[Grem] Magyarorsz. és más európai országok főleg statisztikai összehasonlítása (energiafogyasztás, GDP, bűnözés, várható élettartam) / Fr. Rivafinoli

Emoke Greschik greschem at gmail.com
2023. Már. 15., Sze, 09:20:31 CET


 Óriási fordulat: Dobrev Klára hadat üzent a grönlandi jegesmedvéknek
<https://mandiner.hu/cikk/20230313_eu_dobrev_klara_dk_gyurcsany_ferenc_marcius_15_baloldal_forradalom_klimavedelem_ciganysag_francesca_rivafinoli>
2023. március 14. 11:04
Francesca Rivafinoli
https://mandiner.hu/cikk/20230313_eu_dobrev_klara_dk_gyurcsany_ferenc_marcius_15_baloldal_forradalom_klimavedelem_ciganysag_francesca_rivafinoli
Mandiner
A DK épp csak elkezdett hangolódni március 15-ére, de Klárának máris
sikerült tökéletesen összefoglalnia a párt minden önbecsüléstől mentes
múlt- és jövőképét. Köszönjük.

„*Üzenjünk közösen a hatalomnak, hogy nem mondunk le az ezeréves álmunkról,
hogy mi is úgy akarunk élni, mint más európaiak*” – hív minket Dobrev Klára
<https://www.facebook.com/dobrevklara/videos/220271980498300> a DK március
15-i rendezvényére, nyomatékképpen hozzátéve: „*elődeink éltek és haltak
ezért*”.

A felhívás hallatán először is hálát adhatunk: számítások szerint
<https://ourworldindata.org/grapher/gdp-per-capita-maddison-2020?time=1..1946&country=LUX~BEL~HUN~SWE~AUT~PRT~ROU~SVK~ESP~DEU~GRC>
1946-ban az egy főre jutó magyar GDP az osztrák bruttó hazai termék 88
százalékát tette ki, míg 1990-ben 38,2 százalékát – képzelhetjük, hol
tartottunk volna a rendszerváltás idején, ha elődeik még csak nem is
éltek-haltak volna azért, hogy nyugati életszínvonalnak örvendhessünk.
A kulákleszármazottak külön is köszönik a több évtizedes törődést; pedig
közéjük is lövethettek volna.

Másfelől el kell ismerni, frappáns a megfogalmazás: nehéz lett volna
tömörebben összefoglalni a DK minden önbecsüléstől mentes múlt- és
jövőképét.

Aki hétvégén is korán ébred, hallhatta vasárnap reggel a rádióban a
(zömében egyházi) roma szakkollégiumok néhány diákját. Szüleik a nyolcadik
osztályig jutottak, édesanyjuk egyedül nevelte őket – ők pedig épp
gyógypedagógusnak, közösségszervezőnek vagy épp közgazdásznak tanulnak,
egyikük bátyja immár diplomás programtervező informatikus. A kérdésre, hogy
nem volt-e nehéz azzal a háttérrel idáig eljutni, az egyik derék roma
fiatal a legnagyobb természetességgel kijelenti: csak akarni kell.

Ezzel szemben érkezik a messzemenően privilegizált Apró-unoka a maga
üzenetével: ha mi, ezeréves lúzerek úgy akarunk élni, mint „más európaiak”,
akiknek élete Molenbeektől Thrákiáig csupa játék és mese, akkor megfeszítve
kell álmodnunk tovább, időnként jól odamondva egyet „a hatalomnak”, és
akkor egyszer majd tényleg jobb lesz nekünk, becsszó.

Amióta Dobrev Klára legelőször elújságolta, hogy már szinte érkezik is az
európai minimálnyugdíj, körülbelül 200-230 roma szakkollégista szerzett
egészen konkrétan diplomát – de aki szerint hatékonyabb és európaibb
megoldás a sült galambot várni, az persze nyugodtan álmodjon tovább.

Ugyanakkor felmerül a kérdés, egyáltalán kik is azok a „más európaiak”,
akiknek életéről oly rendületlenül álmodunk.

Mert nyilvánvalóan a „más európaiak” közé kell sorolnunk például az
Észak-Égei-szigetek lakosságát, akik 2010-ben még bő másfélszer jobban éltek
<http://https://ec.europa.eu/eurostat/databrowser/view/TGS00005/default/table>,
mint az Észak-Alföld régió lakói, 2021-re viszont GDP-jük csökkent, míg az
Alföldé megugrott, így mára már mögöttünk kullognak, az elmúlt nyolc évben
megnyert migránstömegekkel a hátukon.

