[Grem] A depresszió ellenszere gyógyszer nélkül / Perczel-Forintos Dóra, a Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszékének vezetője,

2023. Május. 5., P, 17:13:28 CEST

Kedves Emőke!

Nagyon szépen köszönöm!!

Emoke Greschik <greschem at gmail.com> (időpont: 2023. máj. 5., P, 15:01) ezt
írta:

> Figyelem, nem kell gyógyszer! Nyolc hét alatt megtanulható és a depresszió
> ellenszere lehet ez a módszer
> https://vdtablog.hu/figyelem-nem-kell-gyogyszer-nyolc-het-alatt-megtanulhato-es-a-depresszio-ellenszere-lehet-ez-a-modszer/
> <https://vdtablog.hu>
> [image: kép.png]
>
> *Segít távolságot venni a gondolatainktól, hatására nemcsak magunkat, a
> környezetünket is jobban el tudjuk fogadni. A technikáról Perczel-Forintos
> Dóra klinikai szakpszichológussal beszélgettünk.  *
>
> Segít visszatérni a folyamatos gondolkodásból a jelenbe, tudatosan megélni
> a pillanatot és távolságot tartani a szorongást keltő gondolatoktól – talán
> ezek a legfontosabbak, amikben az úgynevezett mindfulness mint szemléletmód
> a hasznunkra lehet.
>
> A mindfulness nem más, mint tudatos jelenlét, amiben mindkét aspektus,
> vagyis  a tudatosság és a jelenlét is nagyon fontos  – mondja lapunknak
> Perczel-Forintos Dóra, a Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia
> Tanszékének vezetője, egyetemi tanár, klinikai szakpszichológus és
> pszichoterapeuta.
>
> Mint a szakértő hozzáteszi, a ma emberének nagyobb fokú tudatosságra van
> szüksége a XXI. századi technikai civilizáció kihívásai közepette,
> tudatosítani kell magunkban, hogy hol és miben vagyunk, mert az a
> legfontosabb pillanat, amiben éppen benne vagyunk, és az a legfontosabb
> ember, akivel éppen beszélünk.
> Eláraszt minket az információ, ami életveszélyes
>
> A régi korokhoz képest óriási változás, hogy elárasztanak mindannyiunkat
> az információk, valóságos információözönben élünk.
>
> *„Nyelvünk a víz metaforáját használja az információra, amikor információ
> áradatról beszélünk, vagy arról, hogy elárasztanak bennünket a felesleges
> információk. Ez rendkívül bölcsen fejezi ki, hogy mindkettő létfontosságú,
> de nagy mennyiségben életveszélyes” *– állít párhuzamot a tanszékvezető.
> Sajnos ma már ott tartunk, hogy olyan sok az információ, hogy messze túlnő
> azon a szellemi-lelki és figyelmi kapacitáson, amit még fel tudunk dolgozni
> (hozzátehetjük: nem véletlenül nevezik *„figyelemgazdaságnak”* a 21.
> század működési módját, amikor a legszűkebb keresztmetszet, a legértékesebb
> erőforrás az emberi figyelem).
> Következmények: figyelem- és alvászavar
>
> Mindennek pedig az egészségre káros következményei lehetnek, mint például
> a figyelemzavar a gyerekeknél, vagy az alvászavar a felnőtteknél.
>
> Sajnos mindkettő nagyon gyakori – hangsúlyozza a klinikai szakpszichológus.
>
> Míg régen a túlélést szolgálta, hogy minden ingerre odafigyeltek őseink,
> addig ez ma már megbetegít, hiszen az internet korában egészen egyszerűen
> folyamatosan jön a befogadhatatlanul sok információ, amire azonnal oda is
> figyelünk, felkapjuk a fejünket.
>
> Nem csoda, hogy egyre többeknél jelentkezik az alvászavar: sokaknál a nap
> folyamán az esti lefekvés az első olyan pillanat, amikor nincs semmilyen
