[Grem] [K:Spam] Jeszenszky Géza: A rendszerváltás Közel-kelet politikája hétfő 17h

[Sziklay Levente]

Kedves Mőci, lista!Küldöm a hétfői rendezvényünk meghívóját.Szeretettel várunk! LeventeMEGHÍVÓA rendszerváltás Közel-Kelet politikájaElőadó: Jeszenszky Géza történész, diplomata, volt külügyminiszter, nagykövetNemzetek Háza (1062 Budapest, Bajza utca 54. mfsz.) Tisztelettel meghívjuk tagjainkat és minden érdeklődőt a Magyar Egyiptomi Baráti Társaság 2023. szeptember 25-én, hétfőn 17h-kor kezdődő előadására:A Magyar-Egyiptomi Baráti Társaság az őszt egy kiemelt eseménnyel kezdi,Jeszenszky Géza, az Antall kormány külügyminiszterének előadásával.Az 1990-es rendszerváltások előtt a közép-európai kommunista országoképpúgy, mint Magyarország a Varsói szerződés, a szovjet szövetségirendszer tagjai voltak. A külpolitikai mozgástér lassú bővítése ugyanmár a rendszerváltás előtt elkezdődött, de az első szabadon választottparlamentre és kormányra várt a külpolitika megújítása – számos máshalaszthatatlan és életbe vágó feladat mellett.Magyarország
 és Közép-Európa gazdasági és geopolitikai realitásai miatt a 
Közel-Kelet nem tartozik a magyar kormányok külpolitikai prioritásai 
közé, de Magyarország mindig is számon tartotta a térség fontosságát,ápolta
 a kulturális, gazdasági és diplomáciai kapcsolatokat. Ismereteink 
szerint Mátyás király küldött először követet Egyiptomba, éppen 540 éve.Ferenc József király és császár személyesen is részt vett a Szuezi csatorna megnyitóján1869-ben.Nem
 csak egyre több magyar utazó - művész - köztük Csontváry Kosztka 
 Tivadar - kutató, kereskedő vagy turista látogatott el a Közel-Keletre -
 főleg Egyiptomba - melyek között Zsolnay Vilmos keleti útjának 
eredményei ma is szembetűnőek a Zsolnay gyár mai termelése motívumaiban.
 Egyre több magyar kezdett Egyiptomban élni, dolgozni. Kiemelkedik 
közülük Herz Miksa pasa, aki a kairói műemlékvédelem megalapítója lett.A
 XX.század elején gróf Apponyi Albert, az Interparlamentáris Unió egyik 
kezdeményező alapítója kétszer is járt Egyiptomban, hogy azegyiptomi parlamentet bevonja a nemzetközi szervezetbe. A XIX.század második felében, XX.század elejénbővülő kulturális és kereskedelmi kapcsolatok a kétvilágháború között is folyamatosan növekedtek. Bartók Béla 1913 júniusában észak-afrikai népzene gyűjtő körútja volt az első helyszíni kutatás és gyűjtés.1932-ben
 pedig mint legfontosabb szakértő vett részt az arab zene szentelt első 
kongresszusán Kairóban. Bartók több művében megtalálhatóak az általa 
gyűjtött arab zenei motívumok.A II.Világháború utáni korszakban egyre jelentősebb lett Magyarországkapcsolata Egyiptommal, és más országokkal a térségben, mind gazdasági, mind kulturális téren.Magyarország exportja jelentősen növekedett a térségben az élelmiszerexport mellett más területeken is, mint a gépipar és technológia – ezutóbbi különösen mezőgazdasági- és élelmiszeripari technológia terénvolt fontos. Olyan magyar márkákkal lehetett találkozni mint a Tungsrama
 Dréher, az Ikarusz, a Ganz-Mávag - a "magyari" vasúti szerelvények a 
gyorsaság és korszerűség jelképei voltak - és maradtak az emberek 
tudatában, ezzel a magyar ipari termék jellemzőihöz, márka 
tulajdonságaihoz kapcsolva hozzá (bár már rég nem magyar gyártású 
szerelvények járnak a Kairó-Alexandria vonalon; Puskás Öcsit, aki 
Hidegkúti meghívására járt Kairóban   vagy akár - magyar kulturális 
brandként Puskás Öcsi, aki Hidegkúti invitálására érkezett Egyiptomba, 
és a mai napig emlékeznek rá!Tóth Margit zenetudós - Kodály 
tanítványa - aki 1976-tól haláláig, 2009-ig Egyiptomban élt, oktatott 
teremtette meg a kopt egyházi zene lekottázásának nyelvét - e mellett 
egyiptomi népzenét is gyűjtött. Tóth Margit születésének 100-101 
évfordulóját a Magyar Egyiptomi Baráti Társaság Tóth Margit emlékévnek 
nyilvánította, rendezvényekkel és konferenciával emlékezett meg róla.Az
 1970s évek elején tárgyalások kezdődtek Budapest és Kairó tetvérvárosi 
egyezményéről. Ez az érvénybe lépés határáig jutott el - az egyezmény 
szövegében megszületett a megállapodás, parafálták a felek, de az utolsó
 lépést, a racifikálás már nem történt meg.A magyar külpolitika térképén ma is hangsúlyos a térség szerepe. OrbánViktor miniszterelnök a térség más országai mellett többszörellátogatott Egyiptomba – melyeket asz-Sziszi elnök is viszonzott, mintahogy más közel-keleti országok állam- és kormányfői, ill. kormányánaktagjai is gyakori vendégek Magyarországon.A mai kapcsolatok megalapozásában fontos volt, hogy a rendszerváltásszabad választásai után megalakult első kormány vezetője, Antall Józseffontosnak
 tartotta a meglévő kapcsolatokat, és Magyarország szerepének megőrzését
 a Közel-Keleten. Éppen ezért, Antall József miniszterelnöknek az 
Euro-Atlanti Térségen és Közép-Európán kívüli első hivatalos útja 
Egyiptomba vezetett. Ezzel az egyiptomi úttal a rendszerváltó országok 
vezetői közül elsőként tett látogatást a közel-keleti térségben.Jeszenszky
 Géza, mint az Antall-kormány külügyminisztere, döntő szerepet játszott 
Magyarország új Közel-Kelet politikájának a kialakításában, így 
előadásában, melyet a Magyar-Egyiptomi Baráti Társaság meghívására 2023szeptember 25.-én 17h-tól a Nemzetek Házában (Bp. Bajza u.54) tart,egyszerre hallgathatjuk meg mint korabeli döntéshozót és az eseményeket elemző történészt. 
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20230920/7ff35ba9/attachment.html>