[Grem] konferencia: 'Valóban több férfi szentelné életét a papi hivatásnak, ha engedélyeznák számukra a házasságot?'

[Emoke Greschik]

 Valóban több férfi szentelné életét a papi hivatásnak, ha engedélyeznék
számukra a házasságot?
https://vasarnap.hu/2023/03/30/valoban-tobb-ferfi-szentelne-eletet-a-papi-hivatasnak-ha-engedelyeznek-szamukra-a-hazassagot/

*Egy nemzetközi felmérés szerint a római katolikus papság jelentős része
ebben az esetben is a cölibátus mellett döntene – többek között ez a
megállapítás is elhangzott a „Kínos teológiai kérdések konferenciáján”,
amelyet az Apor Vilmos Katolikus Főiskolán tartottak 2023. március 25-én.*

A 21. század embere azt gondolja: ha a római katolikus egyház papsága
nősülne, sokkal több férfi szentelné életét a papi hivatásnak. Ferenc pápa
2023 márciusában azonban úgy nyilatkozott, kételkedik abban, hogy a
cölibátus – amely csupán jogi, és nem dogmatikus, visszavonhatatlan előírás
– eltörlésének ilyen következményei lennének. Ugyanerre a megállapításra
jutott egy tudományos kutatás is.

Egy angol, walesi és indiai római katolikus papok körében végzett felmérés
alapján a papság jelentős többsége akkor is a cölibátus mellett döntene, ha
a későbbiekben engedélyeznék is számukra a házasságkötést – hangzott el
Lengyel Zsolt egyházjogász, szentszéki bíró és ügyvéd, az Apor Vilmos
Katolikus Főiskola adjunktusának előadásában. Elmondta:
a papi nőtlenség a legújabb kutatások szerint kétezer éves intézmény,
vagyis az apostolok idejéből származik.

Nem a papi nőtlenség volt az egyetlen olyan téma az Apor Vilmos Katolikus
Főiskola március 25-én tartott teológiai konferenciáján, amely megosztja a
társadalmat. Míg tavaly a világjárvány hatásainak vallási-teológiai
vetületét vizsgálták, idén „kínos teológiai kérdésekkel” – vagyis a
cölibátus mellett többek között az apokrif evangéliumokkal, a
tradicionalista rítusú mise ünneplésével, a búcsú teológiai
megközelítésével és a mesterséges megtermékenyítésről szóló egyházi
tanítással – foglalkoztak az Apor Vilmos Katolikus Főiskola, a Pázmány
Péter Katolikus Egyetem, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola, a
Színház- és Filmművészeti Egyetem és az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat BTK
Filozófiai Kutatóintézet professzorai és tudományos munkatársai. A
konferenciát Marton Zsolt váci megyéspüspök nyitotta meg.
hirdetés

„Az emberek fejében sokszor téves elképzelés él azzal kapcsolatban, hogy
mit gondol a római katolikus egyház például a papi nőtlenségről vagy az
asszisztált reprodukcióról, de az egyház múltjáról is nagyon sok fals
információ kering. Először ezeket kell helyre tenni ahhoz, hogy párbeszédet
tudjunk folytatni”

– hangsúlyozta Lovassy Attila teológus, főiskolai tanár. A konferencia
szakmai vezetője az előadásokhoz érkezett hozzászólások és kérdések alapján
az egyik legérzékenyebb témának az asszisztált reprodukciót és az arról
szóló egyházi tanítást tartja.
<https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2023/03/Lovassy-Attila-scaled.jpg>

Lovassy Attila teológus, főiskolai tanár az Apor Vilmos Katolikus Főiskolán
tartott konferencián 2023. március 25-én. (Forrás: Apor Vilmos Katolikus
Főiskola)

Kék Emerencia erkölcsteológus, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola
docense előadásában kiemelte: a katolikus egyház a házasság egységét és az
embriók élethez való jogát, személyes emberi méltóságát tartja alapelvnek,
ezek fényében értékeli a különböző – megtermékenyítést célzó – orvosi
beavatkozásokat. Az erkölcsteológus kitért arra is: az egyház célja, hogy
tovább lásson a jelen „boldogságánál”, és arra figyelmeztessen, milyen
negatív lelki és testi következményekkel járhat a „mindenáron gyereket
akarunk” felfogás.
Lovassy Attila hozzátette: a meddőség problémája nagyon sok házaspárt
érint, így továbbra is folyik a teológiai gondolkodás a kérdésről és arról,
hogyan tudnak segítséget nyújtani a gyermekre vágyó házaspároknak.

Példaként említette az Apor Vilmos Katolikus Főiskola
Anna-Joachim-programját, amely többek között mentálhigiénés tanácsadással,
párkonzultációs lehetőséggel, közösségi programokkal segít a meddőséggel
küzdő pároknak.
A konferencia témája volt a búcsú teológiai megítélése is.

„A búcsú végighúzódik az egyház történelmén. A középkor végi visszaélések
és a protestánsok elutasítása után a tridenti zsinat a búcsú gyakorlatát
rendbe tette, az egyházban a búcsú józan gyakorlata él, amelyet mindig
személyes megbánás, bűnbánat és megtérés előz meg” – magyarázta Lovassy
Attila. Hozzátette: az egyház tanítása megkülönbözteti a bűnbocsánatot és
az ideigtartó büntetés elengedését – akárcsak a profán világban, ahol a
megbocsátás nem jelenti automatikusan a büntetés alóli felmentést. Ez a
gondolat – mondta a teológus – már az ókori liturgiában jelen volt, erre
utalnak a katakombák feliratai is.

A konferencián Juhász Pál Balázs teológus, az Apor Vilmos Katolikus
Főiskola adjunktusa az apokrif evangéliumokról, Káposztássy Béla
liturgikus, plébános a tradicionalista rítusú mise ünnepléséről, Gárdonyi
Máté egyháztörténész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi
Karának egyetemi tanára a középkor vallási türeleméről és
„türelmetlenségéről”, Varga Péter András filozófus, a Eötvös Loránd
Kutatási Hálózat Filozófiai Intézetének tudományos főmunkatársa a marxista
és a keresztény eszkatológia közötti különbségekről tartott előadást,
Veress Ferenc művészettörténész, a Színház- és Filmművészeti Egyetem
adjunktusa pedig Michelangelo művészetében vizsgálta Szűz Mária sajátos
szerepét.

*Forrás, fotók: Apor Vilmos Katolikus Főiskola*

<http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
Vírusmentes.www.avg.com
<http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
<#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20230330/8945f922/attachment.html>