[Grem] Ferenc pápa esete a háborúval és az ortodoxiával / Szilvay G.

[Emoke Greschik]

 Ferenc pápa esete a háborúval és az ortodoxiával
<https://mandiner.hu/cikk/20230524_ferenc_papa_esete_az_ortodoxiaval>
2023. május 29. 18:15
https://mandiner.hu/cikk/20230524_ferenc_papa_esete_az_ortodoxiaval
Szilvay Gergely
Keresztények közötti testvérháború – ezt gondolja Ferenc pápa az
orosz–ukrán konfliktusról. De miért óvatos a pápa, miért nem hajlandó
nyíltan állást foglalni egyik oldal mellett sem?

*A szerző a Mandiner főmunkatársa*

 A Szentszék diplomáciája a modern korban a békés megoldások híve volt, és
a béke érdekében vállalt közvetítést.
Nem is képzelnénk, mennyi esetben volt ott a háttérben a Vatikán    – csak
egy példa: nem maradtak ki a *„csuhás diplomaták”* az 1962-es kubai
rakétaválság rendezéséből sem.

A katolikus egyház a második vatikáni zsinat után közeledni kezdett az
ortodoxiához. VI. Pál pápa és Athenagorasz konstantinápolyi ökumenikus
pátriárka, a görög ortodox egyház vezetője több találkozás után 1965-ben
kölcsönösen visszavonta az 1054-es kiközösítéseket.

II. János Pál annyira igyekezett közeledni az ortodoxokhoz, hogy a moldvai
csángók mise­problémáit is alárendelte ennek – aminek mi, magyarok nem
örülhettünk –, ám nagy álma, a II. Alekszij moszkvai pátriárkával való
személyes találkozó nem jött össze.

Az ortodoxia formális központja – első az egyenlők között –
Konstantinápoly, azaz Isztambul, ám valódi erőközpontja Moszkva. XVI.
Benedek pápa többször találkozott Bartolomeosz konstantinápolyi
pátriárkával. Alekszij 2008-ban elhunyt, és Kirill lett minden oroszok
pátriárkája, XVI. Benedek pedig 2013-ban lemondott, és Ferenc érkezett
utána.

2016. február 12-én Kubában, a havannai reptéren találkozott Ferenc és
Kirill.
Ez volt a katolikus egyházfő és a moszkvai pátriárka első személyes
találkozója a történelemben.

A két fél aláírt egy harminc pontos közös deklarációt, melynek egyik
legfontosabb pontja a közel-keleti keresztények helyzetének előmozdítása
volt, emellett a *„szekuláris ideológiát”* is elítélték, együtt a
konzumerizmussal, a család hanyatlásával, a reprodukciós technológiákkal és
az eutanáziával. Ahogy Victor Gaetan megjegyzi God’s Diplomats (Isten
diplomatái) című kötetében: a katolikus egyház az erősen ortodox
Oroszországot a szekularizmus és a radikális iszlám elleni szövetségesnek
tekinti. Elvégre az 1991-es 37 szá­zalékról 2015-re 71 százalékra nőtt azok
aránya, akik ortodoxnak vallják magukat, az orosz állam és az ortodox
egyház pedig szorosan együttműködik.

A szintén keleti szláv, ortodox többségű Ukrajnának két nagy ortodox
egyháza van: az egyik Moszkvához hű, a másik autokefál, autonóm, kijevi
székhelyű. Emellett van egy kicsi helyi római katolikus és egy nagy, keleti
rítusú, de Róma-hű görögkatolikus egyház, amelyet a kommunizmus idején
beolvasztottak az ortodoxba. Szóval errefelé a történelmi érzékenységek át-
meg átfedik egymást.

Innen lehet megérteni Ferenc pápa orosz–ukrán háborúval kapcsolatos
álláspontját. A katolicizmus és az ortodoxia amúgy is közelebb áll
egymáshoz mind doktrinálisan, mind liturgikusan, mint a katolicizmus és a
protestantizmus.

Persze a szembenállás történelmi gyökerei mélyebbek – közel fél évezreddel
nyúlnak régebbre, mint a protestantizmus megjelenése.
A szentszéki diplomácia egyik alapelve, hogy sosem szakít meg kapcsolatot
senkivel, és a személyes viszonyra helyezi a hangsúlyt. Ez is
közrejátszhatott abban, hogy Ferenc Budapesten találkozott Ilarion
metropolitával. De hogy aztán miként tovább, az jó kérdés. Ukrajnában az
egyház diplomatáinak is fel van adva a lecke. Talán a Szentlélek
segítségével találnak kiutat.
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20230529/763705ae/attachment.html>