelita
>>>> Államegyháznak” szól, hanem a keresztnek.
>>>>
>>>> Ha nem lenne a Gellért-hegy tetején semmi, és most egy frissen
>>>> megválasztott, még semmiféle kifogással nem támadható kormány kitalálná,
>>>> hogy állít egy keresztet a Gellért-hegy tetejére,
>>>>
>>>> az egyházellenes baloldal, meg a ballib média, élén a 444-gyel akkor is
>>>> elhányná magát, és kifogásokat keresne.
>>>>
>>>> Ha viszont mondjuk egy szivárványos zászló kitűzéséről lenne szó a
>>>> Gellért-hegyre, akkor azt mindezek az aktorok feltehetően ujjongás
>>>> közepette mélyen üdvözölnék.
>>>>
>>>> De Hofher atya besétál a csapdába, és muníciót szolgáltat annak a
>>>> baloldalnak, ami a „jezsuita” szó hallatán már öklendezni kezd. Sebaj,
>>>> tapasztalom, hogy a legtöbb egyházi személynek nincs politikai érzéke – van
>>>> ez így, más a feladatuk.
>>>> *Kármelita Államegyház?*
>>>>
>>>> Továbbá itt van a „Kármelita Államegyház” emlegetése, amit ha komolyan
>>>> vennénk, egy értelmetlen kifejezésnek tartanánk, de hát értjük a
>>>> félresikerült viccelődést. Ezzel együtt jelezném, hogy hazánkban sosem volt
>>>> államegyház, az államegyház ugyanis az az egyház, ami konkrétan az állam
>>>> egy szerve – például a briteknél az anglikán egyház, és a skandináv
>>>> országokban a lutheránus egyház (a svédeknél nemrég megszűnt ez a
>>>> státusza). Finnországban két államegyház van, a lutheránus és az ortodox.
>>>> Csak jelzem, hogy
>>>>
>>>> ezek az országok (Egyesült Királyság, Dánia, Finnország, Norvégia,
>>>> Svédország) mind mintademokráciáknak vannak beállítva – és, még egyszer, a
>>>> svéd lutheránus egyház nemrég megszűnt államegyházi státuszát leszámítva
>>>> mindegyikben szó szerinti államegyház van.
>>>>
>>>> Nálunk nincs államegyház. Azt, hogy a kormányzat felvállalja a
>>>> kereszténységet és – nyilván nem súrlódások nélkül, de – együttműködik az
>>>> egyházakkal, és nem hajlandó engedni a francia modellnek, azt a keresztény
>>>> híveknek és egyházi személyeknek pozitívumként kellene értékelniük. Majd
>>>> aztán ha egyszer máshogy lesz, menni fog a sírás-rívás, és vissza lesznek
>>>> sírva a boldog békeidők.
>>>>
>>>> Nem mellesleg
>>>>
>>>> az egyház és állam szoros összefonódása Szent Istvánnal kezdődött – az
>>>> összefonódás sokkal szorosabb volt, mint ma.
>>>>
>>>> Csak azért nem nevezhetjük államegyháznak a vele kezdődő helyzetet,
>>>> mert a katolikus egyháznak államokon felül álló vezetése volt már akkor is
>>>> majd’ ezer éve. Most akkor a Szent Istvántól a dualizmusig tartó helyzetre
>>>> fokozottan értendő Hofher atya megjegyzése, és a röpke 900 év alatt végig
>>>> „Kármelita Államegyház” volt hazánkban?
>>>>
>>>> Mindemellett mellékes, hogy Hofher atya nem bír el a saját nyelvi
>>>> leleményeivel, magyarán a „Kármelita Államegyház” kissé döcögős
>>>> szófordulat, nem adja át, amit kiötlője szánt neki, sőt nem is azt jelenti
>>>> – valójában értelmetlenség;
>>>>
>>>> ami azt illeti, még a kármelita rendfőnök is tanácstalan lehet ezt
>>>> olvasván.
>>>>
>>>> Ahogy egy kollégám fogalmazott: nincs megoldva a nyelvi kép rendesen.
>>>> *A kereszténység és a demokrácia bizony megosztó*
>>>>
>>>> Aztán itt vannak Hofher atya társadalmi megosztottságra vonatkozó
>>>> megjegyzései is.
