[Grem] Ősztől újabb demográfiai fellendülés jöhet / Szalai Piroska

[Emoke Greschik]

 Szalai Piroska a Vasárnapnak: Ősztől újabb demográfiai fellendülés jöhet
https://vasarnap.hu/2024/08/10/osztol-ujabb-demografiai-fellendules-johet-szalai-piroska-interju-csaladpolitika-gyermekvallalas-termekenysegi-rata-csok-plusz/

*Nem **igaz, hogy a családpolitikai intézkedéseknek tulajdonított
demográfiai növekedés csupán a világban és Európában végbemenő gazdasági
folyamatok eredménye, ahogyan azt az ellenzéki média, köztük például a
Telex próbálja beállítani
<https://telex.hu/komplex/2024/08/06/csaladpolitika-fidesz-orban-kormany-csok-babavaro-adokedvezmeny-szuletesszam-gyerek>.
Az újságíróknak egyébként is óriási a felelősségük abban, hogy milyen
információkat osztanak meg, mert a gyermekvállalási kedv azonnal rezonál a
hírekre, és kilenc hónappal később már látható is a negatív információk
hatása – még akkor is, ha azok valóságtartalma finoman szólva is
megkérdőjelezhető. Mi tehát az igazság a családbarát politika hatásaival
kapcsolatban? Hova tartunk most, és mennyire kell megijedni a
születésszámok jelenlegi csökkenésétől? Szalai Piroska munkaerőpiaci
szakértővel beszélgettünk, aki azt is elárulta, hamarosan demográfiai
fellendülésre számít.*

*Az elmúlt évek családpolitikai intézkedései hatására Magyarországon nőtt a
gyermekvállalási kedv, ami a hivatalos adatokból is jól látszik. Ellenzéki
hangok a jelenség hatását más gazdasági folyamatok számlájára szeretnék
írni, ám a családpolitika is gazdasági tényező. Ráadásul, ha a külföldi
adatokat is hozzávesszük, akkor azt láthatjuk, hogy más európai országokban
a fellendülés ellenére sem ugrottak meg annyira a mutatók, sőt, volt, ahol
visszaesés történt. Mit mondanak a számok, mennyivel kiemelkedőbb a magyar
születésszám emelkedése az elmúlt 10-15 évben, mint más európai
országokban? *

*A 2011-2021 közti évtized elvitathatatlanul a magyar családok számára
aranykornak számít*, a leghatékonyabb családbarát programokat ebben az
időszakban valósítottuk meg, ennek következtében ebben az évtizedben
folyamatosan nőtt a termékenységi ráta.
<https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2024/08/magyarorszag-teljes-termekenysegi-rata-1960-2022.jpg>

Teljes termékenységi ráta Magyarországon és az Európai Unióban. Forrás:
Eurostat Készítette: Szalai Piroska

*2010-ben hazánkban családbarát kormányzás vette kezdetét*. A világ minden
kormánya a család és népesedéspolitikát a szociálpolitika részének tekinti,
s e terület a rászorulók támogatásait valósítja meg.

*Az Orbán kormány azonban már 2010-ben kimondta, hogy a kormány minden
intézkedése a magyar családok megerősítését kell előmozdítsa. Ezt pedig úgy
lehet csak megvalósítani, ha a teljes kormányzati struktúra, minden
szakpolitika családbarát, a családok ügye prioritást élvez. *Így aztán
nálunk a világon egyedülálló módon nem egyedül a családpolitikai tárca
feladata, belső ügye a családok támogatása.

Az elmúlt közel másfél évtizedben olyan *innovatív, több terület
összefogásával létrejövő intézkedéseket vezettünk be, *amelyekről korábbi
kormányok alatt szó sem lehetett. Gondoljunk csak *a GYED extrár*a,
amelynek a legnépszerűbb lába, *a GYED melletti munkavégzés tiltásának
megszüntetése *egyértelműen foglalkoztatáspolitikai intézkedés volt. S a
GYED extra bevezetésének évében 2800-zal nőtt a születésszám, ami az egyik
legnagyobb javulás ebben az évezredben. Vagy *a CSOK* és a lakástámogatások
az építőiparért valamint a lakossági pénzügyekért felelős tárcák
intézkedései voltak. *De sorolhatjuk hosszan a magyar kormány innovációit*.

