<div dir="ltr">
<div class="entry-heading gmail-cat-meta-line"><h2 class="entry-title">Szalai Piroska a Vasárnapnak: Ősztől újabb demográfiai fellendülés jöhet</h2>
</div>
<div class="gmail-bottom-entry-post-share">
<div class="gmail-wope-social-share">
</div>
</div>
<div class="entry-thumb"><a href="https://vasarnap.hu/2024/08/10/osztol-ujabb-demografiai-fellendules-johet-szalai-piroska-interju-csaladpolitika-gyermekvallalas-termekenysegi-rata-csok-plusz/">https://vasarnap.hu/2024/08/10/osztol-ujabb-demografiai-fellendules-johet-szalai-piroska-interju-csaladpolitika-gyermekvallalas-termekenysegi-rata-csok-plusz/</a></div>
<div class="gmail-cikk-lead">
<p></p>
</div>
<div class="gmail-content">
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Nem </b></span><strong><span style="background-color:rgb(217,234,211)">igaz, hogy a családpolitikai intézkedéseknek
tulajdonított demográfiai növekedés csupán a világban és Európában
végbemenő gazdasági folyamatok eredménye, <span style="background-color:rgb(234,209,220)">ahogyan azt az ellenzéki
média, köztük például a <a href="https://telex.hu/komplex/2024/08/06/csaladpolitika-fidesz-orban-kormany-csok-babavaro-adokedvezmeny-szuletesszam-gyerek" target="_blank" rel="noopener">Telex próbálja beállítani</a></span></span>.
<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> Az újságíróknak egyébként is óriási a felelősségük abban, hogy milyen
információkat osztanak meg, mert a gyermekvállalási kedv azonnal rezonál
a hírekre, és kilenc hónappal később már látható is a negatív
információk hatása – </span>még akkor is, ha azok valóságtartalma finoman
szólva is megkérdőjelezhető. Mi tehát az igazság a családbarát politika
hatásaival kapcsolatban? Hova tartunk most, és mennyire kell megijedni a
születésszámok jelenlegi csökkenésétől? Szalai Piroska munkaerőpiaci
szakértővel beszélgettünk, aki azt is elárulta, hamarosan demográfiai
fellendülésre számít.</strong></p>
<p><strong><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Az elmúlt évek családpolitikai intézkedései hatására
Magyarországon nőtt a gyermekvállalási kedv, ami a hivatalos adatokból
is jól látszik</span>. Ellenzéki hangok a jelenség hatását más gazdasági
folyamatok számlájára szeretnék írni, ám <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a családpolitika </span><span style="background-color:rgb(217,234,211)">is gazdasági
tényező. Ráadásul</span>, ha a külföldi adatokat is hozzávesszük, akkor azt
láthatjuk, hogy <span style="background-color:rgb(217,234,211)">más európai országokban a fellendülés ellenére sem
ugrottak meg annyira a mutatók, sőt, volt, ahol visszaesés történt</span>. Mit
mondanak a számok, mennyivel kiemelkedőbb a magyar születésszám
emelkedése az elmúlt 10-15 évben, mint más európai országokban? </strong></p>
<p><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">A 2011-2021 közti évtized elvitathatatlanul a magyar családok számára
aranykornak számít</span></b>, a leghatékonyabb családbarát programokat ebben az
időszakban valósítottuk meg, ennek következtében ebben az évtizedben
folyamatosan nőtt a termékenységi ráta.</p>
<div id="gmail-attachment_269207" style="width:1010px" class="gmail-wp-caption gmail-aligncenter"><a href="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2024/08/magyarorszag-teljes-termekenysegi-rata-1960-2022.jpg" class="gmail-fancybox gmail-image"><img aria-describedby="caption-attachment-269207" class="gmail-size-full gmail-wp-image-269207" src="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2024/08/magyarorszag-teljes-termekenysegi-rata-1960-2022.jpg" alt="" width="462" height="276" style="margin-right: 0px;"></a><p id="gmail-caption-attachment-269207" class="gmail-wp-caption-text">Teljes termékenységi ráta Magyarországon és az Európai Unióban. Forrás: Eurostat Készítette: Szalai Piroska</p></div>
<p><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">2010-ben hazánkban családbarát kormányzás vette kezdetét</span></b>. A világ
minden kormánya a család és népesedéspolitikát a szociálpolitika