> bejövő inger. Nincs tehát input, de van helyette egy halom, a nap folyamán
> beáramlott élmény és információ, amit ekkor kezd a személy feldolgozni.
> Ebből pedig az következik, hogy az ember hiába aludna, teljesen éber marad
> és jár az agya. Az információfeldolgozás mellett pedig még azon is gyakran
> rágódunk, hogy milyen teendők várnak ránk másnap, vagy a későbbiekben. *„Sokan
> riadnak fel az éjszaka közepén, hogy még ezt és azt is meg kell csinálnom.
> Ezt a mennyiségű ingerözönt pedig sem pszichésen nem tudjuk kezelni, sem
> biológiailag: konkrétan az agyunk sem bírja feldolgozni”* – világít rá
> Perczel-Forintos Dóra.
> [image: kép.png]
>
> Perczel-Forintos Dóra Budapest 2022.02.22. Fotó: Ficsor Márton
>
> Mivel ilyen civilizációs környezetben élünk, új készségekre van
> szükségünk, amelyek lehetővé teszik, hogy *„ne fulladjunk bele” *az
> információözönbe, hanem meg tudjunk birkózni a kihívásokkal.
>
> Ilyen új készség, pontosabban egy szemléletmód, a nagyobb fokú tudatosság,
> az* „itt és most” *tudatosítása, a tudatos jelenlét – mutat rá a klinikai
> szakpszichológus. Nemcsak megtartja az embert a jelenben, de nagyon jó
> stresszcsökkentő hatással rendelkezik, segít a súlyos szorongásos állapotok
> kezelésében, valamint az érzelemszabályozási zavarok csökkentésében is, de
> még a fejfájást is képes mérsékelni.
>
> A mindfulness abban segít, hogy jelen legyünk a mostban, ne azon
> gondolkodjunk, mit rontottunk el a múltban, vagy mi vár ránk a jövőben,
>
> segít a folyamatos élményfeldolgozás helyett megélni a pillanatot és
> figyelmet fókuszálni arra, amit éppen csinálunk vagy amiben éppen benne
> vagyunk.
>
> Ez pedig a kapcsolatok minősége szempontjából is elengedhetetlen, mert ha
> nem tudunk jelen lenni a beszélgetésekben, akkor az a kapcsolat rovására is
> mehet – emeli ki Perczel-Forintos Dóra.
> Ugyanolyan hatékony a depresszió kezelésében, mint a gyógyszer
>
> Ez a szemlélet még a súlyosabb szorongásos kórképekben szenvedők, vagy a
> pánikbetegek és a depressziósok számára is hatásos lehet.
>
> Sőt, mint Perczel-Forintos Dóra hozzáteszi, *„nagyon ígéretes, a
> tudományos kutatások szerint a depressziós visszaesések megelőzésében
> ugyanolyan hatékony, mint a gyógyszeres kezelés”*. A mindfulness tehát
> nem pusztán egy módszer, hanem egy olyan szemléletmód, amit a
> pszichoterápiában is használnak, segítségével a kliens elsajátíthatja a
> megfelelő érzelemszabályozás készségét. A klinikai szakpszichológus
> példaként egy pánikbeteget említ, akit esetleg a tömött villamoson kap el a
> rettenetes szorongás, hevesebb szívverés és izzadás. Az ilyen betegek
> nagyon gyakran katasztrofizálják a testi érzéseiket, jellemzően azonnal
> beindul náluk a lehúzó gondolatspirál:* „jaj, ez biztosan a szívinfarktus
> jele”*, amitől aztán még jobban szoronganak – mutat rá Perczel-Forintos
> Dóra.
>
> *A mindfulness abban segít, hogy távolságot vegyünk a gondolatainktól,*
>
> *hogy tudatosítsuk, igen, most hevesebben ver a szívem, de van ilyen,
> szabad ilyennek lennie. Ilyenkor azt is tudatosítanunk kell, hogy
> katasztrofizálok, amikor azt gondolom, hogy mindjárt meghalok, de ezek csak
> gondolatok, a valóság az, hogy hevesebben ver a szívem és melegem van a
> tömegben”* – hangsúlyozza. Hozzáteszi, sokszor a konfliktusok is azért
