<div dir="ltr">
<h1><a href="https://mandiner.hu/cikk/20230524_ferenc_papa_esete_az_ortodoxiaval">Ferenc pápa esete a háborúval és az ortodoxiával</a></h1>
                                                    <div class="gmail-info" style="margin:10px 0px">2023. május 29. 18:15</div>
                                                                            <div style="margin:5px 5px 15px 0px;overflow:auto"><a href="https://mandiner.hu/cikk/20230524_ferenc_papa_esete_az_ortodoxiaval">https://mandiner.hu/cikk/20230524_ferenc_papa_esete_az_ortodoxiaval</a>
                                                                    </div><div style="margin:5px 5px 15px 0px;overflow:auto"><span style="text-transform:uppercase;font-weight:700">Szilvay Gergely</span>
                                                                
                                <br><span></span></div>

                            <div class="gmail-clearer"></div>
                        

                        <div class="gmail-info">
                            <div>
                                                            </div>
                            <div class="gmail-clearer"></div>
                        </div>


                        
                        <div id="gmail-articlecontent"><div class="gmail-lead">
    Keresztények közötti testvérháború – ezt gondolja Ferenc pápa az 
orosz–ukrán konfliktusról. De miért óvatos a pápa, miért nem hajlandó 
nyíltan állást foglalni egyik oldal mellett sem?</div>




<div class="gmail-text">
                                        <p><em><strong>A szerző a Mandiner főmunkatársa</strong></em></p>

<p> A Szentszék diplomáciája a modern korban a békés megoldások híve volt, és a béke érdekében vállalt közvetítést.</p>

<div class="gmail-keretes">Nem is képzelnénk, mennyi esetben volt ott a háttérben a Vatikán    – csak egy példa: nem maradtak ki a <em>„csuhás diplomaták”</em> az 1962-es kubai rakétaválság rendezéséből sem.</div>

<p>A katolikus egyház a második vatikáni zsinat után közeledni kezdett 
az ortodoxiához. VI. Pál pápa és Athenagorasz konstantinápolyi 
ökumenikus pátriárka, a görög ortodox egyház vezetője több találkozás 
után 1965-ben kölcsönösen visszavonta az 1054-es kiközösítéseket.</p>

<p>II. János Pál annyira igyekezett közeledni az ortodoxokhoz, hogy a 
moldvai csángók mise­problémáit is alárendelte ennek – aminek mi, 
magyarok nem örülhettünk –, ám nagy álma, a II. Alekszij moszkvai 
pátriárkával való személyes találkozó nem jött össze.</p>

<p>Az ortodoxia formális központja – első az egyenlők között – 
Konstantinápoly, azaz Isztambul, ám valódi erőközpontja Moszkva. XVI. 
Benedek pápa többször találkozott Bartolomeosz konstantinápolyi 
pátriárkával. Alekszij 2008-ban elhunyt, és Kirill lett minden oroszok 
pátriárkája, XVI. Benedek pedig 2013-ban lemondott, és Ferenc érkezett 
utána.</p>

<p>2016. február 12-én Kubában, a havannai reptéren találkozott Ferenc és Kirill.</p>

<div class="gmail-keretes">Ez volt a katolikus egyházfő és a moszkvai pátriárka első személyes találkozója a történelemben.</div>

<p>A két fél aláírt egy harminc pontos közös deklarációt, melynek egyik 
legfontosabb pontja a közel-keleti keresztények helyzetének előmozdítása
 volt, emellett a <em>„szekuláris ideológiát”</em> is elítélték, együtt a
 konzumerizmussal, a család hanyatlásával, a reprodukciós 
technológiákkal és az eutanáziával. Ahogy Victor Gaetan megjegyzi God’s 
Diplomats (Isten diplomatái) című kötetében: a katolikus egyház az 
erősen ortodox Oroszországot a szekularizmus és a radikális iszlám 
elleni szövetségesnek tekinti. Elvégre az 1991-es 37 szá­zalékról 
2015-re 71 százalékra nőtt azok aránya, akik ortodoxnak vallják magukat,
 az orosz állam és az ortodox egyház pedig szorosan együttműködik.</p>

<p>A szintén keleti szláv, ortodox többségű Ukrajnának két nagy ortodox 
egyháza van: az egyik Moszkvához hű, a másik autokefál, autonóm, kijevi 
székhelyű. Emellett van egy kicsi helyi római katolikus és egy nagy, 
keleti rítusú, de Róma-hű görögkatolikus egyház, amelyet a kommunizmus 
idején beolvasztottak az ortodoxba. Szóval errefelé a történelmi 
érzékenységek át- meg átfedik egymást.</p>

<p>Innen lehet megérteni Ferenc pápa orosz–ukrán háborúval kapcsolatos 
álláspontját. A katolicizmus és az ortodoxia amúgy is közelebb áll 
egymáshoz mind doktrinálisan, mind liturgikusan, mint a katolicizmus és a
 protestantizmus.</p>

<p>Persze a szembenállás történelmi gyökerei mélyebbek – közel fél évezreddel nyúlnak régebbre, mint a protestantizmus megjelenése.</p>

<div class="gmail-keretes">A szentszéki diplomácia egyik alapelve, hogy sosem szakít meg kapcsolatot senkivel, és a személyes viszonyra helyezi a hangsúlyt. Ez is közrejátszhatott 
abban, hogy Ferenc Budapesten találkozott Ilarion metropolitával. De 
hogy aztán miként tovább, az jó kérdés. Ukrajnában az egyház 
diplomatáinak is fel van adva a lecke. Talán a Szentlélek segítségével 
találnak kiutat.</div>

<p> </p></div></div>

</div>