<div dir="auto">Kedves Emőke!</div><div dir="auto"><br></div><div dir="auto">Nagyon szépen köszönöm!!</div><div><br><div class="gmail_quote"><div dir="ltr" class="gmail_attr">Emoke Greschik <<a href="mailto:greschem@gmail.com">greschem@gmail.com</a>> (időpont: 2023. máj. 5., P, 15:01) ezt írta:<br></div><blockquote class="gmail_quote" style="margin:0 0 0 .8ex;border-left:1px #ccc solid;padding-left:1ex"><div dir="ltr">

<div>
<h2>Figyelem, nem kell gyógyszer! Nyolc hét alatt megtanulható és a depresszió ellenszere lehet ez a módszer</h2>

</div><div><a href="https://vdtablog.hu" target="_blank">https://vdtablog.hu/figyelem-nem-kell-gyogyszer-nyolc-het-alatt-megtanulhato-es-a-depresszio-ellenszere-lehet-ez-a-modszer/
</a>
</div><div style="height:auto"><div style="height:auto"><div><div><div><div><div></div></div></div></div></div></div></div><div><div><div><div><div><div>
<div>
<img src="cid:ii_lhakdcb71" alt="kép.png" style="width:693px;max-width:100%"><br><br><p></p><p><strong>Segít távolságot venni a gondolatainktól, hatására nemcsak 
magunkat, a környezetünket is jobban el tudjuk fogadni. A technikáról 
Perczel-Forintos Dóra klinikai szakpszichológussal beszélgettünk.  </strong><br>
</p><p>Segít visszatérni a folyamatos gondolkodásból a jelenbe, tudatosan 
megélni a pillanatot és távolságot tartani a szorongást keltő 
gondolatoktól – talán ezek a legfontosabbak, amikben az úgynevezett 
mindfulness mint szemléletmód a hasznunkra lehet.</p>
<p>A mindfulness nem más, mint tudatos jelenlét, amiben mindkét aspektus, vagyis  a tudatosság és a jelenlét is nagyon fontos  – mondja lapunknak Perczel-Forintos Dóra, a Semmelweis Egyetem 
Klinikai Pszichológia Tanszékének vezetője, egyetemi tanár, klinikai 
szakpszichológus és pszichoterapeuta.</p>
<p>Mint a szakértő hozzáteszi, a ma emberének nagyobb fokú tudatosságra 
van szüksége a XXI. századi technikai civilizáció kihívásai közepette, 
tudatosítani kell magunkban, hogy hol és miben vagyunk, mert az a 
legfontosabb pillanat, amiben éppen benne vagyunk, és az a legfontosabb 
ember, akivel éppen beszélünk.</p>
<h3>Eláraszt minket az információ, ami életveszélyes</h3>
<p>A régi korokhoz képest óriási változás, hogy elárasztanak mindannyiunkat az információk, valóságos információözönben élünk.</p>
<p><em>„Nyelvünk a víz metaforáját használja az információra, amikor 
információ áradatról beszélünk, vagy arról, hogy elárasztanak bennünket a
 felesleges információk. Ez rendkívül bölcsen fejezi ki, hogy mindkettő 
létfontosságú, de nagy mennyiségben életveszélyes” </em>– állít 
párhuzamot a tanszékvezető. Sajnos ma már ott tartunk, hogy olyan sok az
 információ, hogy messze túlnő azon a szellemi-lelki és figyelmi 
kapacitáson, amit még fel tudunk dolgozni (hozzátehetjük: nem véletlenül
 nevezik <em>„figyelemgazdaságnak”</em> a 21. század működési módját, amikor a legszűkebb keresztmetszet, a legértékesebb erőforrás az emberi figyelem).</p>
<h3>Következmények: figyelem- és alvászavar</h3>
<p>Mindennek pedig az egészségre káros következményei lehetnek, mint 
például a figyelemzavar a gyerekeknél, vagy az alvászavar a 
felnőtteknél.</p>
<p>Sajnos mindkettő nagyon gyakori – hangsúlyozza a klinikai szakpszichológus.</p>
<p>Míg régen a túlélést szolgálta, hogy minden ingerre odafigyeltek 
őseink, addig ez ma már megbetegít, hiszen az internet korában egészen 
