<div dir="ltr">
<h1 class="gmail-article-page-title">Hjaj, de sokan szeretnék az egyházat Németországban – csak az a buta, buta jézusos vonulat ne lenne benne, a kutya mindenit!</h1><p class="gmail-article-page-lead">Döbbenetes
felmérés érkezett: a németeknek ma már csupán 19 százaléka hisz abban,
hogy „létezik Isten, aki Jézus Krisztusban kinyilatkoztatta magát”.</p><div class="gmail-article-page-social"><div class="gmail-article-page-published"> 2023. november 18. 13:51 <br></div><div class="gmail-article-page-published"><a href="https://mandiner.hu/kulfold/2023/11/hjaj-de-sokan-szeretnek-az-egyhazat-nemetorszagban-csak-az-a-buta-buta-jezusos-vonulat-ne-lenne-benne-a-kutya-mindenit#google_vignette">https://mandiner.hu/kulfold/2023/11/hjaj-de-sokan-szeretnek-az-egyhazat-nemetorszagban-csak-az-a-buta-buta-jezusos-vonulat-ne-lenne-benne-a-kutya-mindenit#google_vignette</a></div><br></div><img class="gmail-article-page-thumbnail" src="https://cdn.mandiner.hu/2023/11/kyhM8TWmtbID92WhF-9HE7m9D8mjuztlAsm4kpM74vc/fill/850/478/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzVmNWUwZjU4YzZkMjQ4Njc5YzFlYmVhZmQzZmYwNWY3.jpg" alt="null" width="188" height="106" style="margin-right: 0px;"><span><div class="gmail-author-info-name"> Francesca Rivafinoli </div></span><span><div class="gmail-clearfix"></div><div class="gmail-block-content"><p>Most,
hogy a magyarországi közvélemény-kutatási adatok nyomán némelyek épp
kezdenék azt gondolni, hogy lám, ennél még a progresszív nyugaton is
vallásosabbak az emberek, vaskos <a href="https://www.ekd.de/ekd_de/ds_doc/07490_EKD_KMU_Web_neu.pdf">tanulmányt tett közzé</a>
a Németországi Evangélikus Egyház, reprezentatív felmérés alapján
boncolgatva, hogyan is állnak a németek manapság a hittel és a
vallással.</p><p>Nos, miközben 52 százalék tartja magát katolikusnak,
evangélikusnak vagy egyéb kereszténynek, mindössze 13 százalék életében
releváns valamilyen szinten az egyház, 11 százalék imádkozik naponta, és
9 százalék szokott vallási okokból böjtölni.</p><span class="gmail-custom-text-style gmail-quote gmail-quote-block gmail-quote-logo"><div class="gmail-quoteBlock-content"><p>A
nyugat-német katolikusoknak 15 százaléka gondolja egyáltalán elméleti
szinten úgy, hogy a keresztény-léthez hozzátartozik a miselátogatás</p></div></span><p>(ennél
még a vallástalanok is jobban képben vannak a maguk 18 százalékával);
hozzájuk képest a kelet-német katolikusok körében az arány egész
istenes, 27 százalék.</p></div></span>
<p>De van ennél meghökkentőbb is: mára a németek csupán 19 százaléka hisz abban, hogy „<i>létezik Isten, aki Jézus Krisztusban kinyilatkoztatta magát</i>”
– konkrétan<b><span style="background-color:rgb(234,209,220)"> a magukat evangélikusoknak vallók 71 százaléka, a
katolikusoknak pedig 68 százaléka úgy „keresztény”, hogy közben<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> a dolog
velejét, a lényegét </span>még csak nem is hiszi.</span></b></p><span class="gmail-custom-text-style gmail-quote gmail-quote-block gmail-quote-logo"><div class="gmail-quoteBlock-content"><p>Úgy
ünneplik a kis Jézuskát, hogy számukra Ő nem Isten fia: amit ők
vallanak, az legfeljebb annyi, hogy „létezik egy [személytelen] fensőbb
lény vagy szellemi hatalom”.</p></div></span><p>A tanulmány meg is
állapítja: itt nem egyszerűen az egyházak intézményének válságáról van
szó, hanem a hit válságáról, és minden ellenkező híresztelés ellenére
nem tűnik úgy, hogy létezne egyházakon kívüli tényleges vallásosság,
vagy akár csak érdemi istenkapcsolat – mármint: a számok elég
egyértelműen mutatják, hogy amelyik német nem jár templomba, az otthon
se imádkozik rendszeresen.</p><p>Tekintve, hogy a német katolikusoknak
73, az evangélikusoknak 65 százaléka tervezi vagy nem tartja kizártnak,