> fordulnak át heves vitába, mert a felek fejében más játszódik le, mint a
> valóságban, azt gondolják, a vita egyenesen a világ vége, már nem is szeret
> a másik, és egyáltalán mi közünk egymáshoz.
>
> Ilyenkor segít a mindfulness: tudatosítani, hogy ez most egy nézeteltérés,
> tudatosítani, hogy ez felzaklat, és elfogadni, hogy vannak konfliktusok, ez
> a valóság és megengedni, hogy legyen, szabad lennie, az életnek része, hogy
> vannak konfliktusaink. A mindfulness hatására az emberek sokkal jobban el
> tudják magukat fogadni, aminek következtében elfogadóbbak lesznek a másik
> emberrel is.
> Sok a boldogtalan ember, mert nem fogadjuk el a valóságot
>
> A klinikai szakpszichológus szerint Magyarországon azért is olyan sok a
> boldogtalan ember, mert nem fogadjuk el a valóságot, folyton kritizáljuk és
> szinte negatív szűrőn keresztül látjuk a mindennapokat és a környezetünket,
> ami adott esetben sokkal jobban fest, mint a boldogságkutatásokban jóval
> előrébb járó olyan országokban, mint például Mexikó, vagy India, ahol az
> életszínvonal elmarad a miénktől, de toronymagasan vezetnek előttünk a
> pozitív létérzésben.
>
> A mindfulnesst viszonylag hamar – egy nyolchetes tréning alkalmával – el
> lehet sajátítani, ha naponta 25-30 percet szánunk a meditációs
> gyakorlatokra.
>
> A klinikai szakpszichológus kitér az internet-, és mobil megfelelő
> használatára is, mint mondja, nem egy kutatás kimutatta, hogyha ezen
> eszközöket korlátoznák a gyermekeiknél a szülők (illetve a szülők először
> magukat korlátoznák), sokkal kevesebb lenne a szorongó gyermek és kamasz.
>
> A gyermekkori depressziónak két fontos oka van: a nem megfelelő családi
> működés és a korlátozás nélküli internethasználat.
>
> Arra a kérdésünkre, mennyi idő a normális, amit szabad hagyni
> kütyühasználatra, azt válaszolja, hogy a legjobb az volna, ha este 6 után a
> családtagok már nem használnák, és hétvégén is korlátozottan, hogy jobban
> jelen tudjanak lenni egymás számára a családban. Rámutat arra is, hogy a
> kutatások azt mutatják, hogy ha az apa korlátozni tudja a saját
> mobilhasználatát legalább otthon, akkor az minta a gyermekei számára is és
> így azt tőlük is jobban meg tudja követelni.
>
> *„Az emberi agy legújabb és legösszetettebb része, a frontális lebeny
> felelős az ítélőképességért, a problémamegoldásért és a tudatosságért is.
> Milyen szép és szimbolikus, hogy épp ezekre a legmagasabb szintű
> képességeinkre van szükségünk ahhoz, hogy megbirkózzunk XXI. század
> kihívásaival”* – emeli ki a Dr. Perczel-Forintos Dóra.
>
> *Forrás:Mandiner
> <https://mandiner.hu/cikk/20230430_perczel_forintos_dora_mindfulness>*,*Fotók:
> Ficsor Márton*
>
>
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20230505/09861cca/attachment.html>
--------- következő rész ---------
A non-text attachment was scrubbed...
Name: kép.png
Type: image/png
Size: 738080 bytes
Desc: nem elérhető
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20230505/09861cca/attachment.png>
--------- következő rész ---------
A non-text attachment was scrubbed...
Name: kép.png
Type: image/png
Size: 776598 bytes
Desc: nem elérhető
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20230505/09861cca/attachment-0001.png>