<div dir="ltr">
<h1><a href="https://mandiner.hu/cikk/20230313_eu_dobrev_klara_dk_gyurcsany_ferenc_marcius_15_baloldal_forradalom_klimavedelem_ciganysag_francesca_rivafinoli" target="_blank">Óriási fordulat: Dobrev Klára hadat üzent a grönlandi jegesmedvéknek</a></h1>
<div style="margin:10px 0px">2023. március 14. 11:04</div>
<div style="margin:5px 5px 15px 0px;overflow:auto">
<span style="text-transform:uppercase;font-weight:700">Francesca Rivafinoli</span></div><div style="margin:5px 5px 15px 0px;overflow:auto"><a href="https://mandiner.hu/cikk/20230313_eu_dobrev_klara_dk_gyurcsany_ferenc_marcius_15_baloldal_forradalom_klimavedelem_ciganysag_francesca_rivafinoli" target="_blank">https://mandiner.hu/cikk/20230313_eu_dobrev_klara_dk_gyurcsany_ferenc_marcius_15_baloldal_forradalom_klimavedelem_ciganysag_francesca_rivafinoli</a> <br><span><a>Mandiner</a></span></div>
<div></div>
<div>
<div>
</div>
<div></div>
</div>
<div id="m_-2732646495751873737m_-6951099497018654951gmail-articlecontent"><div>
A DK épp csak elkezdett hangolódni március 15-ére, de Klárának máris
sikerült tökéletesen összefoglalnia a párt minden önbecsüléstől mentes
múlt- és jövőképét. Köszönjük.</div>
<div id="m_-2732646495751873737m_-6951099497018654951gmail-article_billboard1">
<div id="m_-2732646495751873737m_-6951099497018654951gmail-adoceanhuzncqowmohh3" style="display:block"><div><span style="display:block;font-weight:normal;font-style:normal;text-align:center;font-size:10px;line-height:15px;padding:3px;margin:0px auto;width:100%"></span></div></div></div>
<div></div>
<div>
<p>„<em>Üzenjünk közösen a hatalomnak, hogy nem mondunk le az ezeréves álmunkról, hogy mi is úgy akarunk élni, mint más európaiak</em>” – <a href="https://www.facebook.com/dobrevklara/videos/220271980498300" target="_blank">hív minket Dobrev Klára</a> a DK március 15-i rendezvényére, nyomatékképpen hozzátéve: „<em>elődeink éltek és haltak ezért</em>”.</p>
<p>A felhívás hallatán először is hálát adhatunk: <a href="https://ourworldindata.org/grapher/gdp-per-capita-maddison-2020?time=1..1946&country=LUX~BEL~HUN~SWE~AUT~PRT~ROU~SVK~ESP~DEU~GRC" target="_blank">számítások szerint</a>
1946-ban az egy főre jutó magyar GDP az osztrák bruttó hazai termék 88
százalékát tette ki, míg 1990-ben 38,2 százalékát – képzelhetjük, hol
tartottunk volna a rendszerváltás idején, ha elődeik még csak nem is
éltek-haltak volna azért, hogy nyugati életszínvonalnak örvendhessünk.</p>
<div>A kulákleszármazottak külön is köszönik a több évtizedes törődést; pedig közéjük is lövethettek volna.</div>
<p>Másfelől el kell ismerni, frappáns a megfogalmazás: nehéz lett volna
tömörebben összefoglalni a DK minden önbecsüléstől mentes múlt- és
jövőképét.</p>
<p>Aki hétvégén is korán ébred, hallhatta vasárnap reggel a rádióban a
(zömében egyházi) roma szakkollégiumok néhány diákját. Szüleik a
nyolcadik osztályig jutottak, édesanyjuk egyedül nevelte őket – ők pedig
épp gyógypedagógusnak, közösségszervezőnek vagy épp közgazdásznak
tanulnak, egyikük bátyja immár diplomás programtervező informatikus. A
kérdésre, hogy nem volt-e nehéz azzal a háttérrel idáig eljutni, az
egyik derék roma fiatal a legnagyobb természetességgel kijelenti: csak akarni kell.</p>
<p>Ezzel szemben érkezik a messzemenően privilegizált Apró-unoka a maga
üzenetével: ha mi, ezeréves lúzerek úgy akarunk élni, mint „más
európaiak”, akiknek élete Molenbeektől Thrákiáig csupa játék és mese,
akkor megfeszítve kell álmodnunk tovább, időnként jól odamondva egyet „a
hatalomnak”, és akkor egyszer majd tényleg jobb lesz nekünk, becsszó.</p>
<p>Amióta Dobrev Klára legelőször elújságolta, hogy már szinte érkezik
is az európai minimálnyugdíj, körülbelül 200-230 roma szakkollégista