>>>>
>>>> Nyilván ő is tisztában van Jézus vonatkozó szavaival
>>>> <https://szentiras.hu/SZIT/Mt10,34-11,1>: *„Ne gondoljátok, hogy békét
>>>> jöttem hozni a földre. Nem békét jöttem hozni, hanem kardot. Azért jöttem,
>>>> hogy szembeállítsam az embert apjával, a leányt anyjával, a menyet
>>>> anyósával. Az embernek a tulajdon családja lesz az ellensége. Aki apját
>>>> vagy anyját jobban szereti, mint engem, nem méltó hozzám, aki fiát vagy
>>>> lányát jobban szereti, mint engem, nem méltó hozzám.”* (Mt 10, 34-37).
>>>>
>>>> Azaz a kereszténység megosztottságot hoz a világba, konkrétan
>>>> társadalmi és családi megosztottságot is. Ebből következik, hogy a
>>>> társadalmi-nemzeti egység, bár jó dolog, nem a legfőbb érték. Vannak
>>>> fontosabb dolgok, például a kinyilatkoztatott igazság.
>>>>
>>>> A demokrácia pedig eleve megosztottságot szül, hiszen abban politikai
>>>> alternatívák versenyeznek egymással, a viták-párbeszédek úgyszintén
>>>> polarizálnak a gyakorlatban. Vannak persze a megosztottságnak fokozatai, de
>>>> azért azt, hogy a demokrácia megoszt, el kell fogadnunk. Engem speciel nem
>>>> nagyon izgat az értelmiség által 1990 óta annyit kifogásolt magyar
>>>> megosztottság, és jelzem, hogy a brit, az amerikai, a spanyol és még sok
>>>> más társadalom is erősen megosztott politikailag.
>>>>
>>>> Balogh László Levente a Pannonhalmi Szemle egyik 2022-es számában írt
>>>> *„**a politikai polarizáltság hasznáról és káráról*
>>>> <https://epa.oszk.hu/03100/03136/00021/pdf/EPA03136_pannonhalmi_szemle_2022_3_061-071.pdf>*”
>>>> *egy igen kiváló tanulmányt. Balogh a szakirodalom nyomán
>>>> megkülönbözteti a társadalmi megosztottságot és a politikai
>>>> polarizáltságot, valamint az egészséges és mérgező polarizáltságot. Az
>>>> egészséges megosztottság alatt azt érti, hogy pártok ideológiák és
>>>> programok mentén részérdekeket képviselnek, s így aztán óhatatlanul
>>>> valamilyen mértékben polarizált lesz a társadalom. Mint írja: *„A
>>>> politikai polarizáció mindaddig összeegyeztethető a demokráciával, amíg az
>>>> a különböző érdekek képviseletéről, valamint a gazdasági és társadalmi
>>>> pozíciók értelmezéséről szól, azaz mindkét oldal messzemenően elfogadja a
>>>> játékszabályokat, a másik oldalt partnernek ismeri el, és a választások,
>>>> illetve többségi döntések végeredményét tiszteletben tartja.”*
>>>>
>>>> A mérgező polarizáltságot az identitáspolitikák megjelenéséhez köti,
>>>> amelyek miatt „szélsőséges nézetek” „osztják ketté” a társadalmat,
>>>>
>>>> csökken a politikusok kompromisszumkészsége, meg annak a lehetősége.
>>>> Ilyenkor *„a szociális kérdések helyébe identitáskérdések léptek, és a
>>>> konkrét társadalmi és gazdasági érdekek helyett az etnikai, vallási és
>>>> kulturális dimenziók kerültek előtérbe. Ez természetesen nem azt
>>>> jelentette, hogy a szociális kérdések végleg eltűntek, vagy hogy az
>>>> identitás problémái korábban ne léteztek volna, de utóbbiak jelentősége a
>>>> politikai polarizáltság hasznáról és káráról hirtelen megnőtt, amint a
>>>> hagyományos pártok konkurenciát láttak az ezeket megjelenítő és váratlanul
>>>> sikeres politikai csoportosulásokban. Ez volt az identitáspolitikák
>>>> születésének pillanata, ami alaposan átalakította mindazt, amit a
>>>> politizálásról és a politika értelméről gondoltunk.” *Ezután eme
>>>> identitáspolitizáláshoz mindenféle rossz dolgokat köt a szerző.