*Milyen hatása van ezeknek az intézkedéseknek a gazdaságra?*

Kijelenthető, hogy *a családbarát intézkedéseknek komoly gazdasági
fejlődést gyorsító, GDP növekedést elősegítő hatása is van*. Egy részük *a
foglalkoztatást növeli, lehetőséget teremtenek a kisgyermekes nők nagyobb
munkaerőpiaci részvételére *(pl. a munkahelyvédelmi akció, vagy az említett
GYED extra), másik részük *a családi beruházásokat illetve a fogyasztást
serkentik (pl. a CSOK, CSOK plusz, a babaváró kölcsön, SZJA kedvezmények, *
stb.).

E programok következtében például *az épített lakások száma a 2013-as
történelmi minimumról majdnem négyszeresére nőtt 2020-ra*, nélkülük az
építőipar az egy évtizeddel ezelőtti mélypontjáról nem tudott volna ilyen
gyorsan kilábalni.

Tehát a családpolitikai intézkedések is és az egyéb területek családbarát
intézkedései is jelentősen hozzájárultak a gazdasági fejlődéshez, sokszor
nem is csak áttételesen.

Igaz azonban az is, hogy *amikor a gazdasági növekedés
foglalkoztatásbővüléssel és reáljövedelem növekedéssel jár együtt, akkor nő
a gyermekvállalási kedv. *Tehát a folyamatok egymásra hatnak oda-vissza.

<https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2024/08/eu-termekenysegi-rata-valtozasa.jpg>

Termékenységi ráta és változása az Európai Unióban. Forrás: Eurostat,
Készítette: Szalai Piroska

*Igaz, hogy a termékenységi ráta javulásunk európai viszonylatban is
egyedülálló volt az elmúlt időszakban?*

Tény, hogy a termékenységi ráta javulásunk 2011-2022 között a legnagyobb
volt az unió tagállamai közül. Ebben az időszakban az unió átlaga csökkent,
s mindössze tíz országban tudunk javulást kimutatni, tizenhétben pedig a
2022-es termékenységi ráta alacsonyabb volt, mint a 2011-es. Ha a gazdasági
fellendülés magától termékenységnövekedést tudna produkálni, akkor a többi
tagállamban is megtörtént volna a javulás.

*Európa ma úgy néz ki, mintha kettévágták volna. A volt keleti tömb
országaiban javulást tapasztalhattunk az elmúlt évtizedben, a többi
országban pedig romlást. *Erről a paradoxonról korábban írtam már
például a Hungarian
Conservative-ban
<https://europeanconservative.com/articles/analysis/the-central-european-paradox/?print-posts=pdf>
.

*Ha csökken a nők munkanélkülisége és javul a foglalkoztatás, akkor a mi
térségünkben nő a termékenység *is, *a nyugati, északi és déli országokban
pedig épp ellenkezőleg, csökken a termékenység.*

*Releváns 2008-as krízises adatokhoz viszonyítani a későbbi számokat?*

Igen, véleményem szerint a 2008-tól a Covidig tartó időszakot érdemes külön
is vizsgálni, s nemcsak miattunk. Természetesen nézhetünk hosszabb
időszakot is, akkor az ezredfordulótól vagy a rendszerváltástól javaslom
összevetni az egyes országokat.

A rendszerváltástól az ezredfordulóig minden keleti blokkbeli országban
hatalmasat zuhant a termékenység. Nagyon nagy árat fizettünk mi ebben a
régióban a szabadságért.

Az 1,8-2 körüli termékenységi ráták egy évtized alatt 1,09-1,27 közöttiek
lettek mindenhol. Az országok mindegyike 1997-2003 között érte el a minimum
értékét, s innen indult el a javulásuk. Nálunk ez a javulás nagyon rövid
ideig tartott, 2002 után inkább stagnálást tapasztaltunk, majd 2006 után
ismét romlás kezdődött. Így a magyar termékenységi minimumot 2011-ben értük
el, a környező országok mindegyike ekkor már jóval a túl volt a legrosszabb
időszakán. Még a 2008-2011 közti visszaesésük sem volt akkora, hogy ismét
visszajussanak az ezredfordulós minimumértékeikhez.

