<div>Kedves Mőci, lista!<br></div><div>Küldöm a hétfői rendezvényünk meghívóját.<br></div><div>Szeretettel várunk!<br></div><div> Levente<br></div><div><br></div><div><br></div><div><div>MEGHÍVÓ<br></div><div><div><b>A rendszerváltás Közel-Kelet politikája</b><br></div><div>Előadó: Jeszenszky Géza történész, diplomata, volt külügyminiszter, nagykövet<br></div><div>Nemzetek Háza (1062 Budapest, Bajza utca 54. mfsz.) <br></div></div><div><br></div><div>Tisztelettel meghívjuk tagjainkat és minden érdeklődőt a Magyar Egyiptomi Baráti Társaság <br></div><div>2023. szeptember 25-én, hétfőn 17h-kor kezdődő előadására:<br></div><div><br></div><div>A Magyar-Egyiptomi Baráti Társaság az őszt egy kiemelt eseménnyel kezdi,<br></div><div>Jeszenszky Géza, az Antall kormány külügyminiszterének előadásával.<br></div><div>Az 1990-es rendszerváltások előtt a közép-európai kommunista országok<br></div><div>éppúgy, mint Magyarország a Varsói szerződés, a szovjet szövetségi<br></div><div>rendszer tagjai voltak. A külpolitikai mozgástér lassú bővítése ugyan<br></div><div>már a rendszerváltás előtt elkezdődött, de az első szabadon választott<br></div><div>parlamentre és kormányra várt a külpolitika megújítása – számos más<br></div><div>halaszthatatlan és életbe vágó feladat mellett.<br></div><div>Magyarország
 és Közép-Európa gazdasági és geopolitikai realitásai miatt a 
Közel-Kelet nem tartozik a magyar kormányok külpolitikai prioritásai 
közé, de Magyarország mindig is számon tartotta a térség fontosságát,<br></div><div>ápolta
 a kulturális, gazdasági és diplomáciai kapcsolatokat. Ismereteink 
szerint Mátyás király küldött először követet Egyiptomba, éppen 540 éve.<br></div><div>Ferenc József király és császár személyesen is részt vett a Szuezi csatorna megnyitóján<br></div><div>1869-ben.<br></div><div>Nem
 csak egyre több magyar utazó - művész - köztük Csontváry Kosztka 
 Tivadar - kutató, kereskedő vagy turista látogatott el a Közel-Keletre -
 főleg Egyiptomba - melyek között Zsolnay Vilmos keleti útjának 
eredményei ma is szembetűnőek a Zsolnay gyár mai termelése motívumaiban.
 Egyre több magyar kezdett Egyiptomban élni, dolgozni. Kiemelkedik 
közülük Herz Miksa pasa, aki a kairói műemlékvédelem megalapítója lett.<br></div><div>A
 XX.század elején gróf Apponyi Albert, az Interparlamentáris Unió egyik 
kezdeményező alapítója kétszer is járt Egyiptomban, hogy az<br></div><div>egyiptomi parlamentet bevonja a nemzetközi szervezetbe. <br></div><div>A XIX.század második felében, XX.század elején<br></div><div>bővülő kulturális és kereskedelmi kapcsolatok a két<br></div><div>világháború között is folyamatosan növekedtek. <br></div><div>Bartók Béla 1913 júniusában észak-afrikai népzene gyűjtő körútja volt az első helyszíni kutatás és gyűjtés.<br></div><div>1932-ben
 pedig mint legfontosabb szakértő vett részt az arab zene szentelt első 
kongresszusán Kairóban. Bartók több művében megtalálhatóak az általa 
gyűjtött arab zenei motívumok.<br></div><div>A II.Világháború utáni korszakban egyre jelentősebb lett Magyarország<br></div><div>kapcsolata Egyiptommal, és más országokkal a térségben, mind gazdasági, mind kulturális téren.<br></div><div>Magyarország exportja jelentősen növekedett a térségben az élelmiszer<br></div><div>export mellett más területeken is, mint a gépipar és technológia – ez<br></div><div>utóbbi különösen mezőgazdasági- és élelmiszeripari technológia terén<br></div><div>volt fontos. Olyan magyar márkákkal lehetett találkozni mint a Tungsram<br></div><div>a
 Dréher, az Ikarusz, a Ganz-Mávag - a "magyari" vasúti szerelvények a 
gyorsaság és korszerűség jelképei voltak - és maradtak az emberek 
tudatában, ezzel a magyar ipari termék jellemzőihöz, márka 
tulajdonságaihoz kapcsolva hozzá (bár már rég nem magyar gyártású 
szerelvények járnak a Kairó-Alexandria vonalon; Puskás Öcsit, aki 
Hidegkúti meghívására járt Kairóban   vagy akár - magyar kulturális 
brandként Puskás Öcsi, aki Hidegkúti invitálására érkezett Egyiptomba, 
és a mai napig emlékeznek rá!<br></div><div>Tóth Margit zenetudós - Kodály 
tanítványa - aki 1976-tól haláláig, 2009-ig Egyiptomban élt, oktatott 
teremtette meg a kopt egyházi zene lekottázásának nyelvét - e mellett 
egyiptomi népzenét is gyűjtött. Tóth Margit születésének 100-101 
évfordulóját a Magyar Egyiptomi Baráti Társaság Tóth Margit emlékévnek 
nyilvánította, rendezvényekkel és konferenciával emlékezett meg róla.<br></div><div>Az
 1970s évek elején tárgyalások kezdődtek Budapest és Kairó tetvérvárosi 
egyezményéről. Ez az érvénybe lépés határáig jutott el - az egyezmény 
szövegében megszületett a megállapodás, parafálták a felek, de az utolsó
 lépést, a racifikálás már nem történt meg.<br></div><div>A magyar külpolitika térképén ma is hangsúlyos a térség szerepe. Orbán<br></div><div>Viktor miniszterelnök a térség más országai mellett többször<br></div><div>ellátogatott Egyiptomba – melyeket asz-Sziszi elnök is viszonzott, mint<br></div><div>ahogy más közel-keleti országok állam- és kormányfői, ill. kormányának<br></div><div>tagjai is gyakori vendégek Magyarországon.<br></div><div>A mai kapcsolatok megalapozásában fontos volt, hogy a rendszerváltás<br></div><div>szabad választásai után megalakult első kormány vezetője, Antall József<br></div><div>fontosnak
 tartotta a meglévő kapcsolatokat, és Magyarország szerepének megőrzését
 a Közel-Keleten. Éppen ezért, Antall József miniszterelnöknek az 
Euro-Atlanti Térségen és Közép-Európán kívüli első hivatalos útja 
Egyiptomba vezetett. Ezzel az egyiptomi úttal a rendszerváltó országok 
vezetői közül elsőként tett látogatást a közel-keleti térségben.<br></div><div>Jeszenszky
 Géza, mint az Antall-kormány külügyminisztere, döntő szerepet játszott 
Magyarország új Közel-Kelet politikájának a kialakításában, így 
előadásában, melyet a Magyar-Egyiptomi Baráti Társaság meghívására 2023<br></div><div>szeptember 25.-én 17h-tól a Nemzetek Házában (Bp. Bajza u.54) tart,<br></div><div>egyszerre hallgathatjuk meg mint korabeli döntéshozót és az eseményeket elemző történészt. <br></div></div><div><br></div>