[Grem] Ferenc pápa nem szólított fel bevándorlók tömeges befogadására / Szilvay G.

[Emoke Greschik]

 Nem, kedves balosok, Ferenc pápa nem szólított fel bevándorlók tömeges
befogadására
<https://mandiner.hu/cikk/20230503_nem_ferenc_papa_nem_szolitott_fel_bevandorlok_tomeges_befogadasara>
2023. május 3. 17:56
https://mandiner.hu/cikk/20230503_nem_ferenc_papa_nem_szolitott_fel_bevandorlok_tomeges_befogadasara
*Írta: Szilvay Gergely <https://mandiner.hu/szerzo/szilvay_gergely> *
A kereszténység és a pápa nem tanít olyat, hogy nekünk mint országnak
kötelességünk lenne tömegesen befogadnunk bevándorlókat. Elmagyarázzuk.

Megint beindult a baloldalon az a mantra, ami szerint az egyetlen igazi
keresztény álláspont a „menekültek” (véletlenül sem gazdasági bevándorlók)
befogadása, a „zárt kapuk” politikája pedig úgymond nem keresztényi.
Természetesen a baloldalon nem nagyon vesznek tudomást arról, hogy
vonatkozó mondatain túl a pápa elítéli a szupranacionalizmust és a
gender-ideológiát mint ideológiai gyarmatosítást, de hát, ezen már fenn sem
akadunk.

Inkább nézzük meg, mit is mondott pontosan
<https://www.magyarkurir.hu/hazai/ferenc-papa-kossuth-teren-valjunk-nyitott-kapukka-tarsadalomban>
most Ferenc pápa, mit mondott korábban, mit mond az egyház, és egyáltalán,
mennyire is kell a pápára hallgatni. Szóval:

*„Miután a Pásztor nevén szólította juhait, „kivezeti őket” (Jn 10,3).
Először a nyájba tereli őket a meghívás által, most pedig kivezeti őket.
Isten először az ő családjába gyűjt össze minket, hogy az ő népévé váljunk,
majd pedig elküld a világba, hogy bátran és félelem nélkül az örömhír
hirdetőivé, a minket megújító Szeretet tanúivá váljunk. Ezt a mozgást –
belépni és kilépni – egy másik, Jézus által használt képpel is
megragadhatjuk, mégpedig a kapu képével. Ő azt mondja: „Én vagyok a kapu.
Aki rajtam keresztül megy be, üdvözül, ki-be jár és legelőt talál” (Jn
10,9). Hallgassuk meg újra figyelmesen: bemegy és kijön. Jézus a kapu,
amely szélesre tárult, hogy beléphessünk az Atya közösségébe és
megtapasztalhassuk irgalmát; de mint köztudott, a nyitott kapu nemcsak arra
szolgál, hogy belépjünk valahová, hanem arra is, hogy elhagyjuk azt a
helyet, ahol vagyunk. Így hát, miután visszavezetett minket Isten karjai
közé és az Egyház közösségébe, Jézus az a kapu, amely a világba irányít
minket: arra buzdít, hogy menjünk ki, és találkozzunk testvéreinkkel.”*

Látható, hogy eme bekezdésben
Ferenc pápa kifejezetten spirituális értelemben beszél „nyitott kapukról”.

Ezután fogalmaz így:  *„Testvérek, a „kifelé” lét azt jelenti, hogy
Jézushoz hasonlóan mindannyian nyitott kapukká válunk. Szomorú és fájdalmas
zárt kapukat látni: önzésünk zárt kapuit azok előtt, akikkel nap mint nap
elmegyünk egymás mellett; individualizmusunk zárt kapuit egy olyan
társadalomban, amely sokakat azzal fenyeget, hogy elsorvasztja őket a
magány; a szenvedők és a szegénységben élők iránti közönyünk zárt kapuit; a
zárt kapukat azokkal szemben, akik idegenek, mások, menekültek, szegények.
Végül pedig egyházi közösségeink zárt kapuit: bezárkózva magunk közé,
bezárkózva a világ előtt, bezárkózva azok előtt, akik „nincsenek rendben”,
bezárkózva azok előtt, akik Isten bocsánatára vágynak. Testvérek, kérlek
benneteket: nyissuk ki a kapukat! Próbáljunk mi is – szavakkal,
gesztusokkal, hétköznapi tettekkel – olyanok lenni, mint Jézus: nyitott
kapuk, olyan kapuk, amelyeket senki előtt nem csapnak be, olyan kapuk,
amelyeken mindenki beléphet és megtapasztalhatja az Úr szeretetének és
megbocsátásának szépségét.”*

És kicsit később hozzáteszi:  *„Legyünk nyitottak és befogadóak egymás
felé, hogy segítsük Magyarországot a testvériség és a béke útján
növekedni.”*

Mindezt valóban könnyű kormánykritikaként értelmezni, vagy akár
társadalomkritikaként is. A keresztény társadalomkritika mindig legitim,
hiszen minden társadalom tökéletlen, mivel tökéletlen emberek alkotják.
Ugyanakkor a pápa elsősorban arról beszél, hogy mi magunk legyünk „nyitott
kapuk”, azaz legyen az emberek felé nyitott a viszonyulásunk.