Pest régió ma már Szicília és Andalúzia között helyezkedik el jólétileg, a
Kanári-szigetekkel azonos súlycsoportban – vagy ne ezekkel a „lusta” déli
népekkel hasonlítsuk össze magunkat, hanem a szorgos germánokkal, a
fegyelmezett északi protestánsokkal? Csak ugye akkor nem álmodozni kellene,
sem pedig a „hatalomnak” üzengetni és a dobrevi messiást várni, hanem a
roma szakkollégistákhoz hasonlóan tanulni és dolgozni. Már csak azért is,
mert a kormány által állítólag megvetett Budapest az Eurostat szerint
gazdaságilag mára megelőzi Antwerpen tartományt, Salzburgot, Hága-Rotterdam
környékét, sőt, még Bécset is – elég önsorsrontó az, aki egy ilyen régió
lakójaként az ezeréves vélt elmaradottságán kesereg. A portugálok három
földrész erőforrásaival gazdálkodhattak évszázadokon át, a világháborút is
megúszták, ehhez képest Lisszabonban az egy főre jutó, vásárlóerő-paritás
alapján számított GDP ma nem éri el a budapesti 62 százalékát
(megjegyzendő, hogy 2010-ben még 81 százalékon álltak, csak azóta Budapest
kilőtt, Lisszabon pedig lényegében egy helyben toporgott).

Tény, hogy a kelet-magyarországi régiók még mindig lemaradásban vannak és
kevés görög, bolgár, román, szlovák, lengyel, illetve horvát régiót
utasítanak maguk mögé – a roma szakkollégiumok viszont zömében pont
arrafelé segítik azokat, akik akarnak is, nem csak álmodnak. Mint ahogy a
debreceni akkumulátorgyár is pont azon a vidéken létesül – lehet ellene
tiltakozni, csak sajnos egy régió gazdaságát egyelőre egy gyárral jobban
fel lehet pörgetni, mint álmodozással és a hatalomnak való üres
üzengetéssel.

Apropó akkumulátor. Amikor Dobrev Klára harciasan kijelenti, hogy mi is úgy
akarunk élni, mint más európaiak, azzal lényegében hadat üzen az alpesi
gleccsereknek és a grönlandi jegesmedvéknek. Tény ugyanis, hogy a magyar
ember energiafogyasztása szűk fele egy átlag belgáénak vagy luxemburgiénak
– azaz ha abból indulunk ki, hogy az éghajlat védelme az
energiatakarékosságnál kezdődik, akkor inkább azon kéne igyekezni, hogy
nyugati barátaink hasonuljanak a mi életmódunkhoz, nem pedig fordítva.

Ami konkrétan a fosszilis tüzelőanyagokat illeti
<https://ourworldindata.org/grapher/fossil-fuels-per-capita?country=LUX~AUT~European+Union+%2827%29~DEU~HUN~BEL~NLD>,
2021-ben egy magyar átlagosan 22 608 kWh szenet, olajat és gázt fogyasztott
el; a német átlag 32 ezer, a belga pedig 48 ezer kWh volt. A dúsgazdag
luxemburgi meg sem állt az 58 533 kilowattóráig. Amíg nem teszik
kötelezővé, addig felőlem lehet ez az életmód és úgy általában a jóléti
túlfogyasztás a DK célja, csak akkor nyugtázzuk, hogy a balos pártnak
klímagyilkos hajlamai vannak.

Apropó gyilkos. Az Eurostat legfrissebb adatai szerint
<https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php?title=Crime_statistics#Robberies_down_by_19_.25_in_the_EU_between_2019_and_2020>
2020-ban Franciaországban és Romániában százezer lakosra 1,3 szándékos
emberölés jutott, Belgiumban és Svédországban 1,20, Magyarországon 0,79.
Önmagában ez persze nem sokat jelent, hiszen akár egyetlen ámokfutás is
ronthatja a statisztikát, csakhogy más bűncselekményeket mellé helyezve
meglehetősen egyértelmű mintázat látszik kirajzolódni. A százezer polgárra
jutó lopások száma Svédországban 3012, Belgiumban 1352, Franciaországban
1010, Magyarországon 516. Rablásból Belgiumban százezer lakosra 102 jutott,
Svédországban 85, Németországban 40,7, Franciaországban 31,5,
Magyarországon 6,2.
Hasonló a helyzet a nemi erőszakkal – lehet arra fogni a dolgot, hogy
nálunk biztos sokkal-sokkal magasabb a látencia, de mielőtt bárki azt kérné
az aranyhaltól, hogy varázsoljon nekünk olyan életet, amilyen „más
európaiaknak” van, azért tegye hozzá, legyen szíves, hogy a közbiztonságunk
maradhat, köszönjük.

Az viszont kétségtelen, hogy a születéskor várható élettartam tekintetében
nem ártana felzárkózni „más európaiakhoz”. 1950 körül még a világon a
harmincadik leghosszabb ideig éltek a magyarok, innen sikerült a
rendszerváltás időszakáig leküzdeni minket a 95. helyre.

Dobrev Klára első körben megfejthetné nekünk, miért is alakult így.
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20230315/1b321728/attachment.html>


További információk a(z) Grem levelezőlistáról