[Grem] Gellért-hegy

2024. Aug. 20., K, 14:52:59 CEST

Baják Laci válasza Nyikos Zoli levelére fent.

Alább pedig a KEA által kiküldött Bábel Balázs interjúból az idevágó részlet:
https://index.hu/kultur/2024/08/20/babel-balazs-kalocsa-kecskemeti-ersek-orban-viktor-augusztus-20-nemvaltas-katolikus-egyhaz-nagyinterju/

Legalább ilyen vitás kérdés most, hogy keresztet állítanak a
Szabadság-szobor talapzatára, erről mi a véleménye?

Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy ismertem Káldor Aurél
szobrászművészt, aki tanítványa volt Kisfaludi Strobl Zsigmondnak. Ő ott
volt a szoborcsoport kialakításánál, először Horthy Miklós megrendelésére
készült volna egy szobor, ami át lett alakítva. Egy  nagyon szép nőt
választottak ki modellnek, és hát az idők folyamán
változott a jelentése, mert még az 1942-es évben lett megkeresve a  művész,
és amikor bejöttek az oroszok, ők kinézték maguknak a  Gellért-hegyet,
mondván, ott jó lesz megörökíteni az emléküket. Érdekes módon a szovjet
katona ottléte ellen sosem volt kifogás, amely hát  nemcsak a
fölszabadítást jelképezte, hanem a zsarnokságot is, mert akkor
szabadítottak volna föl minket, ha a németek kiverése után hazamennek.
Nincs kifogásom az ellen, ha most odateszik a keresztet, amely végül is
ezer év óta a magyarság egyik legszebb szimbóluma, még úgy sem, hogy nem
mindenki keresztény vagy vallásos ebben az országban.

Mit gondol Hofher József jezsuita szerzetes álláspontjáról, miszerint ne
legyen kereszt a Szabadság-szobor talpazatán?

Az egyházban csak a lényeges dolgokban van egység, ilyen a  szentháromság,
tehát a hittitkok, a hitletétemény. Emellett mindenkinek  lehetősége van a
szabad véleménynyilvánításra.

(Borítókép: Bábel Balázs kalocsai érsek. Fotó: Tövissi Bence / Index)

On Tue, Aug 20, 2024 at 12:16 PM László Baják <laszlo.bajak at gmail.com>
wrote:

> Kedves Zoltán! Elsősorban szovjet háborús hősi és egyben győzelmi emlék
> volt, amit nem lehet összemosni a kommunizmus emlékével. A szovjet
> rekvizitumok eltávolítása után egy béke és szabadság emlékmű maradt vissza.
> A pálmaágat tartó nőalak eszmeileg semmiféle kifogás alá nem eshet. A
> pálmaágnak egyébként jelentős bibliai jelentéstartalma is van. A pálmaág
> szimbolizálja Krisztus és a vértanúk végső győzelmét a halál felett. A
> vértanúk pálmaágat tartanak a kezükben (Jelenések 7), Jézus leterített
> pálmaágakon vonul be Jeruzsálembe virágvasárnap, stb, stb
>
> Zoltán Nyíkos <zoltan.nyikos at gmail.com> ezt írta (időpont: 2024. aug.
> 19., H, 23:37):
>
>> Kedves Lista!
>>
>> Azért ez egy kommunista emlékmű volt, erre azért még sem raknék keresztet!
>> Az eltávolítása esetén, egy másik szoborra - kompozícióra igen.
>>
>> Tisztelettel! Ny. Zoltán
>>
>>
>>
>> Emoke Greschik <greschem at gmail.com> ezt írta (időpont: 2024. aug. 19.,
>> H, 18:37):
>>
>>> Válasz egy jezsuitának: igen, a kereszt megosztó jelkép, és ettől nem
>>> kell félni
>>>
>>> A kereszt megosztó jelkép, Jézus kardot hozott, így nem kell félni a
>>> társadalmi polarizációtól. Az egység nagy érték, de vannak nagyobb értékek.
>>> Válasz Hofher József jezsuitának.
>>>
>>> https://mandiner.hu/belfold/2024/08/valasz-egy-jezsuitanak-igen-a-kereszt-megoszto-jelkep-es-ettol-nem-kell-felni
>>> Szilvay Gergely <https://mandiner.hu/szerzo/szilvay-gergely>
>>> Nekiment a Szemléleken
>>> <https://szemlelek.net/a-szabadsag-szobor-keresztje-egy-jezsuita-szerzetes-gondolatai/>
>>> a gellérthegyi Szabadság-szoborra helyezett keresztnek Hofher József
>>> jezsuita atya. Ő, mint  *katolikus, jezsuita szerzetes, értetlenül áll
>>> a bejelentés előtt”.*
>>>
>>> Hofhernek alapvetően két kifogása van a kereszttel kapcsolatban. Az
>>> egyik, hogy szerinte *„a jelenlegi Kármelita Államegyházi Vezetés a
>>> keresztény felekezetek meghallgatása nélkül akar keresztet emelni egy olyan
>>> helyen, mely eddig, évtizedeken keresztül kereszt nélkül is a szabadság
>>> szimbóluma volt. Ez a megvalósuló terv rombolni fogja a keresztény
>>> felekezetek presztízsét, mivel a Kármelita Államegyházi Kormányzat a
>>> katolikus egyházhoz kapcsolódó szimbólumot állít a vita középpontjába – sok
>>> református, evangélikus és zsidó barátom is értetlenül nézi az
>>> eseményeket.”*
>>>
>>> Emellett, bár értékeli a *„nemes szándékot és buzgalmat”* az ötletgazda
>>> részéről, de *„szerény véleménye szerint*
>>>
>>> *ez az elképzelés tovább mélyíti majd a társadalomban lévő
>>> feszültségeket és ellentéteket a konzervatív és a liberális gondolkodású
>>> állampolgárok között.”*
>>>
>>> Pár további, mellékes és infantilis módon csipkelődő megjegyzés után
>>> olyasfajta kérésekkel él jezsuitánk, hogy *„a békepárti Karmelita
>>> Államegyház ne generáljon vallásháborút!”* Sőt: *„Adjunk hálát, hogy ez
>>> a szobor végül is megmaradhatott, és ne vonjunk be újabb vallási
>>> szimbólumokat a szoboregyüttes restaurálásába. Legyen Béke már! Legyen vége
>>> már!”*
>>>
>>> Hofher József, „Hofi atya” sok mindent letett az asztalra, leginkább egy
>>> kiváló cigánymissziót, amiért nagyon nagy elismerés jár. És persze nagy
>>> tudású szerzetes, aki sokak lelkét gyógyította lelkigyakorlataival,
>>> Biblia-magyarázataival.
>>>
>>> Emellett Vértesaljai atyával együtt éhségsztrájkolt Gyurcsányék ellen
>>> 2007-ben.
>>>
>>> Nem lájkolgatott, hanem éhségsztrájkolt.
>>>
>>> Újabban valami számomra ismeretlen okból az a hobbija, hogy
>>> kormányellenes. Mindenesetre azért olvastam szomorúan Hofher atya
>>> gondolatmenetét, mert az nem túl mély, és nem túl szofisztikált, valóban
>>> inkább csak szerzője indulatait hivatott kifejezni. Ennél ő, a művelt
>>> teológus, tud sokkal jobbat, sokkal mélyebbet. De vegyük egy pillanatra
>>> komolyan Hofher atya rövid eszmefuttatását, és elemezzük ki!
>>> *Proxy-kifogások: a fókusz elterelése a lényegről*