*Mi 2011 után gyorsabb termékenység növekedési pályára álltunk, mint a
környező országok*, így 2018-ra elértük az uniós átlagot, majd *2022-re a
6. legnagyobb termékenységi rátával bíró ország lettünk az unióban
Franciaország, Románia, Bulgária, Csehország és Szlovákia után.*

*Az elmúlt polikrízises időszakban csökkent a születésszám, de mit jelent
ez a gyakorlatban? Valóban annyira rossz hazánkban a helyzet, vagy csak ki
kell várni az új intézkedések hatását? Egyáltalán, mennyire egyedi
jelenségről van szó?*

A Covid első évében, 2020-ban már 18 országban csökkent a termékenység,
nálunk még 0,04 növekedést tapasztalhattunk. Aztán 2021-ben már csak három
országban folytatódott tovább romlás, mi még ekkor is növekedtünk. De
2022-ben, a háborús szankciók bevezetése kapcsán egekbe ugró energiaárak
időszakában szinte mindenhol, azaz 25 országban csökkent a termékenység,
köztük Magyarországon is.

Azonban a mi csökkenésünknél 20 országban nagyobb mértékben esett a
gyermekvállalás, s így a tagállamok sorrendjében előre léptünk a 6. helyre.

*A 2023-as év adatait még nem adta ki az Eurostat, a magyar adatról tudjuk,
hogy egy századdal csökkentünk, a környező országok* pedig ennél *jóval
nagyobb mértékben*. A cseh termékenységi ráta közel két tizeddel
alacsonyabb, a német pedig egy tizeddel, de a román adat is csökkenést
mutat a helyi statisztikai hivatalok szerint. Ezért

úgy becsülöm, hogy *Magyarországon* *ismét kisebb volt a romlás, mint az
unió átlaga*, s így akár további országokat is előzhetünk meg. Nagyon várom
a pontos adatokat.

*Mi okozhatja ezeket a különbségeket?*

Mint látható, nem egyedi jelenség *a termékenység csökkenése. A mértéke
azért kisebb nálunk, mert jelentős erőforrásokat összpontosítottunk arra,
hogy az anyagilag nehéz időkben is születhessenek meg a vágyott gyermekek.*

*Az idei év első felében még folytatódik a születések számának csökkenése*,
hiszen a most született gyermekek vállalásáról a döntést a szülők még a
múlt évben hozták, amikor még a régi CSOK jogosulti körének szűkítésével
voltak tele a hírek és a reálkeresetek is csökkentek.

*Tavaly szeptembertől a reálkeresetek növekednek, sőt decembertől 10
százalék körüli mértékben. Október legvégén pedig bejelentették az akár 50
millió forintot is jelentő CSOK Plusz-t, a „városi CSOK”-ot, s egyéb
támogatások növelését, amely hír hatására idén augusztustól várom a
születések számának és a termékenységnek növekedését.*

*A termékenység úgynevezett prociklikus változó, azaz már a hírek hatására
érezhető a változás.*

*A jó hírek kilenc hónap múlva termékenység növekedést okoznak,** a rossz
hírek pedig termékenység csökkenést.* Ezért komoly felelőssége van az
„írástudóknak”, a médiának és a politikusoknak is, hogy mikor és milyen
(ál)híreket indítanak el.

Jó példa volt erre a GYED extra és a családvédelmi akció is. A 2014
januárban induló GYED extrát már 2013 anyák napja körül bejelentette a
miniszterelnök, s már 2014 februártól folyamatosan nőtt a születések száma.
2019 februárban az évértékelőn jelentette be Orbán Viktor a családvédelmi
akciót, aminek keretében júliustól többek közt bővült a CSOK és elindult a
babaváró kölcsön, s már novembertől, azaz a bejelentés után kilenc hónappal
nőni kezdett a születésszám. Sajnos 2022-ben és 2023-ban több negatív
példát is találunk.

