[Grem] Krausz Ferenc / Út a Nobel-díjig (Ez itt a kérdés '23. okt. 6.)

[Emoke Greschik]

1./ a teljes műsor videója:
https://mediaklikk.hu/video/2023/10/06/krausz-ferenc-ut-a-nobel-dijig-ez-itt-a-kerdes-2023-oktober-6

2./ rövidebb osszefoglaló:
https://gondola.hu/cikkek/151720-Kutatast_csak_vilagszinvonalon_erdemes_muvelni.html

Az élet szinte minden területén az egyik legnagyobb és legnehezebb kihívás
az, hogy a helyes kérdéseket megtaláljuk: ez hatványozottan igaz a
tudományra, a kutatásra - fogalmazott Krausz Ferenc. "Még mielőtt
nekivágunk valaminek a kutatás során, a legelső dolog az, hogy feltegyük a
jó kérdéseket, melyre rá kell szánni az időt, és ez akár évekbe is
kerülhet" - tette hozzá a fizikus.

*Krausz Ferenc fizikus, a Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatója
interjút ad az M5 Ez itt a kérdés című műsorának az MTVA Kunigunda útjai
székházában 2023. október 6-án. A Németországban élő magyar tudós Pierre
Agostini Egyesült Államokban tanító francia és Anne L'Huillier
Svédországban dolgozó szintén francia fizikussal együtt kapja az idei
fizikai Nobel-díjat. MTI/Balogh Zoltán*

A tudományos kutatásnak csak akkor van értelme, ha azt a legmagasabb
nemzetközi mércével is világszínvonalon tudjuk művelni. A szegedi Lézer
Laboratórium, mely "ékkövünk", ehhez abszolút alkalmas helyszín -
fogalmazott Krausz Ferenc Németországban élő Nobel-díjas magyar fizikus, a
Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatója az M5 Ez itt a kérdés című
műsorában.

Krausz Ferenc kiemelte, hogy még a leggazdagabb, a legerősebb gazdasággal
rendelkező országok sem igazán engedhetik meg maguknak, hogy minden
tudományterület élvonalába kerüljenek.


Sokkal kevésbé fogalmazhatják meg ezt az igényt kisebb országok. Ahhoz,
hogy egy Magyarország méretű ország külföldről érzékelhető és értékelhető
kutatást tudjon végezni, ahhoz elkerülhetetlen a fókuszálás egyes
területekre - hangsúlyozta a fizikus. Hozzátette, hogy a megfelelő források
rendelkezésére bocsátása önmagában nem jelent automatikusan
világszínvonalat, ahhoz az infrastrukturális és a személyi feltételek is
szükségesek.

Krausz Ferenc családi hátteréről elmondta, hogy édesapja kőművesként,
édesanyja pedig szintén kétkezi munkásként gyárban, valamint takarítónőként
dolgozott. "Azt megtanultam otthon, hogy a megélhetést azt munkával kell
biztosítani" - fogalmazott.

A Nobel-díjas fizikus tanulmányait felidézve elmondta, hogy először a móri
Radnóti Miklós Általános Iskolában "Kiss tanár úr" érdekfeszítő óráin, majd
később a móri Táncsics Mihály Gimnázium tanóráin szerette meg a fizikát.
Ezt követően a Budapesti Műszaki Egyetemen villamosmérnöki szerzett
diplomát, majd Bécsben, az ottani műszaki egyetemem kezdett el foglalkozni
lézerfizikával. Az ott elért eredményei alapozták meg kutatásának későbbi
sikerét - mondta, megjegyezve, hogy később Németországban kutatott tovább.

Már az 1990-es évek elején érdeklődésének középpontjába került a térben és
időben egyre kisebb méretek vizsgálata ultrarövid időtartamú fényimpulzusok
felhasználásával. Ezt az akkoriban fejlődésnek induló femtoszekundumos
lézertechnológia tette lehetővé - hangsúlyozta Krausz Ferenc.

A fizikus felidézte, célja az volt, hogy megértse az elektronok
elképzelhetetlenül gyors, attoszekundumos mozgását. A kutatómunka
eredményeként a világon az első attoszekundumos fényimpulzusokat 2001-ben
kutatócsoportjával állította elő és mérte. "Leírhatatlan volt az az érzés,
amit akkor az ember érez" - fogalmazott.

Krausz Ferenc kiemelte, hogy sok súlyos betegség is az elektronok bizonyos
mozgásával kezdődik. Femtoszekundumos és attoszekundumos technológiájuk
szolgáltatja az alapját annak az új eljárásnak, amelynek segítségével
megpróbálják a betegségek kialakulását korai stádiumban előrejelezni.

Azt mondta, ez a célja annak a projektnek, melynek részeként az egész
országra kiterjedő vizsgálat zajlik Magyarországon már több mint 10 ezer
ember bevonásával. A programban a hagyományos medicina mellet saját,
rendkívül érzékeny lézeres módszereikkel több éven keresztül vizsgálják az
egészséges emberek vérmintáit abban a reményben, hogy módszerüknek
köszönhetően az egyes betegségek felismerhetőek molekuláris szinten még a
tünetek megjelenése előtt.

Az élet szinte minden területén az egyik legnagyobb és legnehezebb kihívás
az, hogy a helyes kérdéseket megtaláljuk: ez hatványozottan igaz a
tudományra, a kutatásra - fogalmazott Krausz Ferenc. "Még mielőtt
nekivágunk valaminek a kutatás során, a legelső dolog az, hogy feltegyük a
jó kérdéseket, melyre rá kell szánni az időt, és ez akár évekbe is
kerülhet" - tette hozzá a fizikus.


Mielőtt valaki kutató lesz, szenteljen elég időt arra, hogy teljes
bizonyossággal el tudja dönteni, hogy a kutatásban örömét leli-e - mondta.
"Arra menjünk, amerre azt az utat látjuk, mely lenyűgőz bennünket" -
tanácsolta a jövő kutatóinak a Nobel-díjas magyar fizikus.

Krausz Ferenc Pierre Agostini Egyesült Államokban tanító francia fizikussal
és Anne L'Huillier Svédországban dolgozó, szintén francia fizikussal együtt
kapta az idei fizikai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia keddi
stockholmi bejelentése szerint. Az indoklás szerint a tudósok az elismerést
az elektronok atomon belüli mozgásának vizsgálatát szolgáló attoszekundumos
fényimpulzusokat előállító kísérleti módszereikért kapták.
MTI

<http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
Vírusmentes.www.avg.com
<http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
<#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20231007/c4b3033e/attachment.html>