részének tekinti, s e terület a rászorulók támogatásait valósítja meg.</p>
<blockquote>
<p><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Az Orbán kormány azonban már 2010-ben kimondta, hogy a kormány minden
intézkedése a magyar családok megerősítését kell előmozdítsa.<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Ezt </span>pedig
úgy lehet csak megvalósítani, ha a teljes kormányzati struktúra, minden
szakpolitika családbarát, a családok ügye prioritást élvez.</span> </span></b>Így aztán
nálunk a világon egyedülálló módon nem egyedül a családpolitikai tárca
feladata, belső ügye a családok támogatása.</p>
</blockquote>
<p>Az elmúlt közel másfél évtizedben olyan <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">innovatív, több terület
összefogásával létrejövő intézkedéseket vezettünk be, </span></b>amelyekről korábbi
kormányok alatt szó sem lehetett. Gondoljunk csak <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">a GYED extrár</span></b>a,
amelynek a legnépszerűbb lába, <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">a GYED melletti munkavégzés<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> tiltásának</span>
megszüntetése </span></b>egyértelműen foglalkoztatáspolitikai intézkedés volt. S a
GYED extra bevezetésének évében 2800-zal nőtt a születésszám, ami az
egyik legnagyobb javulás ebben az évezredben. Vagy <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">a CSOK</span></b> és a
lakástámogatások az építőiparért valamint a lakossági pénzügyekért
felelős tárcák intézkedései voltak. <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">De sorolhatjuk hosszan a magyar
kormány innovációit</span></b>.</p>
<p><strong>Milyen hatása van ezeknek az intézkedéseknek a gazdaságra?</strong></p>
<p>Kijelenthető, hogy <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">a családbarát intézkedéseknek komoly gazdasági
fejlődést gyorsító, GDP növekedést elősegítő hatása is van</span></b>. Egy részük <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">a
foglalkoztatást növeli, lehetőséget teremtenek a kisgyermekes nők
nagyobb munkaerőpiaci részvételére </span></b>(pl. a munkahelyvédelmi akció, vagy
az említett GYED extra), másik részük <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">a családi beruházásokat illetve a
fogyasztást serkentik (pl. a CSOK, CSOK plusz, a babaváró kölcsön, SZJA
kedvezmények, </span></b>stb.).</p>
<blockquote>
<p>E programok következtében például <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">az épített lakások száma a 2013-as
történelmi minimumról majdnem négyszeresére nőtt 2020-ra</span></b>, nélkülük az
építőipar az egy évtizeddel ezelőtti mélypontjáról nem tudott volna
ilyen gyorsan kilábalni.</p>
</blockquote>
<p>Tehát a családpolitikai intézkedések is és az egyéb területek
családbarát intézkedései is jelentősen hozzájárultak a gazdasági
fejlődéshez, sokszor nem is csak áttételesen.</p>
<blockquote>
<p>Igaz azonban az is, hogy <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">amikor a gazdasági növekedés
foglalkoztatásbővüléssel és reáljövedelem növekedéssel jár együtt, akkor
nő a gyermekvállalási kedv. </span></b>Tehát a folyamatok egymásra hatnak
oda-vissza.</p>
</blockquote>
<div id="gmail-attachment_269206" style="width:1010px" class="gmail-wp-caption gmail-aligncenter"><a href="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2024/08/eu-termekenysegi-rata-valtozasa.jpg" class="gmail-fancybox gmail-image"><img aria-describedby="caption-attachment-269206" class="gmail-size-full gmail-wp-image-269206" src="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2024/08/eu-termekenysegi-rata-valtozasa.jpg" alt="" width="478" height="286" style="margin-right: 0px;"></a><p id="gmail-caption-attachment-269206" class="gmail-wp-caption-text">Termékenységi ráta és változása az Európai Unióban. Forrás: Eurostat, Készítette: Szalai Piroska</p></div>
<p><strong>Igaz, hogy a termékenységi ráta javulásunk európai viszonylatban is egyedülálló volt az elmúlt időszakban?</strong></p>
