[Grem] Könyv születik Böjte Csabáról: 'Fényből és sárból gyúrt lények vagyunk'

[Emoke Greschik]

Fényből és sárból gyúrt lények vagyunk – könyv születik Böjte Csabáról!
<https://mandiner.hu/cikk/20230426_fenybol_es_sarbol_gyurt_lenyek_vagyunk>
2023. május 7. 7:09
 https://mandiner.hu/cikk/20230426_fenybol_es_sarbol_gyurt_lenyek_vagyunk
Csender Levente

*Csender Levente írása a Mandiner hetilapban*

Három éve dolgozunk Csaba testvérrel. Ez idő alatt született két
füveskönyv, az első már vagy a hatodik kiadásnál tart, nemrég jelent meg
angol nyelven, és készítjük elő a lengyel fordítást is. A második
füveskönyv is szépen helytáll.

Az egész úgy indult 2019 karácsonyán, hogy* Csoda minden nap* címmel írunk
egy életrajzi könyvet, csak jött a pandémia, aztán szétcsúszott minden.
Mikor elkezdtünk dolgozni, akkor döbbentem rá, hogy Csaba testvér nagyobb
téma, mint hogy gyorsan összedobjunk egy életrajzi könyvet. Ő azt mondta,
hogy az életrajzi könyv jó lesz majd post mortem, én meg erősködtem, hogy
jobb azt kézbe venni még ebben az életben, mert aztán azt írok, amit
akarok.
Mindeközben Csaba testvért jelölték Nobel-békedíjra, aztán beletaposták a
sárba.

Hiába a hatezer felnevelt gyerek, az ezer unoka, egyetlen folt elég ahhoz,
hogy korunk szentjét egy perc alatt földbe döngöljék, belökjék valami sötét
alagútba, az internet népe pedig szétkommentelje, és elkezdjék a Dévai
Szent Ferenc Alapítványt is szétbombázni.

Nem kellenek a szentek, deszakralizált világban élünk, miközben soha
nagyobb szükség nem volt az imára, az elmék és a lélek tisztán tartására,
mint ma. Tedd a jót, ahogy Krisztus tette, de tudnod kell, hogy meg fognak
feszíteni érte. Így lett a Csoda minden nap helyett *Fényből és sárból *az
életrajzi könyv címe, így lett a csodatévő korunk szentjéből rövid idő
leforgása alatt esendő ember. A botrány miatt a kiadó fél évvel
elhalasztotta a könyv megjelenését.

Az első utunkon mesélte Csaba testvér, hogy harminc évvel ezelőtt az
emberek nyolcvan százaléka szociális problémával kereste fel: nem volt mit
ennie, nem volt ruhája, nem volt hol laknia, de mostanában az őt fölkereső
emberek nyolcvan százaléka mentális problémával küzd. Gondolkozik már
régen, hogy létre kellene hoznia a századik házat a mentális problémával
küzdőknek, mert ma már nem a gyerek a probléma, hisz azok a gyerekek,
akiket ő befogadott anno, meg se születnek, hanem az eltévedt, pszichés
zavarokkal küzdő, alkohol és drogok fogságában sínylődő fiataloknak,
felnőtteknek kellene az a bibliai századik ház.

Az elmúlt három évben sikerült valamennyire megismernem Csaba testvért.
Sokat beszélgettünk, sokkal többet tudok róla, mint előtte, de nem hiszem,
hogy mindent. Talán ő se tud mindent magáról, mert ahogy ő mondta,
*„nem az a fontos, hogy én mit akarok, hanem az, hogy Jézus Krisztus mit
akar tőlem”. *

Nem az a fontos, hogy ő kicsoda, hanem az, hogy amiket rábízott a Jóisten,
azokat a feladatokat el tudta-e jól végezni. Amit magára vállalt, az
kétségtelenül emberfeletti.

Mennyit tudunk nyögni gyerek nélkül is, vagy egy-két gyerekkel! – ő nem
panaszkodik hatezer után sem. Lehet, hogy nem sikerült minden egyes lelket
megmenteni, lehet, hogy hibázott is, talán belátja a határait, de mindig
bízott a Jóistenben, mindig bízott a gyerekekben, mindig bízott a
kollégákban, bízott az emberben. Mindenkinek megadta a második esélyt, nem
kért érte tapsot, tette a dolgát a legjobb tudása és lelkiismerete szerint.
Biztos vagyok benne, hogy azokért is imádkozik, akik bántják őt, és
változatlanul hisz bennük, gyújtogatja a fényt. Talán mostanában többször
látni az arcán, az emberi arc mögött a szenvedő Krisztus arcát… Ezt az
emberarcot bele lehet taposni a sárba, de az emberarc mögül a szenvedő
Krisztus arca néz vissza ránk – azt nem lehet bántani.
Minél nagyobb a szenvedés, annál erősebb az a krisztusi kar, ami a sárba
taposott embert felemeli,

mert a szeretet, a jóság győzni fog az emberi gyarlóságon. Ha valaki
nemcsak hirdeti, hogy jót tenni jó, jónak lenni jó, hanem élete minden
pillanatában, minden porcikájával, minden idegszálával, minden akaratával
teszi is azt, akkor nem veszíthet, akkor győzni fog. Ahogy Jézus Krisztus
húsvétkor legyőzte jóval az emberi gonoszságot, úgy fog ez a ferences
szerzetes is győzni az emberi bűnön, rosszindulaton. Lehet, hogy most meg
kell járnia azokat a mélységeket, amelyekre még ő se gondolt. Hátára kell
vegye a keresztet – más keresztjét is –, és fel kell menjen a Golgota
hegyére, hogy mások bűne miatt megfeszítsék. Lehet, hogy meg is feszítik,
de hiszem, hogy ebben az emberarcát vesztett világban legyőzi a gonoszt, és
bármi történjen is vele, ember­arca mögött örökké ott lesz a feltámadt
Krisztus arca.

Elkészült a könyvborító, amelyen Csaba testvér megy az erdőben, gyűrött
habitusban, egy zacskó rókagombával a kezében valahol a Szent Anna-tónál.
Remélem, hogy az idei ünnepi könyvhétre megjelenhet, és nem kell újabb
fejezetet beleírnom.



*Nyitókép: Mandiner / Földházi Árpád*
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20230507/e5aa3c66/attachment.html>