[Grem] Egy középiskolás tanuságtétele az idei Mladifestről, Medjugorje. Küldjük el fiataljainkat e találkozókra!!!

2024. Aug. 20., K, 11:39:22 CEST

Kedves Rita!

A beszámoló egyébként örömmel is tölt el.  Mert tényleg nagyon fontos, hogy fiatalok (is) szembesüljelek Isten hívásával és külön öröm, ha egy csoport együtt-egymást erősítve „ébred.”  Efféle visszajelzések többször eljutottak hozzám jól sikerült lelkigyakorlatok után szerte a világban, legutóbb tán három hete egyik gyerekünk esetében, mituán egy egyházmegyei egyhetes lelki táboron vett részt ahol volt közös sazenteségimádás, elmélkedés, tanúságtétel is.

A múltamból is felderengett néhány emlék -- komoly szembenézéssel, együtt-imádkozással eltöltött közösségi napok emléke.

Óriási erejú egy-egy ilyen esemény azoknak, akiknak addig talán kevés fogalmuk volt a hitről.  Az egyik gyerekünk egy olyan közösségbe is jár, ahol láthatólag félig-meddig jószándékú de eredetileg a hitet nem nagyon ismerő fiatalokat fog össze egy pap.  Az indító egy hetes „bezárkózva eltöltött” intenzív lelkigyakorlat után az élményeiket meg is osztották nyilvánosan a tanúságtételre meghívott szülőkkel, másokkal is.  Az általad elköldötthoz hasonlóan örömteli és őszinte, hitre ébredt hangokat is hallottunk.

Ilyen körben csodákról is hallottam beszámolót, magam is.

A jó Isten Medjugorjéban is meghallgatja az őszinte megtérő imáját -- és a meg nem tértekért mondott imákat is -- és ott is történnek csodák.  Magam is tudok olyanról, aki ott tért meg, mégpedig úgy, hogy a családja megdjugorje-i hívására ugyan nem mondott nemet de hitetlenként (okkult dolgok gyakorlójaként) ment oda, de múltját hátrahagyva hívő katolikusként, könnyek közt tért vissza.

Miért tenne Isten, aki jó, kivételt Medjugorje-val?  Ha ott hangzik el őszinte és mély ima, ott is meghallgatásra talál(hat).

Nem olyan ez, mint amikor egy (fiktív) templomba sokszáz éve behoz valaki valamit, és elmondja, hogy egy jelenésben kapta.  A valami (legyen mondjuk egy tövis, állítólag a Töviskoszorúból) elé megilletődöttem járul a falu népe, szaporodnak a csodás gyógyulások hírei, és a zarándokok körmeneteken térdelve imádkoznak.  Szaporodnak a csodák, a tanúségtételek kézzel fogható bizonyítékai, a „köszönöm” márványtánlácskák elborítják a templomot.  Hitetlen, aki kltelkedik, nem?  A püspük pedig hiába mondja, hogy az bizony csak sima rózsatüske, mert ő megvizsgálta a körülményeket és beszélt a „látnokkal” akit sokszoros hazugságon kapott (dokumentálva is van) és az a tüske bizony nem a keresztről szállt oda a „látnok” kezébe.

És  mondhat a püsőök amit akar, a sok zarándok egymás előtt a „bizonyíték”, a sok „jó gyümölcs.”  Az adományokból való új harang (amit a templom papja a püspök tiltása ellenére öntetett) messzire hallik, és minden pénteken pontban este hatkor a tövisen az igazi Szent Vér csillan meg újra és újra (de csak a látnok látja, akik olyankor mindig átlényegülten térdel az ereklye előtt, az imádkozó hivekkel együtt).

Az emberek, az imák csak jönnek, jönnek.  Gyümölcsök.  Jók.  Jók?  Kinek jó, kinek nem jó?  Mi lyenkor a teendő?