<p>Tény, hogy a termékenységi ráta javulásunk 2011-2022 között a
legnagyobb volt az unió tagállamai közül. Ebben az időszakban az unió
átlaga csökkent, s mindössze tíz országban tudunk javulást kimutatni,
tizenhétben pedig a 2022-es termékenységi ráta alacsonyabb volt, mint a
2011-es. Ha a gazdasági fellendülés magától termékenységnövekedést tudna
produkálni, akkor a többi tagállamban is megtörtént volna a javulás.</p>
<p><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Európa ma úgy néz ki, <span style="background-color:rgb(234,209,220)">mintha kettévágták volna.</span> A volt keleti tömb
országaiban <span style="background-color:rgb(255,242,204)">javulást </span>tapasztalhattunk az elmúlt évtizedben, a többi
országban pedig <span style="background-color:rgb(234,209,220)">romlást.</span> </span></b>Erről a paradoxonról korábban írtam már például
a <a href="https://europeanconservative.com/articles/analysis/the-central-european-paradox/?print-posts=pdf">Hungarian Conservative-ban</a>. </p>
<blockquote>
<p><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Ha csökken a nők munkanélkülisége és javul a foglalkoztatás, akkor a
mi térségünkben nő a termékenység </span></b>is, <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">a nyugati, északi és déli
országokban pedig épp ellenkezőleg, csökken a termékenység.</span></b></p>
</blockquote>
<p><strong>Releváns 2008-as krízises adatokhoz viszonyítani a későbbi számokat?</strong></p>
<p>Igen, véleményem szerint a 2008-tól a Covidig tartó időszakot érdemes
külön is vizsgálni, s nemcsak miattunk. Természetesen nézhetünk
hosszabb időszakot is, akkor az ezredfordulótól vagy a rendszerváltástól
javaslom összevetni az egyes országokat.</p>
<blockquote>
<p>A rendszerváltástól az ezredfordulóig minden keleti blokkbeli
országban hatalmasat zuhant a termékenység. Nagyon nagy árat fizettünk
mi ebben a régióban a szabadságért.</p>
</blockquote>
<p>Az 1,8-2 körüli termékenységi ráták egy évtized alatt 1,09-1,27
közöttiek lettek mindenhol. Az országok mindegyike 1997-2003 között érte
el a minimum értékét, s innen indult el a javulásuk. Nálunk ez a
javulás nagyon rövid ideig tartott, 2002 után inkább stagnálást
tapasztaltunk, majd 2006 után ismét romlás kezdődött. Így a magyar
termékenységi minimumot 2011-ben értük el, a környező országok
mindegyike ekkor már jóval a túl volt a legrosszabb időszakán. Még a
2008-2011 közti visszaesésük sem volt akkora, hogy ismét visszajussanak
az ezredfordulós minimumértékeikhez.</p>
<blockquote>
<p><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Mi 2011 után gyorsabb termékenység növekedési pályára álltunk, mint </span><span style="background-color:rgb(217,234,211)">a
környező országok</span></b>, így 2018-ra elértük az uniós átlagot, majd <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">2022-re a
<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> 6.</span> legnagyobb termékenységi rátával bíró ország lettünk az unióban
</span><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Franciaország, Románia, Bulgária, Csehország és Szlovákia után.</span></b></p>
</blockquote>
<p><strong>Az elmúlt polikrízises időszakban csökkent a születésszám, de
mit jelent ez a gyakorlatban? <span style="background-color:rgb(217,234,211)">Valóban annyira rossz hazánkban a
helyzet, vagy csak ki kell várni az új intézkedések hatását? Egyáltalán,
mennyire egyedi jelenségről van szó?</span></strong></p>
<p>A Covid első évében, 2020-ban már 18 országban csökkent a
termékenység, nálunk még 0,04 növekedést tapasztalhattunk. Aztán
2021-ben már csak három országban folytatódott tovább romlás, mi még
ekkor is növekedtünk. De 2022-ben, a háborús szankciók bevezetése
kapcsán egekbe ugró energiaárak időszakában szinte mindenhol, azaz 25
országban csökkent a termékenység, köztük Magyarországon is.</p>
<blockquote>
<p>Azonban a mi csökkenésünknél 20 országban nagyobb mértékben esett a
gyermekvállalás, s így a tagállamok sorrendjében előre léptünk a 6.