egyszerűen folyamatosan jön a befogadhatatlanul sok információ, amire 
azonnal oda is figyelünk, felkapjuk a fejünket.</p>
<p>Nem csoda, hogy egyre többeknél jelentkezik az alvászavar: sokaknál a
 nap folyamán az esti lefekvés az első olyan pillanat, amikor nincs 
semmilyen bejövő inger. Nincs tehát input, de van helyette egy halom, a 
nap folyamán beáramlott élmény és információ, amit ekkor kezd a személy 
feldolgozni. Ebből pedig az következik, hogy az ember hiába aludna, 
teljesen éber marad és jár az agya. Az információfeldolgozás mellett 
pedig még azon is gyakran rágódunk, hogy milyen teendők várnak ránk 
másnap, vagy a későbbiekben. <em>„Sokan riadnak fel az éjszaka közepén, 
hogy még ezt és azt is meg kell csinálnom. Ezt a mennyiségű ingerözönt 
pedig sem pszichésen nem tudjuk kezelni, sem biológiailag: konkrétan az 
agyunk sem bírja feldolgozni”</em> – világít rá Perczel-Forintos Dóra.</p><img src="cid:ii_lhakcj1e0" alt="kép.png" style="width:693px;max-width:100%"><br><p></p><p>Perczel-Forintos Dóra
Budapest
2022.02.22.
Fotó: Ficsor Márton</p>
<p>Mivel ilyen civilizációs környezetben élünk, új készségekre van szükségünk, amelyek lehetővé teszik, hogy <em>„ne fulladjunk bele” </em>az információözönbe, hanem meg tudjunk birkózni a kihívásokkal.</p>
<p>Ilyen új készség, pontosabban egy szemléletmód, a nagyobb fokú tudatosság, az<em> „itt és most” </em>tudatosítása,
 a tudatos jelenlét – mutat rá a klinikai szakpszichológus. Nemcsak 
megtartja az embert a jelenben, de nagyon jó stresszcsökkentő hatással 
rendelkezik, segít a súlyos szorongásos állapotok kezelésében, valamint 
az érzelemszabályozási zavarok csökkentésében is, de még a fejfájást is 
képes mérsékelni.</p>
<p>A mindfulness abban segít, hogy jelen legyünk a mostban, ne azon 
gondolkodjunk, mit rontottunk el a múltban, vagy mi vár ránk a jövőben,</p>
<p>segít a folyamatos élményfeldolgozás helyett megélni a pillanatot és 
figyelmet fókuszálni arra, amit éppen csinálunk vagy amiben éppen benne 
vagyunk.</p>
<p>Ez pedig a kapcsolatok minősége szempontjából is elengedhetetlen, 
mert ha nem tudunk jelen lenni a beszélgetésekben, akkor az a kapcsolat 
rovására is mehet – emeli ki Perczel-Forintos Dóra. </p>
<h3>Ugyanolyan hatékony a depresszió kezelésében, mint a gyógyszer</h3>
<p>Ez a szemlélet még a súlyosabb szorongásos kórképekben szenvedők, 
vagy a pánikbetegek és a depressziósok számára is hatásos lehet.</p>
<p>Sőt, mint Perczel-Forintos Dóra hozzáteszi, <em>„nagyon ígéretes, a 
tudományos kutatások szerint a depressziós visszaesések megelőzésében 
ugyanolyan hatékony, mint a gyógyszeres kezelés”</em>. A mindfulness 
tehát nem pusztán egy módszer, hanem egy olyan szemléletmód, amit a 
pszichoterápiában is használnak, segítségével a kliens elsajátíthatja a 
megfelelő érzelemszabályozás készségét. A klinikai szakpszichológus 
példaként egy pánikbeteget említ, akit esetleg a tömött villamoson kap 
el a rettenetes szorongás, hevesebb szívverés és izzadás. Az ilyen 
betegek nagyon gyakran katasztrofizálják a testi érzéseiket, jellemzően 
azonnal beindul náluk a lehúzó gondolatspirál:<em> „jaj, ez biztosan a szívinfarktus jele”</em>, amitől aztán még jobban szoronganak – mutat rá Perczel-Forintos Dóra.</p>
<p><em>A mindfulness abban segít, hogy távolságot vegyünk a gondolatainktól,</em></p>
