[Grem] A németeknek csupán 19 %-a hiszi, hogy „létezik Isten, aki Jézus Krisztusban kinyilatkoztatta magát / .Fr. Rivafinoli

[Emoke Greschik]

 Hjaj, de sokan szeretnék az egyházat Németországban – csak az a buta, buta
jézusos vonulat ne lenne benne, a kutya mindenit!

Döbbenetes felmérés érkezett: a németeknek ma már csupán 19 százaléka hisz
abban, hogy „létezik Isten, aki Jézus Krisztusban kinyilatkoztatta magát”.
2023. november 18. 13:51
https://mandiner.hu/kulfold/2023/11/hjaj-de-sokan-szeretnek-az-egyhazat-nemetorszagban-csak-az-a-buta-buta-jezusos-vonulat-ne-lenne-benne-a-kutya-mindenit#google_vignette

[image: null]
 Francesca Rivafinoli

Most, hogy a magyarországi közvélemény-kutatási adatok nyomán némelyek épp
kezdenék azt gondolni, hogy lám, ennél még a progresszív nyugaton is
vallásosabbak az emberek, vaskos tanulmányt tett közzé
<https://www.ekd.de/ekd_de/ds_doc/07490_EKD_KMU_Web_neu.pdf> a Németországi
Evangélikus Egyház, reprezentatív felmérés alapján boncolgatva, hogyan is
állnak a németek manapság a hittel és a vallással.

Nos, miközben 52 százalék tartja magát katolikusnak, evangélikusnak vagy
egyéb kereszténynek, mindössze 13 százalék életében releváns valamilyen
szinten az egyház, 11 százalék imádkozik naponta, és 9 százalék szokott
vallási okokból böjtölni.

A nyugat-német katolikusoknak 15 százaléka gondolja egyáltalán elméleti
szinten úgy, hogy a keresztény-léthez hozzátartozik a miselátogatás

(ennél még a vallástalanok is jobban képben vannak a maguk 18
százalékával); hozzájuk képest a kelet-német katolikusok körében az arány
egész istenes, 27 százalék.

De van ennél meghökkentőbb is: mára a németek csupán 19 százaléka hisz
abban, hogy „*létezik Isten, aki Jézus Krisztusban kinyilatkoztatta magát*”
– konkrétan* a magukat evangélikusoknak vallók 71 százaléka, a
katolikusoknak pedig 68 százaléka úgy „keresztény”, hogy közben a dolog
velejét, a lényegét még csak nem is hiszi.*

Úgy ünneplik a kis Jézuskát, hogy számukra Ő nem Isten fia: amit ők
vallanak, az legfeljebb annyi, hogy „létezik egy [személytelen] fensőbb
lény vagy szellemi hatalom”.

A tanulmány meg is állapítja: itt nem egyszerűen az egyházak intézményének
válságáról van szó, hanem a hit válságáról, és minden ellenkező híresztelés
ellenére nem tűnik úgy, hogy létezne egyházakon kívüli tényleges
vallásosság, vagy akár csak érdemi istenkapcsolat – mármint: a számok elég
egyértelműen mutatják, hogy amelyik német nem jár templomba, az otthon se
imádkozik rendszeresen.

Tekintve, hogy a német katolikusoknak 73, az evangélikusoknak 65 százaléka
tervezi vagy nem tartja kizártnak, hogy (papíron) kilép egyházából, a
kutatás készítői megkérdezték tőlük, mit kellene tenniük az egyházaknak
ahhoz, hogy vonzóbbakká váljanak – és egészen sajátos válaszokat kaptak.
Azzal az állítással, hogy „*erőteljesebben kellene a vallási kérdésekre
koncentrálniuk*”, csupán 25 százalék értett egyet, ezzel ez a tényező
bizonyult a legkevésbé kívánatosnak – a transzcendens képviselőitől nem
elvárás a transzcendens érdemibb közvetítése.

Ellenben 43 százalék nem lépne ki akkor, „ha az egyház társadalmi-politikai
téren erősebben odatenné magát”,

és 66 százalék maradna esetleg mégis, ha az egyház „*radikális reformon
menne keresztül*” (azaz ha az egyház megtérne hozzá, a Jézusban nem hívő
egyháztaghoz). A válaszadók bő egynegyede ugyanakkor azt a választ jelölte
meg, hogy tótágast is állhat az egyháza, előbb-utóbb mindenképp ki fog
lépni – megjegyzendő, hogy akik a 2012. évi hasonló felmérésben jelezték
biztos kilépési szándékukat, három évvel később már tényleg nem voltak
(papíron) az egyház tagjai, azok pedig, akik azt állították, „
*tulajdonképpen*” akár ki is lépnének, nyolc évvel később mind valóban
eltűntek.

Meglepő lehet továbbá, hogy Németország lakosságának 35 százaléka egyházi
óvodába járt;

sőt, akiknek az elmúlt tíz évben volt óvodás gyerekük, azoknál ez az arány
43 százalék – ugyanakkor a szülők nagy többségének esetében ez semmiben nem
befolyásolta az egyházhoz való kötődést. De miért is várnánk el, hogy egy
katolikus óvodába belépve bárki is automatikusan nyisson a transzcendens
felé, ha ez még a templom esetében sem egyértelmű: a „*Nevezze meg, miért
megy (akár csak időnként) templomba*” kérdésre 81 százalék jelölte meg
indokként a belső teret, a zenét és az atmoszférát (azaz a dolog
esztétikáját), 70 százalék megy a prédikáció miatt, és csupán 25 százalék
azért, hogy átéljen valamit a szentségből.