*Az ellenzék folyamatosan azzal támadja a magyar családtámogatásokat, hogy
nem hatékony, és rengetegbe kerül. Ha nem lenne ennyire hatékony, akkor
nálunk is olyan mértékű születésszám csökkenést kellett volna megélni, mint
Csehországban, ami a magyar romlás két és félszerese 2021-2023 között.*

Ne értse senki félre, *nem öröm, ha csökken a születések száma, de tény,
hogy a mostani csökkenés jóval kisebb, mint a környezetünkben levőké és
jóval kevesebb a 2008-2011 közöttinél is. S ezt egyértelműen az elmúlt
évtized családbarát kormányzásának a köszönhetjük*.

*Melyek azok a tényezők, amelyek a leginkább befolyásolják azt, hogy valaki
mer gyermeket vállalni akár egy nehezebb időszakban is?*

*A biztonságérzet és a bizalom a legfontosabb a tudatos gyermekvállalásnál.
A döntés meghozatalakor megfelelő biztonságban kell érezzék magukat a
szülők, s ez az anyagi biztonságot is jelenti. Valamint az elkövetkező pár
évre pozitív kilátásokkal kell rendelkezzenek, bízniuk kell a jövőben.
Bízniuk kell abban, hogy a következő évek kihívásait tudni fogják kezelni*.

Amikor nem érzik biztonságban a munkájukat, vagy nem látják, hogy mekkora
inflációval, reáljövedelem csökkenéssel kell megküzdeniük, vagy a családot
közvetlenül érintő reális veszélynek látják a szomszédban dúló háború
eszkalációját, akkor sokan halasztják a gyermekvállalást.

S *mint tudjuk, egy idő múlva már a biológia lezárja a rendelkezésünkre
álló időablakot*, s így aztán a vágyott, tervezett gyermekek nem fognak
megszületni.

Fel kellene fogni az ellenzéknek is, hogy *a gyermekvállalási döntések
meghozatalában mindenkit támogatni kell*. Az ő kormányzásuk alatt csak a
nagycsaládosoknak volt elenyészően alacsony adókedvezmény és a szegénységi
küszöb alatt élőknek különböző nevelési segélyek. Ezzel elérték azt, hogy *a
gyermekvállalás 2010-re az unióban a legnagyobb anyagi többlet terhet
nálunk jelentette, s a gyermek együtt járt a szegénység vállalásával. Ezért
csökkent le a valaha mért legalacsonyabbra a termékenység 2011-re.*

Az Európai Unió méri a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés
kockázatával élők arányát minden országban. 2010-ben a gyermeket nevelőknek
a gyermektelenekhez viszonyított többlete a legnagyobb hazánkban volt, ami
azt jelenti, hogy nálunk volt a legnagyobb a gyermekvállalással járó
elszegényedés a legnagyobb arányú.

*2019-re több, mint egymillióan kikerültek a szegénységből hazánkban, s
megszűnt a gyermeket nevelőknek a gyermektelenekhez viszonyított
többletszegénysége. *A polikrízises időszakból még csak 2022-ig ismerjük a
számokat, megállapítható, hogy kis mértékben nőtt ugyan a kockázattal élők
aránya, de még így is jelentősen jobbak vagyunk az unióban átlagosnál, s a
gyermekesek is csak kis mértékű hátrányban vannak. Becslésem szerint ez a
mutató is 2024-től ismét javulni fog.

Korábban említettem, hogy a női foglalkoztatás és a termékenység között az
unióban szignifikáns kapcsolat, korreláció, csak az országok egyik felében
pozitív, a másikban pedig ellentétes. Ha a termékenységgel okságot csak a
szegénységi többletkockázat mutat, azaz

*a termékenységi rátát az növeli, ha csökken a gyermekvállalással járó
szegénységi többletkockázat. *

*Sokan úgy vélik, hogy amint a Ratkó-korszak unokái kilépnek a
termékenységi korból, nem lehet megállítani a népességfogyást. Tényleg
ilyen erőteljesen csökken a szülőképes korosztály és van-e esély ennek a
csökkenésnek a megállítására?*

