<div dir="ltr">
<h1><a href="https://mandiner.hu/cikk/20230503_nem_ferenc_papa_nem_szolitott_fel_bevandorlok_tomeges_befogadasara">Nem, kedves balosok, Ferenc pápa nem szólított fel bevándorlók tömeges befogadására</a></h1>
                                                    <div class="gmail-info" style="margin:10px 0px">2023. május 3. 17:56</div>
                                                                            <div style="margin:5px 5px 15px 0px;overflow:auto"><a href="https://mandiner.hu/cikk/20230503_nem_ferenc_papa_nem_szolitott_fel_bevandorlok_tomeges_befogadasara">https://mandiner.hu/cikk/20230503_nem_ferenc_papa_nem_szolitott_fel_bevandorlok_tomeges_befogadasara</a> <br><b>Írta:                                     <a href="https://mandiner.hu/szerzo/szilvay_gergely">Szilvay Gergely</a>                                </b></div>
                            <div class="gmail-clearer"></div>
                        

                        <div class="gmail-info">
                            <div>
                                                            </div>
                            <div class="gmail-clearer"></div>
                        </div>


                        
                        <div id="gmail-articlecontent"><div class="gmail-lead">
    A kereszténység és a pápa nem tanít olyat, hogy nekünk mint 
országnak kötelességünk lenne tömegesen befogadnunk bevándorlókat. 
Elmagyarázzuk. <br></div><div id="gmail-article_billboard1" class="gmail-nbanner">

<div id="gmail-adoceanhuzncqowmohh3" class="gmail-adOceanZone gmail-adOceanDesktop" style="display:block"><div id="gmail-mxqqeekovlvwjvoidiotpmru-ins-target"><div class="gmail-ao_hird" style=""><span style="display:block;font-weight:normal;font-style:normal;text-align:center;font-size:10px;line-height:15px;padding:3px;margin:0px auto;width:100%"></span></div>
</div></div></div>

        <div class="gmail-clr"></div>

<div class="gmail-text">
                                        <p style="margin-bottom:11px">Megint
 beindult a baloldalon az a mantra, ami szerint az egyetlen igazi 
keresztény álláspont a „menekültek” (véletlenül sem gazdasági 
bevándorlók) befogadása, a „zárt kapuk” politikája pedig úgymond nem 
keresztényi. Természetesen a baloldalon nem nagyon vesznek tudomást 
arról, hogy vonatkozó mondatain túl a pápa elítéli a 
szupranacionalizmust és a gender-ideológiát mint ideológiai 
gyarmatosítást, de hát, ezen már fenn sem akadunk.</p>

<p style="margin-bottom:11px">Inkább nézzük meg, <a href="https://www.magyarkurir.hu/hazai/ferenc-papa-kossuth-teren-valjunk-nyitott-kapukka-tarsadalomban" target="_blank">mit is mondott pontosan</a> most Ferenc pápa, mit mondott korábban, mit mond az egyház, és egyáltalán, mennyire is kell a pápára hallgatni. Szóval:</p>

<p style="margin-bottom:11px"><em>„Miután a Pásztor nevén szólította 
juhait, „kivezeti őket” (Jn 10,3). Először a nyájba tereli őket a 
meghívás által, most pedig kivezeti őket. Isten először az ő családjába 
gyűjt össze minket, hogy az ő népévé váljunk, majd pedig elküld a 
világba, hogy bátran és félelem nélkül az örömhír hirdetőivé, a minket 
megújító Szeretet tanúivá váljunk. Ezt a mozgást – belépni és kilépni – 
egy másik, Jézus által használt képpel is megragadhatjuk, mégpedig a 
kapu képével. Ő azt mondja: „Én vagyok a kapu. Aki rajtam keresztül megy
 be, üdvözül, ki-be jár és legelőt talál” (Jn 10,9). Hallgassuk meg újra
 figyelmesen: bemegy és kijön. Jézus a kapu, amely szélesre tárult, hogy
 beléphessünk az Atya közösségébe és megtapasztalhassuk irgalmát; de 
mint köztudott, a nyitott kapu nemcsak arra szolgál, hogy belépjünk 
valahová, hanem arra is, hogy elhagyjuk azt a helyet, ahol vagyunk. Így 
hát, miután visszavezetett minket Isten karjai közé és az Egyház 
közösségébe, Jézus az a kapu, amely a világba irányít minket: arra 
buzdít, hogy menjünk ki, és találkozzunk testvéreinkkel.”</em></p>