De tulajdonképpen logikus: arra a kérdésre, hogy „*Miért tagja az
egyháznak?*”, messze a legtöbben nevezték meg indokként azt, hogy az egyház
tesz a szolidaritásért és az igazságosságért, valamint segít a szegényeken,
a betegeken és a rászorulókon. A középmezőnyben végzett az a válasz,
hogy „*azért,
mert egyházi temetést szeretnék*”;

a legkevesebben a Szenttel való találkozás lehetőségét jelölték be.

(Érthető, ha egyszer nem hisznek Krisztusban.) Az evangélikus tanulmány
egyenesen megállapítja: „*a vallási fókusz további elidegenedéshez vezethet*”;
sokkal vonzóbbnak tűnik, ha a szociális tevékenységekre, például a „
*menekültek*” támogatására és az éghajlatváltozás problémájára helyezik a
hangsúlyt.

Egy közvélemény-kutató ugyanakkor óva intett a téves következtetésektől: „*Ha
vállalati tanácsadók azt ajánlják az egyházaknak, hogy váljanak meg a
vallásos elemtől és koncentráljanak a társadalompolitikaira, az érthető
ugyan, csakhogy akkor az egyházak többé nem egyházak lesznek, hanem NGO-k*”.
A messze nem klerikális, hanem (enyhén konzervatív) liberális Cicero
újságírója
<https://www.cicero.de/innenpolitik/studie-belegt-dramatische-entkirchlichung-weniger-gott-mehr-politik>
mindehhez hozzáteszi: ne csodálkozzunk, ha azok többsége, akik semmit nem
tudnak kezdeni a vallásossággal, azt tanácsolják az egyházaknak, hogy
foglalkozzanak azzal kevesebbet.

Mindenesetre a „Német Katolikusok Központi Bizottsága” elnevezésű
progresszív laikus szervezet elnökasszonya (aki mintademokrataként az
AfD-tagok számára megtiltaná, hogy akár csak egy falusi plébánián bármiféle
laikus tisztséget viseljenek)

az eredményekben „egyértelmű” jelet lát arra, hogy meg kell áldani a
homoszexuális párokat és demokratikusan kell megválasztani minden egyházi
vezetőt

 (mintha az ezeket teljesítő evangélikus egyház jobban hasítana a
felmérésben).

Mainz katolikus püspöke ugyanakkor a tanulmány bemutatóján mintegy dacosan
leszögezte, ő bizony húsvétkor (kapaszkodjunk meg) továbbra is Krisztus
feltámadásáról fog prédikálni, még akkor is, ha a többség „*jobban
szeretné, ha más témák lennének műsoron*”. Magyarázatként pedig hozzáfűzte:
„*becsapjuk magunkat, ha abból indulunk ki, hogy egyszerűen jobban
igazodnunk kell az emberekhez, és akkor rendbe jönnek a dolgok. Nemcsak a
vallási kínálattal van itt probléma, hanem a kereslettel is*”. Szerinte az
egyház egyfelől nem tekintheti magát „*szent maradéknak*”, durcásan
visszavonulva és elzárkózva, másfelől viszont senkinek nincs szüksége olyan
egyházra, amely semmibe veszi a lényegét és csak azért teper, hogy
szeressék.

Meglátását megerősítve egy, a tanulmány elkészítésében részt vett
vallásszociológus
rámutatott
<https://www.faz.net/aktuell/feuilleton/debatten/neue-ekd-untersuchung-christlicher-glaube-ja-kirche-nein-19313252.html>
:

sem a liberális individualizmus paradigmája, sem a politikusabb fellépés
nem vezetett az evangélikusok esetében se a kereslet növekedéséhez

(utóbbiak egyébként 1972 óta készítik el tízévente ezt a felmérést,
anélkül, hogy bármiféle pozitív fordulatot elértek volna vele) – ezzel
szemben a közösségi vallásgyakorlás, például az istentiszteletek látogatása
kifejezetten pozitívan korrelál „*a négy fal közötti*”, személyes hittel.

Mint ahogy a tanulmányból kirajzolódik egy másik pozitív összefüggés is:
míg a vallástalan németek egyharmada végez valamiféle önkéntes társadalmi
munkát, az egyháztól eltávolodottaknak pedig szűk fele, addig az
egyházakhoz szorosabban kötődők körében ez az arány 61 százalék. A kutatók
szerint elsősorban nem is annyira azért, mert ők vallásos meggyőződésből
iparkodnak jobban, hanem mert „*az egyházak közös munkára hívó szervezetek,
amelyek bizonyíthatóan nagy mértékben erősítik a társadalmi összetartozást*”,
és olyan szociális hálót biztosítanak a benne mozgóknak, ahol tág tere
nyílik az önkénteskedésnek.

*(Nyitókép: MTI/EPA/Armando Babani)*

<http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
Vírusmentes.www.avg.com
<http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
<#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20231118/19c0d848/attachment.html>