helyre.</p>
</blockquote>
<p><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">A 2023-as év adatait még nem adta ki az Eurostat, a magyar adatról
tudjuk, hogy egy századdal csökkentünk, a környező országok</span></b> pedig ennél
<b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">jóval nagyobb mértékben</span></b>. A cseh termékenységi ráta közel két tizeddel
alacsonyabb, a német pedig egy tizeddel, de a román adat is csökkenést
mutat a helyi statisztikai hivatalok szerint. Ezért</p>
<blockquote>
<p>úgy becsülöm, hogy <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Magyarországon</span></b> <b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">ismét <span style="background-color:rgb(255,242,204)">kisebb</span> volt<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> a romlás</span>, mint az
unió átlaga</span></b>, s így akár további országokat is előzhetünk meg. Nagyon
várom a pontos adatokat.</p>
</blockquote>
<p><strong>Mi okozhatja ezeket a különbségeket?</strong></p>
<p>Mint látható, nem egyedi jelenség <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">a termékenység csökkenése. A
mértéke azért kisebb nálunk, mert jelentős erőforrásokat
összpontosítottunk arra, hogy az anyagilag nehéz időkben is
születhessenek meg a vágyott gyermekek.</span></b></p>
<p><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Az idei év első felében <span style="background-color:rgb(234,209,220)">még folytatódik</span> a születések számának
<span style="background-color:rgb(234,209,220)">csökkenése</span></span></b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">,</span> hiszen a most született gyermekek vállalásáról a döntést a
szülők még a múlt évben hozták, amikor még a régi CSOK jogosulti körének
szűkítésével voltak tele a hírek és a reálkeresetek is csökkentek.</p>
<blockquote>
<p><b style="background-color:rgb(255,242,204)">Tavaly szeptembertől a reálkeresetek növekednek, sőt decembertől 10
százalék körüli mértékben. Október legvégén pedig bejelentették az akár
50 millió forintot is jelentő CSOK Plusz-t, a „városi CSOK”-ot, s egyéb
támogatások növelését, amely hír hatására idén augusztustól várom a
születések számának és a termékenységnek növekedését.</b></p>
</blockquote>
<p><b style="background-color:rgb(255,242,204)">A termékenység úgynevezett prociklikus változó, azaz már a hírek hatására érezhető a változás.</b></p>
<blockquote>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A jó hírek kilenc hónap múlva termékenység növekedést okoznak,</b></span><b><span style="background-color:rgb(234,209,220)"> a
rossz hírek pedig<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> termékenység</span> csökkenést.</span></b> Ezért komoly felelőssége van
az „írástudóknak”, a médiának és a politikusoknak is, hogy mikor és
milyen (ál)híreket indítanak el.</p>
</blockquote>
<p>Jó példa volt erre a GYED extra és a családvédelmi akció is. A 2014
januárban induló GYED extrát már 2013 anyák napja körül bejelentette a
miniszterelnök, s már 2014 februártól folyamatosan nőtt a születések
száma. 2019 februárban az évértékelőn jelentette be Orbán Viktor a
családvédelmi akciót, aminek keretében júliustól többek közt bővült a
CSOK és elindult a babaváró kölcsön, s már novembertől, azaz a
bejelentés után kilenc hónappal nőni kezdett a születésszám. Sajnos
2022-ben és 2023-ban több negatív példát is találunk.</p>
<blockquote>
<p><b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">Az ellenzék folyamatosan azzal támadja <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a magyar családtámogatásokat,</span>
hogy nem hatékony, és rengetegbe kerül</span><span style="background-color:rgb(217,234,211)">. Ha nem lenne ennyire hatékony,
akkor nálunk is olyan mértékű születésszám csökkenést kellett volna
megélni, mint Csehországban, ami a magyar romlás két és félszerese