<p style="margin-bottom:11px">Látható, hogy eme bekezdésben</p>

<div class="gmail-keretes" style="margin-bottom:11px">Ferenc pápa kifejezetten spirituális értelemben beszél „nyitott kapukról”.</div>

<p style="margin-bottom:11px">Ezután fogalmaz így:  <em>„Testvérek, a „kifelé” lét azt 
jelenti, hogy Jézushoz hasonlóan mindannyian nyitott kapukká válunk. 
Szomorú és fájdalmas zárt kapukat látni: önzésünk zárt kapuit azok 
előtt, akikkel nap mint nap elmegyünk egymás mellett; individualizmusunk
 zárt kapuit egy olyan társadalomban, amely sokakat azzal fenyeget, hogy
 elsorvasztja őket a magány; a szenvedők és a szegénységben élők iránti 
közönyünk zárt kapuit; a zárt kapukat azokkal szemben, akik idegenek, 
mások, menekültek, szegények. Végül pedig egyházi közösségeink zárt 
kapuit: bezárkózva magunk közé, bezárkózva a világ előtt, bezárkózva 
azok előtt, akik „nincsenek rendben”, bezárkózva azok előtt, akik Isten 
bocsánatára vágynak. Testvérek, kérlek benneteket: nyissuk ki a kapukat!
 Próbáljunk mi is – szavakkal, gesztusokkal, hétköznapi tettekkel – 
olyanok lenni, mint Jézus: nyitott kapuk, olyan kapuk, amelyeket senki 
előtt nem csapnak be, olyan kapuk, amelyeken mindenki beléphet és 
megtapasztalhatja az Úr szeretetének és megbocsátásának szépségét.”</em></p>

<p style="margin-bottom:11px">És kicsit később hozzáteszi:  <em>„Legyünk nyitottak és befogadóak egymás felé, hogy segítsük Magyarországot a testvériség és a béke útján növekedni.”</em></p>

<p style="margin-bottom:11px">Mindezt valóban könnyű kormánykritikaként 
értelmezni, vagy akár társadalomkritikaként is. A keresztény 
társadalomkritika mindig legitim, hiszen minden társadalom tökéletlen, 
mivel tökéletlen emberek alkotják. Ugyanakkor a pápa elsősorban arról 
beszél, hogy mi magunk legyünk „nyitott kapuk”, azaz legyen az emberek 
felé nyitott a viszonyulásunk. </p>

<p style="margin-bottom:11px">Valóban felszólít a szentatya, hogy 
legyünk nyitottak a menekültek irányába, ám a részletekről nem szól, 
például arról, hogy ki számít menekültnek, vagy hogy mennyit is kell 
befogadni, és milyen módon. Általánosságban beszél a nyitottságról, 
keresztény értelemben véve (nem pedig progresszív értelemben), 
rámutatva, hogy így lehet másokat Istenhez vezetni (amire a 
progresszívek nyitottsága egyáltalán nem vonatkozik). És azon túl, hogy 
nagyon megdicsérte hazánkat az ukrán háborús menekültek befogadásáért – 
még a látogatását követő szerdán is –, a bevándorlás kérdéséről nem 
mondott konkrétumokat. Ferenc pápa nem szólított fel a határkerítés 
lebontására és minden ideáramló bevándorló életre szóló integrálására 
sem. Arról sem értekezett, szerinte mennyi bevándorlót bír el 
Magyarország.</p>

<div class="embedly-card"><div class="embedly-card-hug" style="max-width:600px;padding:0px;min-width:200px;margin:5px auto"></div></div>


<p style="margin-bottom:11px">A Kármelitában <a href="https://www.vatican.va/content/francesco/en/speeches/2023/april/documents/20230428-ungheria-autorita.html" target="_blank">mondott beszédében</a>
 megemlítette a „biztonságos és legális” korridorok szükségességét, 
hazafele, a repülőúton pedig az illegális bevándorlás által leginkább 
sújtott mediterrán országok tehermentesítését szorgalmazta, ami azonban 
szakpolitikai javaslat, ami nem valamely hitigazságra vonatkozik, így senkinek semmiféle kötelezettsége nincs egyetérteni vele.</p>