hogy (papíron) kilép egyházából, a kutatás készítői megkérdezték tőlük,
mit kellene tenniük az egyházaknak ahhoz, hogy vonzóbbakká váljanak – és
egészen sajátos válaszokat kaptak. Azzal az állítással, hogy „<i>erőteljesebben kellene a vallási kérdésekre koncentrálniuk</i>”,
csupán 25 százalék értett egyet, ezzel ez a tényező bizonyult a
legkevésbé kívánatosnak – a transzcendens képviselőitől nem elvárás a
transzcendens érdemibb közvetítése.</p><span class="gmail-custom-text-style gmail-quote gmail-quote-block gmail-quote-logo"><div class="gmail-quoteBlock-content"><p>Ellenben 43 százalék nem lépne ki akkor, „ha az egyház társadalmi-politikai téren erősebben odatenné magát”,</p></div></span><p>és 66 százalék maradna esetleg mégis, ha az egyház „<i>radikális reformon menne keresztül</i>”
(azaz ha az egyház megtérne hozzá, a Jézusban nem hívő egyháztaghoz). A
válaszadók bő egynegyede ugyanakkor azt a választ jelölte meg, hogy
tótágast is állhat az egyháza, előbb-utóbb mindenképp ki fog lépni –
megjegyzendő, hogy akik a 2012. évi hasonló felmérésben jelezték biztos
kilépési szándékukat, három évvel később már tényleg nem voltak
(papíron) az egyház tagjai, azok pedig, akik azt állították, „<i>tulajdonképpen</i>” akár ki is lépnének, nyolc évvel később mind valóban eltűntek.</p><span class="gmail-custom-text-style gmail-quote gmail-quote-block gmail-quote-logo"><div class="gmail-quoteBlock-content"><p>Meglepő lehet továbbá, hogy Németország lakosságának 35 százaléka egyházi óvodába járt;</p></div></span><p>sőt,
akiknek az elmúlt tíz évben volt óvodás gyerekük, azoknál ez az arány
43 százalék – ugyanakkor a szülők nagy többségének esetében ez semmiben
nem befolyásolta az egyházhoz való kötődést. De miért is várnánk el,
hogy egy katolikus óvodába belépve bárki is automatikusan nyisson a
transzcendens felé, ha ez még a templom esetében sem egyértelmű: a „<i>Nevezze meg, miért megy (akár csak időnként) templomba</i>”
kérdésre 81 százalék jelölte meg indokként a belső teret, a zenét és az
atmoszférát (azaz a dolog esztétikáját), 70 százalék megy a prédikáció
miatt, és csupán 25 százalék azért, hogy átéljen valamit a szentségből.</p><p>De tulajdonképpen logikus: arra a kérdésre, hogy „<i>Miért tagja az egyháznak?</i>”,
messze a legtöbben nevezték meg indokként azt, hogy az egyház tesz a
szolidaritásért és az igazságosságért, valamint segít a szegényeken, a
betegeken és a rászorulókon. A középmezőnyben végzett az a válasz, hogy „<i>azért, mert egyházi temetést szeretnék</i>”;</p><span class="gmail-custom-text-style gmail-quote gmail-quote-block gmail-quote-logo"><div class="gmail-quoteBlock-content"><p>a legkevesebben a Szenttel való találkozás lehetőségét jelölték be.</p></div></span><p>(Érthető, ha egyszer nem hisznek Krisztusban.) Az evangélikus tanulmány egyenesen megállapítja<span style="background-color:rgb(255,255,255)">: „<i>a vallási fókusz további elidegenedéshez vezethet</i>”; sokkal vonzóbbnak tűnik, ha a szociális tevékenységekre, például a „<i>menekültek</i>” támogatására és az éghajlatváltozás problémájára helyezik a hangsúlyt.</span></p><p>Egy közvélemény-kutató ugyanakkor óva intett a téves következtetésektől: „<i>Ha
vállalati tanácsadók azt ajánlják az egyházaknak, hogy váljanak meg a
vallásos elemtől és koncentráljanak a társadalompolitikaira, az érthető
ugyan, csakhogy akkor az egyházak többé nem egyházak lesznek, hanem
NGO-k</i>”. A messze nem klerikális, hanem (enyhén konzervatív) liberális <a href="https://www.cicero.de/innenpolitik/studie-belegt-dramatische-entkirchlichung-weniger-gott-mehr-politik">Cicero újságírója</a>
mindehhez hozzáteszi: ne csodálkozzunk, ha azok többsége, akik semmit