2021-2023 között.</span></b></p>
</blockquote>
<p>Ne értse senki félre, <b><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><span style="background-color:rgb(234,209,220)">nem </span>öröm, <span style="background-color:rgb(234,209,220)">ha csökken</span> a születések száma, <span style="background-color:rgb(255,242,204)">de
tény, hogy </span>a mostani csökkenés<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> jóval kisebb, mint </span>a környezetünkben
levőké <span style="background-color:rgb(255,242,204)">és jóval kevesebb </span>a 2008-2011 közöttinél is. <span style="background-color:rgb(255,242,204)">S ezt egyértelműen
az elmúlt évtized családbarát kormányzásának a köszönhetjük</span></span></b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">.</span></p>
<p><strong>Melyek azok a tényezők, amelyek a leginkább befolyásolják
azt, hogy valaki mer gyermeket vállalni akár egy nehezebb időszakban is?</strong></p>
<p><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">A biztonságérzet és a bizalom a legfontosabb a tudatos
gyermekvállalásnál. A döntés meghozatalakor megfelelő biztonságban kell
érezzék magukat a szülők, s ez az anyagi biztonságot is jelenti.
Valamint az elkövetkező pár évre pozitív kilátásokkal kell
rendelkezzenek, bízniuk kell a jövőben. Bízniuk kell abban, hogy a
következő évek kihívásait tudni fogják kezelni</span></b>.</p>
<blockquote>
<p>Amikor nem érzik biztonságban a munkájukat, vagy nem látják, hogy
mekkora inflációval, reáljövedelem csökkenéssel kell megküzdeniük, vagy a
családot közvetlenül érintő reális veszélynek látják a szomszédban dúló
háború eszkalációját, akkor sokan halasztják a gyermekvállalást.</p>
</blockquote>
<p>S <b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">mint tudjuk, egy idő <span style="background-color:rgb(234,209,220)">múlva már </span>a biológia <span style="background-color:rgb(234,209,220)">lezárja</span> a
rendelkezésünkre álló időablakot</span></b>, s így aztán a vágyott, tervezett
gyermekek nem fognak megszületni.</p>
<blockquote>
<p>Fel kellene fogni az ellenzéknek is, hogy <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">a gyermekvállalási döntések
meghozatalában mindenkit támogatni kell</span></b>. Az ő kormányzásuk alatt csak a
nagycsaládosoknak volt elenyészően alacsony adókedvezmény és a
szegénységi küszöb alatt élőknek különböző nevelési segélyek. Ezzel
elérték azt, hogy <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><span style="background-color:rgb(255,242,204)">a gyermekvállalás</span> 2010-re az unióban a legnagyobb
anyagi többlet terhet nálunk jelentette, s a gyermek együtt járt a
szegénység vállalásával. Ezért csökkent le a valaha mért
legalacsonyabbra <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a termékenység</span> 2011-re.</span></b></p>
</blockquote>
<p>Az Európai Unió méri a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés
kockázatával élők arányát minden országban. 2010-ben a gyermeket
nevelőknek a gyermektelenekhez viszonyított többlete a legnagyobb
hazánkban volt, ami azt jelenti, hogy nálunk volt a legnagyobb a
gyermekvállalással járó elszegényedés a legnagyobb arányú.</p>
<blockquote>
<p><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">2019-re több, mint egymillióan kikerültek <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a szegénység</span>ből hazánkban, s
megszűnt a gyermeket nevelőknek <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a gyermektelenekhez viszonyított
</span>többletszegénysége<span style="background-color:rgb(234,209,220)">. </span></span></b>A polikrízises időszakból még csak 2022-ig ismerjük a
számokat, megállapítható, hogy kis mértékben nőtt ugyan a kockázattal
élők aránya, de még így is jelentősen jobbak vagyunk az unióban
átlagosnál, s a gyermekesek is csak kis mértékű hátrányban vannak.