*A Ratkó gyerekek 1952-1955 között születtek. Náluk még 23 év volt az anya
átlagéletkora az első gyermek születésekor, tehát ők nagy számban épp akkor
vállaltak gyermeket, amikor 1974-től elindult az a családtámogatási program
(„szocpol”), amelyben két gyermek vállalásakor egy kétszobás lakótelepi
panellakáshoz juthattak. Így aztán 1975-1976-ban nagyon gyorsan megugrott a
termékenységi ráta és a születések száma is. A köznyelv őket hívja tévesen
„Ratkó unokáknak”, pedig helyesebb lenne „szocpol gyerekeknek” hívni őket.*

*Náluk már 30 év volt az átlagéletkora az anyáknak a szüléskor, így nekik
2005-2006 körül kellett volna a gyermekvállalást fokozó programot indítani*.
*Sajnos* ez nem történt meg, sőt inkább *abban az időszakban a
gyermeknevelési kedvezményeket csökkentették, megszüntették*. Így aztán
bármennyire vártak a csodára a demográfusok,* a „Ratkó dédunokák” nem
születtek me*g, nem lett ismét nagy létszámú generáció *a Gyurcsány
korszakban.*

Most meg már bajban vagyunk, mert rövidesen 50 évesek lesznek a „Ratkó
unokák”, tőlük már nem várhatunk születésszám növekedést. Ez a vonat már
elment, s mi elszalasztottuk a lehetőséget 2010 előtt.
<https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2024/08/magyarorszag-20-40-eves-nok-letszamanak-alakulasa-2000-2024.jpg>

20-40 éves nők létszámának alakulása Magyarországon 2000 és 2024 között.
Forrás: Eurostat, Készítette: Szalai Piroska

Úgy látom, a legaktívabb szülőképes korban levő nők létszámcsökkenésének
súlyosságát még mindig nem érezzük. 2007-ben még 1 millió 533 ezer nő volt
20-40 éves korú hazánkban, ők 1967-1987 között születtek. 2024-ben már
csupán 1 millió 178 ezer, akik 1984-2004 közöttiek, a rendszerváltás utáni
években születtek, amikor a magyar családok reáljövedelme visszaesett az
1966-os szintre. 23 százalékkal, majdnem negyedével csökkent a létszámuk.
2007-ben 97 ezer 613 gyermek született,

ha nem lett volna az elmúlt évek családbarát kormányzása, s minden marad
úgy, mint 2007-ben, akkor ma 75 ezer gyereknek kellene születni, s ehelyett
85 ezer feletti születik még mindig. S a 2007 még nem is a krízis
mélypontja volt. Ugyanezen gondolatmenet szerint a 2011-es mélypontunkból
kiindulva csak 68 ezer gyermek születne a mostani krízises években.

Nos ez a családbarát kormányzás és az ellenzék a családokkal kicsit sem
foglalkozó kormányzása közti különbség. Így higgyük azoknak a kritikáknak,
miszerint nem hatékony a magyar családtámogatási rendszer!

*Egyes hangok szerint a korábban megugrott születésszám csak azt jelenti,
hogy azok, akik amúgy is terveztek gyermeket, előbbre hozták a
gyermekvállalást és most ezért van megtorpanás. Kopp Mária kutatásaiból
tudjuk, hogy sokszor a kívánt gyermekek megszületése sem történik meg.
Ráadásul ha valaki túl későn kezd gyermekvállalásba, akkor a meddőségi
problémák is gyakoribbak. Hogyan befolyásolja a születési számokat a szülők
életkora? Baj-e ha valaki korábban fog bele a gyermekvállalásba, akár
azért, mert külső segítséget kapott?*

Először is szögezzük le, *hogy nem baj, ha nem halasztják, hanem előre
hozzák a gyermekvállalási döntéseiket a tudatos gyermekvállalók. Baj a
halasztásból lehet, hisz nagy a kockázata, hogy soha nem születik meg a
halogatott gyermek.*

Másodszor azt senki nem állíthatja, hogy egész generáció előrébb hozza a
döntést, legfeljebb azok a csoportok, akik az éppen adott időpontban induló
intézkedésben érintettek. Ha ezek a csoportok nagy arányúak lennének az
összes szülő között, akkor az aktuális évben szülő anyák átlagéletkorának
csökkenni kellene. Legutóbb átlagéletkor csökkenést 1975-1980 között
észleltünk, akkor a „szocpollal” lakáshoz jutás lehetősége tényleg előre
hozta a gyermekvállalást sokaknál.