>>>
>>> Ha a baloldal konzisztens lenne az egyházkritikájában, akkor most
>>> tiltakoznának, mondván, Hofher atya csak ne politizáljon! A kereszt
>>> ugyanis, tetszik vagy sem, politika is.
>>>
>>> A Szabadság-szoborra helyezendő kereszt ellen többféle kifogás született
>>> már. Például hogy ideologikusan túltelített lesz a szobor, meg az egész
>>> Gellért-hegy, hiszen ott van Gellért püspök szobra, melynek felújítására
>>> Hofher atya javaslatot is tesz. Az ötletet támogatom. Eme javaslatát
>>> azonban komolyanvehetőségben rögtön agyonüti a viccesnek szánt, ám inkább
>>> saját magára nézve dehonesztáló, infantilis megjegyzéssel, hogy *„ha
>>> mégis lesz talapzat, úgy a Kármelita Államegyházi Vezetés – feszület
>>> helyett – helyezzen el egy kiskakast gyémánt félkrajcárral a talapzaton.”*
>>>
>>> Azt sem értem, mióta kizárólag a katolikusok szimbóluma a kereszt;
>>>
>>> tudtommal az minden keresztény felekezet alapvető jelképe. Ahogy az sem
>>> világos, mikor is „deklarálta” volna a Miniszterelnökség, hogy az
>>> Eucharisztia „kárhozatos bálványimádás”; nem emlékszem egyetlen egy olyan
>>> megnyilatkozásra sem, ami távolról is így lehetett volna értékelhető.
>>> Hacsaknem félresikerült viccelődésről van szó Hofher atya részéről. Persze
>>> protestáns zsinatok deklaráltak ilyesmit a múltban, s a miniszterelnök
>>> református, ez kétségtelen, ha rorátéra jár is.
>>>
>>> Azt gondolom, hogy az egész keresztállítás körüli hacacáré legtöbb
>>> meglátása mellékes. Lehet esztétikai, ideológiai, világnézeti vagy
>>> kormánykritikus kifogásokkal élni, de azt kell látni, hogy valójában ezek
>>> másodlagosak, ugyanis nem élnének eme úgyszintén proxykifogásokkal oly
>>> sokan, ha nem egy keresztről lenne szó.
>>>
>>> Ennyi sok kifogás bizony nem az esztétikának, nem az ideológiai
>>> túlterhetségnek, nem a túl sok szobornak, meg a nem „Kármelita
>>> Államegyháznak” szól, hanem a keresztnek.
>>>
>>> Ha nem lenne a Gellért-hegy tetején semmi, és most egy frissen
>>> megválasztott, még semmiféle kifogással nem támadható kormány kitalálná,
>>> hogy állít egy keresztet a Gellért-hegy tetejére,
>>>
>>> az egyházellenes baloldal, meg a ballib média, élén a 444-gyel akkor is
>>> elhányná magát, és kifogásokat keresne.
>>>
>>> Ha viszont mondjuk egy szivárványos zászló kitűzéséről lenne szó a
>>> Gellért-hegyre, akkor azt mindezek az aktorok feltehetően ujjongás
>>> közepette mélyen üdvözölnék.
>>>
>>> De Hofher atya besétál a csapdába, és muníciót szolgáltat annak a
>>> baloldalnak, ami a „jezsuita” szó hallatán már öklendezni kezd. Sebaj,
>>> tapasztalom, hogy a legtöbb egyházi személynek nincs politikai érzéke – van
>>> ez így, más a feladatuk.
>>> *Kármelita Államegyház?*
>>>
>>> Továbbá itt van a „Kármelita Államegyház” emlegetése, amit ha komolyan
>>> vennénk, egy értelmetlen kifejezésnek tartanánk, de hát értjük a
>>> félresikerült viccelődést. Ezzel együtt jelezném, hogy hazánkban sosem volt
>>> államegyház, az államegyház ugyanis az az egyház, ami konkrétan az állam
>>> egy szerve – például a briteknél az anglikán egyház, és a skandináv
>>> országokban a lutheránus egyház (a svédeknél nemrég megszűnt ez a
>>> státusza). Finnországban két államegyház van, a lutheránus és az ortodox.
>>> Csak jelzem, hogy
>>>
>>> ezek az országok (Egyesült Királyság, Dánia, Finnország, Norvégia,
>>> Svédország) mind mintademokráciáknak vannak beállítva – és, még egyszer, a
>>> svéd lutheránus egyház nemrég megszűnt államegyházi státuszát leszámítva
>>> mindegyikben szó szerinti államegyház van.
>>>
>>> Nálunk nincs államegyház. Azt, hogy a kormányzat felvállalja a
>>> kereszténységet és – nyilván nem súrlódások nélkül, de – együttműködik az
>>> egyházakkal, és nem hajlandó engedni a francia modellnek, azt a keresztény
>>> híveknek és egyházi személyeknek pozitívumként kellene értékelniük. Majd
>>> aztán ha egyszer máshogy lesz, menni fog a sírás-rívás, és vissza lesznek