nem tudnak kezdeni a vallásossággal, azt tanácsolják az egyházaknak,
hogy foglalkozzanak azzal kevesebbet.</p><p>Mindenesetre a „Német
Katolikusok Központi Bizottsága” elnevezésű progresszív laikus szervezet
elnökasszonya (aki mintademokrataként az AfD-tagok számára megtiltaná,
hogy akár csak egy falusi plébánián bármiféle laikus tisztséget
viseljenek)</p><span class="gmail-custom-text-style gmail-quote gmail-quote-block gmail-quote-logo"><div class="gmail-quoteBlock-content"><p>az
eredményekben „egyértelmű” jelet lát arra, hogy meg kell áldani a
homoszexuális párokat és demokratikusan kell megválasztani minden
egyházi vezetőt</p></div></span><p> (mintha az ezeket teljesítő evangélikus egyház jobban hasítana a felmérésben).</p><p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">Mainz
katolikus püspöke ugyanakkor a tanulmány bemutatóján mintegy dacosan
leszögezte, ő bizony húsvétkor (kapaszkodjunk meg) továbbra is Krisztus
feltámadásáról fog prédikálni, még akkor is, ha a többség „<i>jobban szeretné, ha más témák lennének műsoron</i>”. </span>Magyarázatként pedig hozzáfűzte: „<i>becsapjuk
magunkat, ha abból indulunk ki, hogy egyszerűen jobban igazodnunk kell
az emberekhez, és akkor rendbe jönnek a dolgok. Nemcsak a vallási
kínálattal van itt probléma, hanem a kereslettel is</i>”. Szerinte az egyház egyfelől nem tekintheti magát „<i>szent maradéknak</i>”,
durcásan visszavonulva és elzárkózva, másfelől viszont senkinek nincs
szüksége olyan egyházra, amely semmibe veszi a lényegét és csak azért
teper, hogy szeressék.</p><p>Meglátását megerősítve egy, a tanulmány elkészítésében részt vett <a href="https://www.faz.net/aktuell/feuilleton/debatten/neue-ekd-untersuchung-christlicher-glaube-ja-kirche-nein-19313252.html">vallásszociológus rámutatott</a>:</p><span class="gmail-custom-text-style gmail-quote gmail-quote-block gmail-quote-logo"><div class="gmail-quoteBlock-content"><p>sem
a liberális individualizmus paradigmája, sem a politikusabb fellépés
nem vezetett az evangélikusok esetében se a kereslet növekedéséhez</p></div></span><p>(utóbbiak
egyébként 1972 óta készítik el tízévente ezt a felmérést, anélkül, hogy
bármiféle pozitív fordulatot elértek volna vele) – ezzel szemben a
közösségi vallásgyakorlás, például az istentiszteletek látogatása
kifejezetten pozitívan korrelál „<i>a négy fal közötti</i>”, személyes hittel.</p><p>Mint
ahogy a tanulmányból kirajzolódik egy másik pozitív összefüggés is: míg
a vallástalan németek egyharmada végez valamiféle önkéntes társadalmi
munkát, az egyháztól eltávolodottaknak pedig szűk fele, addig az
egyházakhoz szorosabban kötődők körében ez az arány 61 százalék. A
kutatók szerint elsősorban nem is annyira azért, mert ők vallásos
meggyőződésből iparkodnak jobban, hanem mert „<i>az egyházak közös munkára hívó szervezetek, amelyek bizonyíthatóan nagy mértékben erősítik a társadalmi összetartozást</i>”, és olyan szociális hálót biztosítanak a benne mozgóknak, ahol tág tere nyílik az önkénteskedésnek.</p><p style="text-align:right"><i>(Nyitókép: MTI/EPA/Armando Babani)</i></p>
</div><div id="DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br><table style="border-top:1px solid #d3d4de"><tr><td style="width:55px;padding-top:13px"><a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img src="https://s-install.avcdn.net/ipm/preview/icons/icon-envelope-tick-green-avg-v1.png" alt="" width="46" height="29" style="width: 46px; height: 29px;"></a></td><td style="width:470px;padding-top:12px;color:#41424e;font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Vírusmentes.<a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank" style="color:#4453ea">www.avg.com</a></td></tr></table><a href="#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"></a></div>