Becslésem szerint ez a mutató is 2024-től ismét javulni fog.</p>
</blockquote>
<p>Korábban említettem, hogy a női foglalkoztatás és a termékenység
között az unióban szignifikáns kapcsolat, korreláció, csak az országok
egyik felében pozitív, a másikban pedig ellentétes. Ha a termékenységgel
okságot csak a szegénységi többletkockázat mutat, azaz</p>
<blockquote>
<p><b style="background-color:rgb(217,234,211)">a termékenységi rátát az növeli, ha <span style="background-color:rgb(255,242,204)">csökken</span> a gyermekvállalással járó <span style="background-color:rgb(234,209,220)">szegénységi többletkockázat.</span> </b></p>
</blockquote>
<p><strong>Sokan úgy vélik, hogy amint a Ratkó-korszak unokái kilépnek a
termékenységi korból, nem lehet megállítani a népességfogyást. Tényleg
ilyen erőteljesen csökken a szülőképes korosztály és van-e esély ennek a
csökkenésnek a megállítására?</strong></p>
<p><b style="background-color:rgb(217,234,211)">A Ratkó gyerekek 1952-1955 között születtek. Náluk még 23 év volt az
anya átlagéletkora az első gyermek születésekor, tehát ők nagy számban
épp akkor vállaltak gyermeket, amikor 1974-től elindult az a
családtámogatási program („szocpol”), amelyben két gyermek vállalásakor
egy kétszobás lakótelepi panellakáshoz juthattak. Így aztán
1975-1976-ban nagyon gyorsan megugrott a termékenységi ráta és a
születések száma is. A köznyelv őket hívja tévesen „Ratkó unokáknak”,
pedig helyesebb lenne „szocpol gyerekeknek” hívni őket.</b></p>
<blockquote>
<p><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Náluk már 30 év volt az átlagéletkora az anyáknak a szüléskor, így
nekik 2005-2006 körül kellett volna a gyermekvállalást fokozó programot
indítani</span></b>. <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">Sajnos</span></b> ez nem történt meg, sőt inkább <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">abban az időszakban <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a
gyermeknevelési kedvezmények</span>et csökkentették, megszüntették</span></b>. Így aztán
bármennyire vártak a csodára a demográfusok,<b><span style="background-color:rgb(217,234,211)"> a „Ratkó dédunokák”</span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"> nem
születtek me</span></b>g, nem lett ismét nagy létszámú generáció <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">a Gyurcsány
korszakban.</span></b></p>
</blockquote>
<p>Most meg már bajban vagyunk, mert rövidesen 50 évesek lesznek a
„Ratkó unokák”, tőlük már nem várhatunk születésszám növekedést. Ez a
vonat már elment, s mi elszalasztottuk a lehetőséget 2010 előtt.</p>
<div id="gmail-attachment_269205" style="width:1010px" class="gmail-wp-caption gmail-aligncenter"><a href="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2024/08/magyarorszag-20-40-eves-nok-letszamanak-alakulasa-2000-2024.jpg" class="gmail-fancybox gmail-image"><img aria-describedby="caption-attachment-269205" class="gmail-size-full gmail-wp-image-269205" src="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2024/08/magyarorszag-20-40-eves-nok-letszamanak-alakulasa-2000-2024.jpg" alt="" width="626" height="375" style="margin-right: 0px;"></a><p id="gmail-caption-attachment-269205" class="gmail-wp-caption-text">20-40 éves nők létszámának alakulása Magyarországon 2000 és 2024 között. Forrás: Eurostat, Készítette: Szalai Piroska</p></div>
<p>Úgy látom, a legaktívabb szülőképes korban levő nők
létszámcsökkenésének súlyosságát még mindig nem érezzük. 2007-ben még 1