>>> sírva a boldog békeidők.
>>>
>>> Nem mellesleg
>>>
>>> az egyház és állam szoros összefonódása Szent Istvánnal kezdődött – az
>>> összefonódás sokkal szorosabb volt, mint ma.
>>>
>>> Csak azért nem nevezhetjük államegyháznak a vele kezdődő helyzetet, mert
>>> a katolikus egyháznak államokon felül álló vezetése volt már akkor is majd’
>>> ezer éve. Most akkor a Szent Istvántól a dualizmusig tartó helyzetre
>>> fokozottan értendő Hofher atya megjegyzése, és a röpke 900 év alatt végig
>>> „Kármelita Államegyház” volt hazánkban?
>>>
>>> Mindemellett mellékes, hogy Hofher atya nem bír el a saját nyelvi
>>> leleményeivel, magyarán a „Kármelita Államegyház” kissé döcögős
>>> szófordulat, nem adja át, amit kiötlője szánt neki, sőt nem is azt jelenti
>>> – valójában értelmetlenség;
>>>
>>> ami azt illeti, még a kármelita rendfőnök is tanácstalan lehet ezt
>>> olvasván.
>>>
>>> Ahogy egy kollégám fogalmazott: nincs megoldva a nyelvi kép rendesen.
>>> *A kereszténység és a demokrácia bizony megosztó*
>>>
>>> Aztán itt vannak Hofher atya társadalmi megosztottságra vonatkozó
>>> megjegyzései is.
>>>
>>> Nyilván ő is tisztában van Jézus vonatkozó szavaival
>>> <https://szentiras.hu/SZIT/Mt10,34-11,1>: *„Ne gondoljátok, hogy békét
>>> jöttem hozni a földre. Nem békét jöttem hozni, hanem kardot. Azért jöttem,
>>> hogy szembeállítsam az embert apjával, a leányt anyjával, a menyet
>>> anyósával. Az embernek a tulajdon családja lesz az ellensége. Aki apját
>>> vagy anyját jobban szereti, mint engem, nem méltó hozzám, aki fiát vagy
>>> lányát jobban szereti, mint engem, nem méltó hozzám.”* (Mt 10, 34-37).
>>>
>>> Azaz a kereszténység megosztottságot hoz a világba, konkrétan társadalmi
>>> és családi megosztottságot is. Ebből következik, hogy a társadalmi-nemzeti
>>> egység, bár jó dolog, nem a legfőbb érték. Vannak fontosabb dolgok, például
>>> a kinyilatkoztatott igazság.
>>>
>>> A demokrácia pedig eleve megosztottságot szül, hiszen abban politikai
>>> alternatívák versenyeznek egymással, a viták-párbeszédek úgyszintén
>>> polarizálnak a gyakorlatban. Vannak persze a megosztottságnak fokozatai, de
>>> azért azt, hogy a demokrácia megoszt, el kell fogadnunk. Engem speciel nem
>>> nagyon izgat az értelmiség által 1990 óta annyit kifogásolt magyar
>>> megosztottság, és jelzem, hogy a brit, az amerikai, a spanyol és még sok
>>> más társadalom is erősen megosztott politikailag.
>>>
>>> Balogh László Levente a Pannonhalmi Szemle egyik 2022-es számában írt
>>> *„**a politikai polarizáltság hasznáról és káráról*
>>> <https://epa.oszk.hu/03100/03136/00021/pdf/EPA03136_pannonhalmi_szemle_2022_3_061-071.pdf>*”
>>> *egy igen kiváló tanulmányt. Balogh a szakirodalom nyomán
>>> megkülönbözteti a társadalmi megosztottságot és a politikai
>>> polarizáltságot, valamint az egészséges és mérgező polarizáltságot. Az
>>> egészséges megosztottság alatt azt érti, hogy pártok ideológiák és
>>> programok mentén részérdekeket képviselnek, s így aztán óhatatlanul
>>> valamilyen mértékben polarizált lesz a társadalom. Mint írja: *„A
>>> politikai polarizáció mindaddig összeegyeztethető a demokráciával, amíg az
>>> a különböző érdekek képviseletéről, valamint a gazdasági és társadalmi
>>> pozíciók értelmezéséről szól, azaz mindkét oldal messzemenően elfogadja a
>>> játékszabályokat, a másik oldalt partnernek ismeri el, és a választások,
>>> illetve többségi döntések végeredményét tiszteletben tartja.”*
>>>
>>> A mérgező polarizáltságot az identitáspolitikák megjelenéséhez köti,
>>> amelyek miatt „szélsőséges nézetek” „osztják ketté” a társadalmat,
>>>
>>> csökken a politikusok kompromisszumkészsége, meg annak a lehetősége.
>>> Ilyenkor *„a szociális kérdések helyébe identitáskérdések léptek, és a
>>> konkrét társadalmi és gazdasági érdekek helyett az etnikai, vallási és
>>> kulturális dimenziók kerültek előtérbe. Ez természetesen nem azt