<p><em>hogy tudatosítsuk, igen, most hevesebben ver a szívem, de van 
ilyen, szabad ilyennek lennie. Ilyenkor azt is tudatosítanunk kell, hogy
 katasztrofizálok, amikor azt gondolom, hogy mindjárt meghalok, de ezek 
csak gondolatok, a valóság az, hogy hevesebben ver a szívem és melegem 
van a tömegben”</em> – hangsúlyozza. Hozzáteszi, sokszor a konfliktusok 
is azért fordulnak át heves vitába, mert a felek fejében más játszódik 
le, mint a valóságban, azt gondolják, a vita egyenesen a világ vége, már
 nem is szeret a másik, és egyáltalán mi közünk egymáshoz.</p>
<p>Ilyenkor segít a mindfulness: tudatosítani, hogy ez most egy 
nézeteltérés, tudatosítani, hogy ez felzaklat, és elfogadni, hogy vannak
 konfliktusok, ez a valóság és megengedni, hogy legyen, szabad lennie, 
az életnek része, hogy vannak konfliktusaink. A mindfulness hatására az 
emberek sokkal jobban el tudják magukat fogadni, aminek következtében 
elfogadóbbak lesznek a másik emberrel is.</p>
<h3>Sok a boldogtalan ember, mert nem fogadjuk el a valóságot</h3>
<p>A klinikai szakpszichológus szerint Magyarországon azért is olyan sok
 a boldogtalan ember, mert nem fogadjuk el a valóságot, folyton 
kritizáljuk és szinte negatív szűrőn keresztül látjuk a mindennapokat és
 a környezetünket, ami adott esetben sokkal jobban fest, mint a 
boldogságkutatásokban jóval előrébb járó olyan országokban, mint például
 Mexikó, vagy India, ahol az életszínvonal elmarad a miénktől, de 
toronymagasan vezetnek előttünk a pozitív létérzésben.</p>
<p>A mindfulnesst viszonylag hamar – egy nyolchetes tréning alkalmával –
 el lehet sajátítani, ha naponta 25-30 percet szánunk a meditációs 
gyakorlatokra.</p>
<p>A klinikai szakpszichológus kitér az internet-, és mobil megfelelő 
használatára is, mint mondja, nem egy kutatás kimutatta, hogyha ezen 
eszközöket korlátoznák a gyermekeiknél a szülők (illetve a szülők 
először magukat korlátoznák), sokkal kevesebb lenne a szorongó gyermek 
és kamasz.</p>
<p>A gyermekkori depressziónak két fontos oka van: a nem megfelelő családi működés és a korlátozás nélküli internethasználat.</p>
<p>Arra a kérdésünkre, mennyi idő a normális, amit szabad hagyni 
kütyühasználatra, azt válaszolja, hogy a legjobb az volna, ha este 6 
után a családtagok már nem használnák, és hétvégén is korlátozottan, 
hogy jobban jelen tudjanak lenni egymás számára a családban. Rámutat 
arra is, hogy a kutatások azt mutatják, hogy ha az apa korlátozni tudja a
 saját mobilhasználatát legalább otthon, akkor az minta a gyermekei 
számára is és így azt tőlük is jobban meg tudja követelni.</p>
<p><em>„Az emberi agy legújabb és legösszetettebb része, a frontális 
lebeny felelős az ítélőképességért, a problémamegoldásért és a 
tudatosságért is.  Milyen szép és szimbolikus, hogy épp ezekre a 
legmagasabb szintű képességeinkre van szükségünk ahhoz, hogy 
megbirkózzunk XXI. század kihívásaival”</em> – emeli ki a Dr. Perczel-Forintos Dóra.</p>
<p><em>Forrás:<a href="https://mandiner.hu/cikk/20230430_perczel_forintos_dora_mindfulness" target="_blank">Mandiner</a></em>,<em>Fotók: Ficsor Márton</em></p><p><em><br></em>
</p></div></div></div></div></div></div></div>

</div>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" rel="noreferrer" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
</blockquote></div></div>