Gyula

On Sat, 17 Aug 2024, Rita Kunsay-Sipos wrote:

> Date: Sat, 17 Aug 2024 13:46:19 +0200
> From: Rita Kunsay-Sipos <ritakunsay at gmail.com>
> Reply-To: grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> To: grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> Subject: [Grem] Egy középiskolás tanuságtétele az idei Mladifestről,
>     Medjugorje. Küldjük el fiataljainkat e találkozókra!!!
> 
> 
> 
> ------
> 
> 
> Az idei Mladifest, Ifjúsági találkozón  50.000 fiatal vett részt a világ
> minden tájáról Medjugorjéban, köztük magyar fiatalok is, 31 pap misézhetett
> magyarul az oltáron!!!��
> Idézet Simon Dávid atya fb bejegyzéséből, egy középiskolás tanuságtétele:
> "
> ��❤️‍��✝️ Egy busznyi tanúságtétel Međugorjeból hazafelé �������� Talán a
> hála szavaival kellene kezdenem: tavaly Simon Dávid atya - akit a 2021-es
> eucharisztikus kongresszuson ismertem meg
> ( https://tenyek.sk/2021/12/19/isteni-gondviseles/ ) 
> elhívott a međugorjei zarándoklatra, s bár akkor nemet mondtam, idén -
> szerencsére végül eljutottam, de úgy, hogy rajta kívül senkit sem ismertem a
> kb. 140 érettségiző korú fiatalból. (S a pár "túlkorosból)
> ➡️ Sokat hallottam már másoktól Međugorjeról, a Križevacról, s arról, hogy a
> Szűzanya rengeteg csodát tett itt, így kíváncsi voltam, hogy mi ez a hely,
> és mi az a Mladifest.
> ▶️ Az események, melyeken részt vettem, minden nap örök élményt
> jelentettek: 
> ��️a szentmisék, szentségimádások, dicsőítések, melyeken egy-egy nap 40-50
> ezer fiatal vett részt, 
> ��️ a családok keresztútja, fel a Križevacra, melyet Dávid atyával és a három
> busznyi fiatal zarándokkal csendben, egy szó nélkül jártunk végig, 
> ��️ az atya éjjeli gondolatai rózsafüzér-állomások között, a jelenések
> hegyén, ahova az egy hét alatt háromszor is sikerült feljutnom.
>  mikor magam zuhogó esőben mentem fel a Križevacra,
> ��️ a magyar szentmise, ahol Molnár Tamás atya áldoztatott.
> ��️ a kirándulások a Kravica vízeséshez, a bosnyák tengerpartra, Mostarba és
> Nancy kastélyába, de még sorolhatnám.
> ✝️ Érkezéskor a gyónást egy olyan atyával végeztem, akit addig nem ismertem,
> s akitől kaptam egy feladatot az életemmel kapcsolatban a pár napra.
> ��️ Csiki Szabolcs atyának elmondtam azokat a dolgokat, melyekkel küzdök, a
> több fronton futó életszálaimat, az elmúlt 2️⃣0️⃣ évem emberi kapcsolatait, stb.
> ☝️ Szóval már ezért, és az elmúlt 3️⃣ évben elég káoszos életem miatt is jó
> ötlet volt egy kis nyugalmat találni itt Međugorjeban, a Szűzanya lábainál.
> ⛰️ Az atyától kapott feladatot és az életem fő problémáit felvittem a
> Križevacra és a jelenések hegyére, s ahogy a helyiek is ajánlják, igyekeztem
> otthagyni, s kértem válaszokat. S a pár nap alatt kaptam is egy-egy témában,
> amit szeretnék is alkalmazni. A többit meg majd a Jóisten megoldja.
> �� De volt még valami, amit az utolsó nap, szentmise előtt elmondtam
> gyónáskor Dávid atyának, mert az egyik tanúságtételkor olyan dolgokat is
> hallottam, melyek számomra hihetetlenek voltak. Egyszerűen hitetlenkedtem. S
> zavart, hogy kevésbé hiszek egy-egy medjugorjei csodában, így úgy döntöttem,
> hogy a kedd éjjeli magyar dicsőítéskor ezt fogom felvinni a Jelenések
> hegyére, hogy tegye rendben ezeket az elvárásokat, a csodákkal kapcsolatban.
> Mutassa meg, hogyan is van ez.
> �� S végül teljesen összeállt a kép másnapra, hisz a válaszok itt voltak
> előttem az elmúlt napokban, hisz nem csoda-e az, hogy 150 középsulis járja a
> keresztutat egy nagy hegyen mezítláb, tartva a csöndet, együtt mondva a
> rózsafüzér titkait úgy a buszokon, mint a hegyre felfelé menet? S hogy
> naponta misére járnak, imádkoznak, dicsőítenek gyónnak és áldoznak? Abban a
> korban, amikor erre a korosztályra ez egyáltalán nem jellemző?