millió 533 ezer nő volt 20-40 éves korú hazánkban, ők 1967-1987 között
születtek. 2024-ben már csupán 1 millió 178 ezer, akik 1984-2004
közöttiek, a rendszerváltás utáni években születtek, amikor a magyar
családok reáljövedelme visszaesett az 1966-os szintre. 23 százalékkal,
majdnem negyedével csökkent a létszámuk. 2007-ben 97 ezer 613 gyermek
született,</p>
<blockquote>
<p>ha nem lett volna az elmúlt évek családbarát kormányzása, s minden
marad úgy, mint 2007-ben, akkor ma 75 ezer gyereknek kellene születni, s
ehelyett 85 ezer feletti születik még mindig. S a 2007 még nem is a
krízis mélypontja volt. Ugyanezen gondolatmenet szerint a 2011-es
mélypontunkból kiindulva csak 68 ezer gyermek születne a mostani
krízises években.</p>
</blockquote>
<p>Nos ez a családbarát kormányzás és az ellenzék a családokkal kicsit
sem foglalkozó kormányzása közti különbség. Így higgyük azoknak a
kritikáknak, miszerint nem hatékony a magyar családtámogatási rendszer!</p>
<p><strong>Egyes hangok szerint a korábban megugrott születésszám csak
azt jelenti, hogy azok, akik amúgy is terveztek gyermeket, előbbre
hozták a gyermekvállalást és most ezért van megtorpanás. Kopp Mária
kutatásaiból tudjuk, hogy sokszor a kívánt gyermekek megszületése sem
történik meg. Ráadásul ha valaki túl későn kezd gyermekvállalásba, akkor
a meddőségi problémák is gyakoribbak. Hogyan befolyásolja a születési
számokat a szülők életkora? Baj-e ha valaki korábban fog bele a
gyermekvállalásba, akár azért, mert külső segítséget kapott?</strong></p>
<p>Először is szögezzük le, <b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">hogy nem baj, ha nem <span style="background-color:rgb(234,209,220)">halasztják</span>, hanem előre
hozzák a gyermekvállalási döntéseiket a tudatos gyermekvállalók. Baj a
halasztásból lehet, hisz nagy a kockázata, hogy soha nem születik meg a
<span style="background-color:rgb(234,209,220)">halogatott</span> gyermek.</span></b></p>
<p>Másodszor azt senki nem állíthatja, hogy egész generáció előrébb
hozza a döntést, legfeljebb azok a csoportok, akik az éppen adott
időpontban induló intézkedésben érintettek. Ha ezek a csoportok nagy
arányúak lennének az összes szülő között, akkor az aktuális évben szülő
anyák átlagéletkorának csökkenni kellene. Legutóbb átlagéletkor
csökkenést 1975-1980 között észleltünk, akkor a „szocpollal” lakáshoz
jutás lehetősége tényleg előre hozta a gyermekvállalást sokaknál.</p>
<blockquote>
<p>Most lehet, hogy egyeseknél előfordul a tervezettnél előbbre hozott
gyermekvállalás, de az ő súlyuk statisztikailag nem jelentős.</p>
</blockquote>
<p><b style="background-color:rgb(217,234,211)">A gyermekvállalási életkor nagyrészt azért tolódott ki, mert az
anyáknak magasabb az iskolai végzettségük. Hazánkban a gyermeket vállaló
anyák több, mint harmadának van diplomája, Budapesten több, mint
felének. Tényként kell kezelnünk, hogy a diplomásoknak, és a középfokú
végzettségűeknek más jelenti a biztonságot, mint az iskolázatlanoknak,
ezért <span style="background-color:rgb(255,242,204)">olyan új lehetőségeket kell biztosítani, amik </span>számukra <span style="background-color:rgb(255,242,204)">is
kedvezőek.</span></b></p>
<p><strong style="background-color:rgb(255,242,204)">Milyen intézkedésekre van szükség, milyen célcsoportokat kell
elérnie a kormánynak ahhoz, hogy a születésszám-emelkedés ne<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> torpanjon
meg</span> hosszú távon?</strong></p>
<blockquote>
