<div dir="ltr">

<div class="gmail-alcim"></div>
<div class="gmail-lead"><font size="4">1./ a teljes műsor videója:  </font><a href="https://mediaklikk.hu/video/2023/10/06/krausz-ferenc-ut-a-nobel-dijig-ez-itt-a-kerdes-2023-oktober-6">https://mediaklikk.hu/video/2023/10/06/krausz-ferenc-ut-a-nobel-dijig-ez-itt-a-kerdes-2023-oktober-6</a></div><div class="gmail-lead"><font size="4"><br></font></div><div class="gmail-lead"><font size="4">2./ rövidebb osszefoglaló:</font><br></div><div class="gmail-lead"><a href="https://gondola.hu/cikkek/151720-Kutatast_csak_vilagszinvonalon_erdemes_muvelni.html">https://gondola.hu/cikkek/151720-Kutatast_csak_vilagszinvonalon_erdemes_muvelni.html</a></div><div class="gmail-lead"><br></div><div class="gmail-lead"><span class="gmail-text">Az élet szinte minden területén az 
egyik legnagyobb és legnehezebb kihívás az, hogy a helyes kérdéseket 
megtaláljuk: ez hatványozottan igaz a tudományra, a kutatásra - 
fogalmazott Krausz Ferenc. "Még mielőtt nekivágunk valaminek a kutatás 
során, a legelső dolog az, hogy feltegyük a jó kérdéseket, melyre rá 
kell szánni az időt, és ez akár évekbe is kerülhet" - tette hozzá a 
fizikus.</span></div><div class="gmail-lead">
<p>
        <em>Krausz Ferenc fizikus, a Max Planck Kvantumoptikai Intézet 
igazgatója interjút ad az M5 Ez itt a kérdés című műsorának az MTVA 
Kunigunda útjai székházában 2023. október 6-án. A Németországban élő 
magyar tudós Pierre Agostini Egyesült Államokban tanító francia és Anne 
L'Huillier Svédországban dolgozó szintén francia fizikussal együtt kapja
 az idei fizikai Nobel-díjat. MTI/Balogh Zoltán</em></p>
<p>
        A tudományos kutatásnak csak akkor van értelme, ha azt a legmagasabb 
nemzetközi mércével is világszínvonalon tudjuk művelni. A szegedi Lézer 
Laboratórium, mely "ékkövünk", ehhez abszolút alkalmas helyszín - 
fogalmazott Krausz Ferenc Németországban élő Nobel-díjas magyar fizikus,
 a Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatója az M5 Ez itt a kérdés 
című műsorában.</p>
<p>
        Krausz Ferenc kiemelte, hogy még a leggazdagabb, a legerősebb 
gazdasággal rendelkező országok sem igazán engedhetik meg maguknak, hogy
 minden tudományterület élvonalába kerüljenek.<br>
           </p><div id="gmail-billboardbanner"><span class="gmail-banner gmail-banner-">
<ins></ins>
</span>
</div>
<p>
        Sokkal kevésbé fogalmazhatják meg ezt az igényt kisebb országok. Ahhoz,
 hogy egy Magyarország méretű ország külföldről érzékelhető és 
értékelhető kutatást tudjon végezni, ahhoz elkerülhetetlen a fókuszálás 
egyes területekre - hangsúlyozta a fizikus. Hozzátette, hogy a megfelelő
 források rendelkezésére bocsátása önmagában nem jelent automatikusan 
világszínvonalat, ahhoz az infrastrukturális és a személyi feltételek is
 szükségesek.<br>
           <br>
        Krausz Ferenc családi hátteréről elmondta, hogy édesapja kőművesként, 
édesanyja pedig szintén kétkezi munkásként gyárban, valamint 
takarítónőként dolgozott. "Azt megtanultam otthon, hogy a megélhetést 
azt munkával kell biztosítani" - fogalmazott.<br>
           <br>
        A Nobel-díjas fizikus tanulmányait felidézve elmondta, hogy először a 
móri Radnóti Miklós Általános Iskolában "Kiss tanár úr" érdekfeszítő 
óráin, majd később a móri Táncsics Mihály Gimnázium tanóráin szerette 
meg a fizikát. Ezt követően a Budapesti Műszaki Egyetemen 
villamosmérnöki szerzett diplomát, majd Bécsben, az ottani műszaki 
egyetemem kezdett el foglalkozni lézerfizikával. Az ott elért eredményei
 alapozták meg kutatásának későbbi sikerét - mondta, megjegyezve, hogy 