Most lehet, hogy egyeseknél előfordul a tervezettnél előbbre hozott
gyermekvállalás, de az ő súlyuk statisztikailag nem jelentős.

*A gyermekvállalási életkor nagyrészt azért tolódott ki, mert az anyáknak
magasabb az iskolai végzettségük. Hazánkban a gyermeket vállaló anyák több,
mint harmadának van diplomája, Budapesten több, mint felének. Tényként kell
kezelnünk, hogy a diplomásoknak, és a középfokú végzettségűeknek más
jelenti a biztonságot, mint az iskolázatlanoknak, ezért olyan új
lehetőségeket kell biztosítani, amik számukra is kedvezőek.*

*Milyen intézkedésekre van szükség, milyen célcsoportokat kell elérnie a
kormánynak ahhoz, hogy a születésszám-emelkedés ne torpanjon meg hosszú
távon?*

Ha célcsoportban gondolkodunk, akkor *a felsőfokú végzettségűekre és az
önfoglalkoztatókra mindenképp jobban odafigyelnék.*

*Az elsőre azért, mert folyamatosan nőni fog később is az arányuk, a
másodikra pedig azért, mert ők ugyan kevesebben vannak, de még a
népességbeli arányukhoz képest is alacsony a gyermekvállalás náluk. Itt
nemcsak a KATÁ-sokra kell gondolni, hanem az egyéni és társas vállalkozókra
is. Több olyan családokat támogató program van, ami számukra kevésbé
elérhető, mint az alkalmazottak számára*.

Ha 2025-ben a kormány tényleg békeköltségvetést tud alkotni, akkor azt is
átgondolnám, hogy *a 30 év feletti anyák szüléseit ismét támogassuk
amennyire lehet. Idén például a legnépszerűbb támogatott hitelt, a babaváró
kölcsönt csak az anya 30 éves koráig lehet igénybe venni. Jó volna ezt
legalább a diplomások esetében minimum 35 évre vagy a korábbi 40 évre
kitolni*.* A diplomások szüléseinek csupán negyede történt meg 30 éves kor
előtt, ők legnagyobb arányban 30-35 éves korukban szülnek, hiszen sokan 25
éves koruknál tovább tanulnak, hisz rengeteg szakma esetében a diploma után
még pár év kell bizonyos szakmai vizsgák megszerzéséhez.*

Az anyák szüléskori átlagéletkorának emelkedése nem elsősorban a
felelősségvállalás hárításával függ össze, hanem azzal, hogy egy jó szakmai
felkészültség eléréséhez hosszabb időre van ma szükség, mint akár egy vagy
két emberöltővel ezelőtt.

Továbbá nagyon fontos fenntartani, hogy *a polgári családbarát kormányzás
időszakában már az egy és kétgyermekesek is jelentős támogatást kaptak*, *míg
az ellenzék kormányzása idején csak a nagycsaládosok és a szegénységben
élők. Reálértéken is fenn kell tartani ezeket a támogatásokat.*

S míg az ellenzéki kormányok családi pótlékot biztosítottak, ami egy
segélytípus, s mindenkinek azonos összegben járt, adókedvezmény az egy és
kétgyermekeseknek nem járt, addig most az adókedvezmény mértéke a családi
pótlékhoz mérten is nagyobb, sőt ha lehetőség lesz rá, jövőre duplázást
tervez a kormány.

Ez nagyon jó stratégia, hiszen már 2008-2011 között is *a házas,
foglalkoztatott és legalább érettségizett anyák *szülései estek vissza. A
részletes számokat nem látjuk, de úgy becsülöm, hogy hasonló szegmensekben
lehet hiányunk most is.
*Rájuk jobban kell figyelnünk, ők érzékenyebbek az anyagi biztonságérzetük
megingására, mert ők nagyobb arányban tudatos gyermekvállalók.*

*Raj-Czefernek Léna*

*Címlapképen: Szalai Piroska a Vasarnap.hu Kontraszt című videós podcast
műsorában. Fotó: Szennyes Krisztián/Vasarnap.hu*
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20240811/711c08bb/attachment.html>