<p>Ha célcsoportban gondolkodunk, akkor <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">a felsőfokú végzettségűekre és az önfoglalkoztatókra mindenképp jobban odafigyelnék.</span></b></p>
</blockquote>
<p><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Az elsőre azért, mert folyamatosan nőni fog később is az arányuk, a
másodikra pedig azért, mert ők ugyan kevesebben vannak, de még a
népességbeli arányukhoz képest is alacsony a gyermekvállalás náluk. Itt
nemcsak a KATÁ-sokra kell gondolni, hanem az egyéni és társas
vállalkozókra is. Több olyan családokat támogató program van, ami
számukra kevésbé elérhető, mint az alkalmazottak számára</span></b>.</p>
<p>Ha 2025-ben a kormány tényleg békeköltségvetést tud alkotni, akkor
azt is átgondolnám, hogy <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">a 30 év feletti anyák szüléseit ismét
támogassuk amennyire lehet. Idén például a legnépszerűbb támogatott
hitelt, a babaváró kölcsönt csak az anya 30 éves koráig lehet igénybe
venni. Jó volna ezt legalább a diplomások esetében minimum 35 évre vagy a
korábbi 40 évre kitolni</span></b>.<b><span style="background-color:rgb(217,234,211)"> A diplomások szüléseinek csupán negyede
történt meg 30 éves kor előtt, ők legnagyobb arányban 30-35 éves
korukban szülnek, hiszen sokan 25 éves koruknál tovább tanulnak, hisz
rengeteg szakma esetében a diploma után még pár év kell bizonyos szakmai
vizsgák megszerzéséhez.</span></b></p>
<blockquote>
<p>Az anyák szüléskori átlagéletkorának emelkedése nem elsősorban a
felelősségvállalás hárításával függ össze, hanem azzal, hogy egy jó
szakmai felkészültség eléréséhez hosszabb időre van ma szükség, mint
akár egy vagy két emberöltővel ezelőtt.</p>
</blockquote>
<p>Továbbá nagyon fontos fenntartani, hogy <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">a polgári családbarát
kormányzás időszakában már az egy és kétgyermekesek is jelentős
támogatást kaptak</span></b>, <b><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><span style="background-color:rgb(234,209,220)">míg az ellenzék kormányzása idején csak </span>a
nagycsaládosok és a szegénységben élők.</span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"> Reálértéken is fenn kell tartani
ezeket a támogatásokat.</span></b></p>
<blockquote>
<p>S míg az ellenzéki kormányok családi pótlékot biztosítottak, ami egy
segélytípus, s mindenkinek azonos összegben járt, adókedvezmény az egy
és kétgyermekeseknek nem járt, addig most az adókedvezmény mértéke a
családi pótlékhoz mérten is nagyobb, sőt ha lehetőség lesz rá, jövőre
duplázást tervez a kormány.</p>
</blockquote>
<p>Ez nagyon jó stratégia, hiszen már 2008-2011 között is <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">a házas,
foglalkoztatott és legalább érettségizett anyák </span></b>szülései estek vissza. A
részletes számokat nem látjuk, de úgy becsülöm, hogy hasonló
szegmensekben lehet hiányunk most is. <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Rájuk jobban kell figyelnünk, ők
</span><span style="background-color:rgb(217,234,211)">érzékenyebbek az anyagi biztonságérzetük <span style="background-color:rgb(234,209,220)">megingására</span>, mert <span style="background-color:rgb(255,242,204)">ők nagyobb arányban tudatos gyermekvállalók.<br></span></span></b></p>
<p><strong>Raj-Czefernek Léna</strong></p>
<p><em>Címlapképen: Szalai Piroska a Vasarnap.hu Kontraszt című videós podcast műsorában. Fotó: Szennyes Krisztián/Vasarnap.hu</em></p></div>
</div>