>>> jelentette, hogy a szociális kérdések végleg eltűntek, vagy hogy az
>>> identitás problémái korábban ne léteztek volna, de utóbbiak jelentősége a
>>> politikai polarizáltság hasznáról és káráról hirtelen megnőtt, amint a
>>> hagyományos pártok konkurenciát láttak az ezeket megjelenítő és váratlanul
>>> sikeres politikai csoportosulásokban. Ez volt az identitáspolitikák
>>> születésének pillanata, ami alaposan átalakította mindazt, amit a
>>> politizálásról és a politika értelméről gondoltunk.” *Ezután eme
>>> identitáspolitizáláshoz mindenféle rossz dolgokat köt a szerző.
>>>
>>> Sajnos a mérgező polarizáltság meghatározása kissé általános és
>>> elnagyolt: mi a szélsőségesség? A vallási megosztottság előtérbe lépése már
>>> szélsőség? Mi az, hogy kulturális dimenzió? Aztán: Miért csak szociális
>>> kérdésekről szólhat a normális politika? Továbbá: ilyen
>>> identitásmegosztottságok esetén is miért ne lehetne elfogadni a
>>> parlamentáris demokrácia játékszabályait?
>>>
>>> Az biztos, hogy ha az alapvető dolgokról egyetért egy egész társadalom,
>>> politikai közösség, akkor könnyebb megoldani a kisebb mélységű
>>> konfliktusokat, és érvényesíteni a „procedurális értékeket” (demokrácia,
>>> elfogadás, tolerancia, stb.), avagy John Rawls „semleges értékeit”. Azt
>>> viszont azért jelezném, hogy szerintem teljesen érthető, hogy a legmélyebb
>>> meggyőződéseinket tekintve nem értenek egyet egy társadalom különféle
>>> csoportjai, legyen az vallás, nemzeti történelem, szóval mindaz, amit
>>> Balogh *„etnikai, vallási és kulturális dimenzióknak”* nevez. Oda
>>> akarok kilyukadni, hogy
>>>
>>> csak abban a társadalomban lesznek ezek mellékesek, amely egységes
>>> vallásilag, etnikailag és kulturálisan.
>>>
>>> Ha nem az, azaz ilyen dimenziók mentén megosztott, akkor teljesen
>>> érthető és nem is patologikus, hogy ezek a dimenziók is erősen meg fogják
>>> határozni a politikát. És nem, ez önmagában nem mérgező.
>>>
>>> Ez csak azok számára mérgező és patologikus, akik szerint a tolerancia
>>> meg a kompromisszum és más procedurális értékek (John Rawls „semleges
>>> értékeknek” nevezi őket) fontosabbak kellene hogy legyenek, mint a
>>> szubsztanciális értékek, azaz az életünk értelmét meghatározó dolgok.
>>> Félreértés ne essék, eme procedurális értékek fontosak a modus vivendi
>>> miatt, de nekem senki ne mondja, hogy a határon túli magyarok
>>> identitásharca a közel-keleti keresztények identitásharca vagy a
>>> kommunizmus elleni akár nemzeti, akár keresztény küzdelem mérgezően
>>> polarizál. Márpedig ezek identitáspolitizálások is.
>>>
>>> Emellett a politikai ideológiák és világnézetek, mint a
>>> konzervativizmus, liberalizmus, szocializmus, nacionalizmus, feminizmus és
>>> mások, sosem csak szociális kérdésekről szóltak, hanem valóban külön
>>> világlátást jelentettek és jelentenek ma is, azaz érintik az ember életének
>>> értelmét, és így identitását is. A modern politika sosem kizárólag
>>> szociális kérdésekről szólt, mindig is érintette az élet értelmét és
>>> legmélyebb meggyőződéseinket.
>>>
>>> Mindezzel együtt szerintem a magyarországi helyzet a Balogh-féle első
>>> esettel jellemezhető. (Minden plusz megjegyzésem mellett a tanulmány igen
>>> kiváló és informatív, örülök, hogy megszületett.)
>>>
>>> Az a helyzet, hogy a kereszt, mint jelkép, egyszerre vallási és
>>> identitásjelkép. Nem kell attól keresztényként félni, hogy megoszt.
>>>
>>> És ebből következően a politikailag infantilis és traumatizált
>>> Szemlélekre is felesleges cikkeket írogatni a gellérthegyi
>>> Szabadság-szoborra szánt kereszt ellen.
>>> _______________________________________________
>>> Grem mailing list
>>> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>>> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>>
>> _______________________________________________
>> Grem mailing list
>> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20240820/86cf5ac0/attachment.html>