később Németországban kutatott tovább.<br>
           <br>
        Már az 1990-es évek elején érdeklődésének középpontjába került a térben
 és időben egyre kisebb méretek vizsgálata ultrarövid időtartamú 
fényimpulzusok felhasználásával. Ezt az akkoriban fejlődésnek induló 
femtoszekundumos lézertechnológia tette lehetővé - hangsúlyozta Krausz 
Ferenc.<br>
           <br>
        A fizikus felidézte, célja az volt, hogy megértse az elektronok 
elképzelhetetlenül gyors, attoszekundumos mozgását. A kutatómunka 
eredményeként a világon az első attoszekundumos fényimpulzusokat 
2001-ben kutatócsoportjával állította elő és mérte. "Leírhatatlan volt 
az az érzés, amit akkor az ember érez" - fogalmazott.<br>
           <br>
        Krausz Ferenc kiemelte, hogy sok súlyos betegség is az elektronok 
bizonyos mozgásával kezdődik. Femtoszekundumos és attoszekundumos 
technológiájuk szolgáltatja az alapját annak az új eljárásnak, amelynek 
segítségével megpróbálják a betegségek kialakulását korai stádiumban 
előrejelezni.<br>
           <br>
        Azt mondta, ez a célja annak a projektnek, melynek részeként az egész 
országra kiterjedő vizsgálat zajlik Magyarországon már több mint 10 ezer
 ember bevonásával. A programban a hagyományos medicina mellet saját, 
rendkívül érzékeny lézeres módszereikkel több éven keresztül vizsgálják 
az egészséges emberek vérmintáit abban a reményben, hogy módszerüknek 
köszönhetően az egyes betegségek felismerhetőek molekuláris szinten még a
 tünetek megjelenése előtt.<br>
           <br>
        Az élet szinte minden területén az egyik legnagyobb és legnehezebb 
kihívás az, hogy a helyes kérdéseket megtaláljuk: ez hatványozottan igaz
 a tudományra, a kutatásra - fogalmazott Krausz Ferenc. "Még mielőtt 
nekivágunk valaminek a kutatás során, a legelső dolog az, hogy feltegyük
 a jó kérdéseket, melyre rá kell szánni az időt, és ez akár évekbe is 
kerülhet" - tette hozzá a fizikus.<br>
           </p>
<p>
        Mielőtt valaki kutató lesz, szenteljen elég időt arra, hogy teljes 
bizonyossággal el tudja dönteni, hogy a kutatásban örömét leli-e - 
mondta. "Arra menjünk, amerre azt az utat látjuk, mely lenyűgőz 
bennünket" - tanácsolta a jövő kutatóinak a Nobel-díjas magyar fizikus.<br>
           <br>
        Krausz Ferenc Pierre Agostini Egyesült Államokban tanító francia 
fizikussal és Anne L'Huillier Svédországban dolgozó, szintén francia 
fizikussal együtt kapta az idei fizikai Nobel-díjat a Svéd Királyi 
Tudományos Akadémia keddi stockholmi bejelentése szerint. Az indoklás 
szerint a tudósok az elismerést az elektronok atomon belüli mozgásának 
vizsgálatát szolgáló attoszekundumos fényimpulzusokat előállító 
kísérleti módszereikért kapták.</p>

  <div class="gmail-szerzo">MTI</div>
  
  <div class="gmail-kulcsszavak">
  <div class="gmail-separator gmail-top"></div></div>

</div>

</div><div id="DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br><table style="border-top:1px solid #d3d4de"><tr><td style="width:55px;padding-top:13px"><a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img src="https://s-install.avcdn.net/ipm/preview/icons/icon-envelope-tick-green-avg-v1.png" alt="" width="46" height="29" style="width: 46px; height: 29px;"></a></td><td style="width:470px;padding-top:12px;color:#41424e;font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Vírusmentes.<a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank" style="color:#4453ea">www.avg.com</a></td></tr></table><a href="#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"></a></div>