<p style="margin-bottom:11px">Ugyanakkor a teljes képhez hozzátartozik az is, amit Ferenc pápa 2018. januárjában <a href="https://www.vatican.va/content/francesco/en/speeches/2018/january/documents/papa-francesco_20180108_corpo-diplomatico.html" target="_blank">mondott</a>
 a Szentszékhez akkreditált diplomatáknak. Ama évnyitó beszédében is 
fontos téma volt a migráció, s a pápa hangsúlyozta, hogy a migránsok 
mindenekelőtt személyek. De azt is leszögezte: nem minden migránst 
hajtanak a legjobb szándékok, többségük pedig szívesebben maradna 
otthon. Ferenc pápa kifejtette: az integráció <em>„kétirányú folyamat”</em>, amiben mindkét félnek vannak jogai és kötelezettségei. A bevándorlónak például <em>„alkalmazkodnia kell a befogadó ország szabályaihoz”</em>. Ferenc pápa azt is leszögezte: <em>„a Szentszéknek nincs szándéka beavatkozni azon döntésekbe, amelyek az államok hatáskörébe tartoznak”</em>. A felelősség az államoké, amelyek saját helyzetük, „<em>kapacitásuk és lehetőségeik</em>”
 szerint hozhatnak döntést a kérdésben. Azaz a pápa rábízza az 
államokra, hogy mennyi bevándorlót tudnak befogadni. Végül a pápa 
emlékeztetett a középkori katedrálisok építőinek lelkületére: ők tudták,
 nem fogják készen látni azt, amin dolgoznak. A szentatya ezt állította 
példaként hallgatóságának.</p>

<p style="margin-bottom:11px">Hozzátehetjük: XVI. Benedek pápa 2010-ben <a href="https://www.bbc.com/news/world-europe-11629857" target="_blank">azt mondta</a>,minden államnak joga van szabályozni a bevándorlást, a bevándorlóknak pedig kötelessége integrálódni.</p>

<p style="margin-bottom:11px">Nem árt felidézni a katolikus egyház tanításainak összefoglalóját, a katekizmust sem. <a href="https://archiv.katolikus.hu/kek/kek02196.html#K2241" target="_blank">Eszerint</a>: „<em>A
 lehetőség határain belül a gazdagabb országok tartoznak befogadni az 
idegent, aki biztonságot és alapvető megélhetést keres, amit 
szülőföldjén nem találhat meg. A közhatalom tartsa tiszteletben a 
természetes jogot, amely a vendéget a befogadó oltalma alá helyezi. A 
politikai hatóságok a rájuk bízott közjó érdekében a bevándorlási jog 
gyakorlását különböző jogi feltételekhez köthetik, különösen azáltal, 
hogy a bevándorlókat kötelezik bizonyos dolgokra a befogadó országgal 
szemben. A bevándorlónak hálával tiszteletben kell tartania a fogadó 
ország anyagi és szellemi hagyományait, engedelmeskedjék törvényeinek és
 járuljon hozzá a terhek viseléséhez.”</em></p>

<p style="margin-bottom:11px">Ha Ferenc pápa Kossuth téren mondott 
szavait együtt értelmezzük korábbi megszólalásaival, XVI. Benedek 
megszólalásaival és a katekizmussal, akkor összeáll a kép: az egyház (és
 a pápa) azt tanítja, hogy legyünk figyelmesek pár humanitárius és lelki
 szempontra, legyünk nyitottak, de nem vagyunk kötelesek mindenkit 
beengedni, és mindig mi magunk mérlegelhetjük, kit engedünk be. </p>

<p style="margin-bottom:11px">Sokkal inkább arról van szó, hogy az 
egyház (és a pápa) támogatja a bevándorlók lehetőségeinkhez mért 
befogadását, a lehetőségeink mérlegelését pedig ránk bízza. A 
határkerítés azt szolgálja, hogy a hazánkba és az EU-ba való bevándorlás
 legális, ellenőrzött és „lehetőségeinkhez mért” legyen. Emellett a 
kereszténység felszólít, hogy egyéni attitűdünk mindenkihez odaforduló 
legyen. Szóval a kereszténység nem tanít olyat, hogy nekünk, mint 
országnak, kötelességünk lenne tömegesen befogadnunk bevándorlókat.</p>

<p style="margin-bottom:11px">És hát a baloldal azt sem teszi a kirakatba, amit a pápa a szerdai általános kihallgatáson mondott rólunk.</p>

<div class="embedly-card"><div class="embedly-card-hug" style="max-width:600px;padding:0px;min-width:200px;margin:5px auto"></div></div>

<p style="text-align:right"><em>Nyitókép: MTI/Kelemen Zoltán Gergely</em></p></div></div>

</div>