Valóban felszólít a szentatya, hogy legyünk nyitottak a menekültek
irányába, ám a részletekről nem szól, például arról, hogy ki számít
menekültnek, vagy hogy mennyit is kell befogadni, és milyen módon.
Általánosságban beszél a nyitottságról, keresztény értelemben véve (nem
pedig progresszív értelemben), rámutatva, hogy így lehet másokat Istenhez
vezetni (amire a progresszívek nyitottsága egyáltalán nem vonatkozik). És
azon túl, hogy nagyon megdicsérte hazánkat az ukrán háborús menekültek
befogadásáért – még a látogatását követő szerdán is –, a bevándorlás
kérdéséről nem mondott konkrétumokat. Ferenc pápa nem szólított fel a
határkerítés lebontására és minden ideáramló bevándorló életre szóló
integrálására sem. Arról sem értekezett, szerinte mennyi bevándorlót bír el
Magyarország.

A Kármelitában mondott beszédében
<https://www.vatican.va/content/francesco/en/speeches/2023/april/documents/20230428-ungheria-autorita.html>
megemlítette a „biztonságos és legális” korridorok szükségességét,
hazafele, a repülőúton pedig az illegális bevándorlás által leginkább
sújtott mediterrán országok tehermentesítését szorgalmazta, ami azonban
szakpolitikai javaslat, ami nem valamely hitigazságra vonatkozik, így
senkinek semmiféle kötelezettsége nincs egyetérteni vele.

Ugyanakkor a teljes képhez hozzátartozik az is, amit Ferenc pápa 2018.
januárjában mondott
<https://www.vatican.va/content/francesco/en/speeches/2018/january/documents/papa-francesco_20180108_corpo-diplomatico.html>
a Szentszékhez akkreditált diplomatáknak. Ama évnyitó beszédében is fontos
téma volt a migráció, s a pápa hangsúlyozta, hogy a migránsok mindenekelőtt
személyek. De azt is leszögezte: nem minden migránst hajtanak a legjobb
szándékok, többségük pedig szívesebben maradna otthon. Ferenc pápa
kifejtette: az integráció *„kétirányú folyamat”*, amiben mindkét félnek
vannak jogai és kötelezettségei. A bevándorlónak például *„alkalmazkodnia
kell a befogadó ország szabályaihoz”*. Ferenc pápa azt is leszögezte: *„a
Szentszéknek nincs szándéka beavatkozni azon döntésekbe, amelyek az államok
hatáskörébe tartoznak”*. A felelősség az államoké, amelyek saját helyzetük,
„*kapacitásuk és lehetőségeik*” szerint hozhatnak döntést a kérdésben. Azaz
a pápa rábízza az államokra, hogy mennyi bevándorlót tudnak befogadni.
Végül a pápa emlékeztetett a középkori katedrálisok építőinek lelkületére:
ők tudták, nem fogják készen látni azt, amin dolgoznak. A szentatya ezt
állította példaként hallgatóságának.

Hozzátehetjük: XVI. Benedek pápa 2010-ben azt mondta
<https://www.bbc.com/news/world-europe-11629857>,minden államnak joga van
szabályozni a bevándorlást, a bevándorlóknak pedig kötelessége integrálódni.

Nem árt felidézni a katolikus egyház tanításainak összefoglalóját, a
katekizmust sem. Eszerint
<https://archiv.katolikus.hu/kek/kek02196.html#K2241>: „*A lehetőség
határain belül a gazdagabb országok tartoznak befogadni az idegent, aki
biztonságot és alapvető megélhetést keres, amit szülőföldjén nem találhat
meg. A közhatalom tartsa tiszteletben a természetes jogot, amely a vendéget
a befogadó oltalma alá helyezi. A politikai hatóságok a rájuk bízott közjó
érdekében a bevándorlási jog gyakorlását különböző jogi feltételekhez
köthetik, különösen azáltal, hogy a bevándorlókat kötelezik bizonyos
dolgokra a befogadó országgal szemben. A bevándorlónak hálával tiszteletben
kell tartania a fogadó ország anyagi és szellemi hagyományait,
engedelmeskedjék törvényeinek és járuljon hozzá a terhek viseléséhez.”*

Ha Ferenc pápa Kossuth téren mondott szavait együtt értelmezzük korábbi
megszólalásaival, XVI. Benedek megszólalásaival és a katekizmussal, akkor
összeáll a kép: az egyház (és a pápa) azt tanítja, hogy legyünk figyelmesek
pár humanitárius és lelki szempontra, legyünk nyitottak, de nem vagyunk
kötelesek mindenkit beengedni, és mindig mi magunk mérlegelhetjük, kit
engedünk be.

Sokkal inkább arról van szó, hogy az egyház (és a pápa) támogatja a
bevándorlók lehetőségeinkhez mért befogadását, a lehetőségeink mérlegelését
pedig ránk bízza. A határkerítés azt szolgálja, hogy a hazánkba és az EU-ba
való bevándorlás legális, ellenőrzött és „lehetőségeinkhez mért” legyen.
Emellett a kereszténység felszólít, hogy egyéni attitűdünk mindenkihez
odaforduló legyen. Szóval a kereszténység nem tanít olyat, hogy nekünk,
mint országnak, kötelességünk lenne tömegesen befogadnunk bevándorlókat.

És hát a baloldal azt sem teszi a kirakatba, amit a pápa a szerdai
általános kihallgatáson mondott rólunk.

*Nyitókép: MTI/Kelemen Zoltán Gergely*
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20230503/954cd6d2/attachment.html>