>>>>
>>>> Sajnos a mérgező polarizáltság meghatározása kissé általános és
>>>> elnagyolt: mi a szélsőségesség? A vallási megosztottság előtérbe lépése már
>>>> szélsőség? Mi az, hogy kulturális dimenzió? Aztán: Miért csak szociális
>>>> kérdésekről szólhat a normális politika? Továbbá: ilyen
>>>> identitásmegosztottságok esetén is miért ne lehetne elfogadni a
>>>> parlamentáris demokrácia játékszabályait?
>>>>
>>>> Az biztos, hogy ha az alapvető dolgokról egyetért egy egész társadalom,
>>>> politikai közösség, akkor könnyebb megoldani a kisebb mélységű
>>>> konfliktusokat, és érvényesíteni a „procedurális értékeket” (demokrácia,
>>>> elfogadás, tolerancia, stb.), avagy John Rawls „semleges értékeit”. Azt
>>>> viszont azért jelezném, hogy szerintem teljesen érthető, hogy a legmélyebb
>>>> meggyőződéseinket tekintve nem értenek egyet egy társadalom különféle
>>>> csoportjai, legyen az vallás, nemzeti történelem, szóval mindaz, amit
>>>> Balogh *„etnikai, vallási és kulturális dimenzióknak”* nevez. Oda
>>>> akarok kilyukadni, hogy
>>>>
>>>> csak abban a társadalomban lesznek ezek mellékesek, amely egységes
>>>> vallásilag, etnikailag és kulturálisan.
>>>>
>>>> Ha nem az, azaz ilyen dimenziók mentén megosztott, akkor teljesen
>>>> érthető és nem is patologikus, hogy ezek a dimenziók is erősen meg fogják
>>>> határozni a politikát. És nem, ez önmagában nem mérgező.
>>>>
>>>> Ez csak azok számára mérgező és patologikus, akik szerint a tolerancia
>>>> meg a kompromisszum és más procedurális értékek (John Rawls „semleges
>>>> értékeknek” nevezi őket) fontosabbak kellene hogy legyenek, mint a
>>>> szubsztanciális értékek, azaz az életünk értelmét meghatározó dolgok.
>>>> Félreértés ne essék, eme procedurális értékek fontosak a modus vivendi
>>>> miatt, de nekem senki ne mondja, hogy a határon túli magyarok
>>>> identitásharca a közel-keleti keresztények identitásharca vagy a
>>>> kommunizmus elleni akár nemzeti, akár keresztény küzdelem mérgezően
>>>> polarizál. Márpedig ezek identitáspolitizálások is.
>>>>
>>>> Emellett a politikai ideológiák és világnézetek, mint a
>>>> konzervativizmus, liberalizmus, szocializmus, nacionalizmus, feminizmus és
>>>> mások, sosem csak szociális kérdésekről szóltak, hanem valóban külön
>>>> világlátást jelentettek és jelentenek ma is, azaz érintik az ember életének
>>>> értelmét, és így identitását is. A modern politika sosem kizárólag
>>>> szociális kérdésekről szólt, mindig is érintette az élet értelmét és
>>>> legmélyebb meggyőződéseinket.
>>>>
>>>> Mindezzel együtt szerintem a magyarországi helyzet a Balogh-féle első
>>>> esettel jellemezhető. (Minden plusz megjegyzésem mellett a tanulmány igen
>>>> kiváló és informatív, örülök, hogy megszületett.)
>>>>
>>>> Az a helyzet, hogy a kereszt, mint jelkép, egyszerre vallási és
>>>> identitásjelkép. Nem kell attól keresztényként félni, hogy megoszt.
>>>>
>>>> És ebből következően a politikailag infantilis és traumatizált
>>>> Szemlélekre is felesleges cikkeket írogatni a gellérthegyi
>>>> Szabadság-szoborra szánt kereszt ellen.
>>>> _______________________________________________
>>>> Grem mailing list
>>>> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>>>> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>>>
>>> _______________________________________________
>>> Grem mailing list
>>> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>>> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>>
>> _______________________________________________
>> Grem mailing list
>> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>
>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20240821/090a8b25/attachment.html>