> �� De pár személyes példát is leírnék, melyek ott voltak a szemem előtt:
> ��D., akivel egy szobán voltunk és aki rossz térde miatt nem tud letérdelni
> beszélgetéseink alatt azt fogalmazta meg, hogy arra vágyik, hogy legyen
> rendbe a térde végre, hogy méltóképpen, térdelve vehesse magához az
> oltáriszentséget, miközben ezelőtt évekig nem gyakorolta hitét.
> �� Vagy P. esete, amit el is mondott a tanúságtételekor, amikor úgymond szó
> szerint rátette kezét a vállára és térdre kényszerítette őt az Úr a
> szentségimádás során, miután 5 perc után feláltt, mert szégyellte, hogy
> térdel.
> ��‍♂️ Vagy A. és L. akik kb. fele annyi évesek, mint én, de úgy tudtam
> beszélgetni velük a hitről is, mint kevesekkel.
> ☺️ Vagy P., és R., akik 15 éves létükre olyan hősiesen térdelték végig a
> több, mint egy órás szentségimádást, hogy azt a legfelkészültebbek is
> megirigyelték volna. 
> ��‍♀️ R., aki ifi világbajnok kajakosként, majd sikeres vállalkozóként
> párkapcsolatai sikertelensége miatt került közel Istenhez, s
> tanúságtételének akkora ereje volt, hogy sokan megkönnyeztük. S
> folytathatnám.
> �� De az igazi válasz a hazaúton jött. A buszon. A tanúságtételek során.
> �� Dávid atya kiadta az ukázt, hogy mindenkinek ki kell jönnie a mikrofonhoz
> s elmondania, hogy mi érintette meg ezek alatt a napok alatt.
> �� Én bevallom, ez akkora élmény volt számomra, nevezetesen, hogy egy
> busznyi tinédzser úgy tesz tanúságot hitéről, mintha kommunikáció szakot és
> teológiát tanult volna, hogy én még most is keresem a szavakat, ennek a
> leírására. Ráadásul a legtöbb tanúságtételből sokat el tudtam vinni
> magammal.
> �� De számomra a leghitelesebb a 15 éves J. tanúságtétele volt, aki csak
> azért ment előre, hogy megkérdezze, mikor állunk meg, s Dávid atya ott
> fogta. Szóval gyakorlatilag felkészületlenül mondta amit mondott. Egy részét
> leírom.
> �� Telefonfüggőségéről is beszélt, s arról, hogy kérte a Jóistent a mise
> előtti gyónásban, hogy vegye el ezt tőle. S bár a telefonja a táskában volt,
> mellette a mise, szentségimádás és dicsőítés 3 órája alatt, miután kivette,
> össze volt törve a képernyő. Pont akkor. Pont itt. S a másik dolog is, amit
> szinte így gyerekként elmondott, nagyon megérintett. Szavait sírva mondta
> el, olyan volt, mintha a Jóisten beszélt volna belőle, majd hátrajött, s
> ahogy előtte 10 perccel tette, folytatta az alvást. ��
> �� Bevallom, én ezen pityeregtem el magam. Ez volt a végső válasz a tegnapi
> kérdésemre, amit a Szűzanyázhoz intéztem. ��
> �� De egy utolsó gondolatot még le kell írnom. S ez is a tanúságtételem
> része. Ez pedig a köszönet. Elsősorban a Jóistennek persze. De másodsorban
> Dávid atyának.
> �� Ő persze majd el fogja bagatellizálni ezt, meg kiemeli, hogy Isten
> dolgozott benne, ami persze igaz is, de én őt idéznem ellenérvként,
> miszerint a földi életünket mi is alakítjuk.
> �� Mert Dávid atya is csinálhatná sokkal kevésbé pontosan, kevésbé odaadóan,
> kevésbé becsületesen. De ő szüntelen imádkozik, olvassa a szentek életét,
> miséz, gyóntat, szervez és istápolja, ápolgatja a fiatalok lelkét. Ha kell
> szép szóval, ha kell lazábban.
> (S ha kell, énekel és táncol �� )
> �� Így tudom, hogy a csodát, akik számora a zarándoklato résztvevők voltak,
> neki is köszönhetjük.
> �� Szóval pacsi.
> �� Végére pedig az egyik kedvenc biblia idézetem tenném ide, arra utalva,
> hogy ki kell tartani az imában s akkor meglesz a gyümölcse.
> "Többet ér a türelmes ember a hősnél, és az indulatán uralkodó annál, aki
> várost hódít."
> Példabeszédek 16:32
> U. I.: Csillagtól és Julcsitól pedig megtanultam, hogy mi az a ��
> csigapuszi. ��"
> 
> https://www.facebook.com/share/p/jkQj2e6qga9Dp56u/ 
> 
> --
> 
> 
>