szerzett egészen konkrétan diplomát – de aki szerint hatékonyabb és
európaibb megoldás a sült galambot várni, az persze nyugodtan álmodjon
tovább.</p>
<p>Ugyanakkor felmerül a kérdés, egyáltalán kik is azok a „más európaiak”, akiknek életéről oly rendületlenül álmodunk.</p>
<p>Mert nyilvánvalóan a „más európaiak” közé kell sorolnunk például az Észak-Égei-szigetek lakosságát, akik <a href="http://https://ec.europa.eu/eurostat/databrowser/view/TGS00005/default/table" target="_blank">2010-ben még bő másfélszer jobban éltek</a>,
mint az Észak-Alföld régió lakói, 2021-re viszont GDP-jük csökkent, míg
az Alföldé megugrott, így mára már mögöttünk kullognak, az elmúlt nyolc
évben megnyert migránstömegekkel a hátukon.</p>
<p>Pest régió ma már Szicília és Andalúzia között helyezkedik el
jólétileg, a Kanári-szigetekkel azonos súlycsoportban – vagy ne ezekkel a
„lusta” déli népekkel hasonlítsuk össze magunkat, hanem a szorgos
germánokkal, a fegyelmezett északi protestánsokkal? Csak ugye akkor nem
álmodozni kellene, sem pedig a „hatalomnak” üzengetni és a dobrevi
messiást várni, hanem a roma szakkollégistákhoz hasonlóan tanulni és
dolgozni. Már csak azért is, mert a kormány által állítólag megvetett Budapest az Eurostat szerint gazdaságilag mára
megelőzi Antwerpen tartományt, Salzburgot, Hága-Rotterdam környékét,
sőt, még Bécset is – elég önsorsrontó az, aki egy ilyen régió lakójaként az ezeréves
vélt elmaradottságán kesereg. A portugálok három földrész erőforrásaival
gazdálkodhattak évszázadokon át, a világháborút is megúszták, ehhez
képest Lisszabonban az egy főre jutó, vásárlóerő-paritás alapján
számított GDP ma nem éri el a budapesti 62 százalékát (megjegyzendő,
hogy 2010-ben még 81 százalékon álltak, csak azóta Budapest kilőtt,
Lisszabon pedig lényegében egy helyben toporgott).</p>
<p>Tény, hogy a kelet-magyarországi régiók még mindig lemaradásban
vannak és kevés görög, bolgár, román, szlovák, lengyel, illetve horvát
régiót utasítanak maguk mögé – a roma szakkollégiumok viszont zömében
pont arrafelé segítik azokat, akik akarnak is, nem csak álmodnak. Mint
ahogy a debreceni akkumulátorgyár is pont azon a vidéken létesül – lehet
ellene tiltakozni, csak sajnos egy régió gazdaságát egyelőre egy
gyárral jobban fel lehet pörgetni, mint álmodozással és a hatalomnak
való üres üzengetéssel.</p>
<p>Apropó akkumulátor. Amikor Dobrev Klára harciasan kijelenti, hogy mi
is úgy akarunk élni, mint más európaiak, azzal lényegében hadat üzen az
alpesi gleccsereknek és a grönlandi jegesmedvéknek. Tény ugyanis, hogy a
magyar ember energiafogyasztása szűk fele egy átlag belgáénak vagy
luxemburgiénak – azaz ha abból indulunk ki, hogy az éghajlat védelme az
energiatakarékosságnál kezdődik, akkor inkább azon kéne igyekezni, hogy
nyugati barátaink hasonuljanak a mi életmódunkhoz, nem pedig fordítva.</p>
<p><a href="https://ourworldindata.org/grapher/fossil-fuels-per-capita?country=LUX~AUT~European+Union+%2827%29~DEU~HUN~BEL~NLD" target="_blank">Ami konkrétan a fosszilis tüzelőanyagokat illeti</a>,
2021-ben egy magyar átlagosan 22 608 kWh szenet, olajat és gázt
fogyasztott el; a német átlag 32 ezer, a belga pedig 48 ezer kWh volt. A
dúsgazdag luxemburgi meg sem állt az 58 533 kilowattóráig. Amíg nem
teszik kötelezővé, addig felőlem lehet ez az életmód és úgy általában a
jóléti túlfogyasztás a DK célja, csak akkor nyugtázzuk, hogy a balos
pártnak klímagyilkos hajlamai vannak.</p>
<p>Apropó gyilkos. <a href="https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php?title=Crime_statistics#Robberies_down_by_19_.25_in_the_EU_between_2019_and_2020" target="_blank">Az Eurostat legfrissebb adatai szerint</a>
2020-ban Franciaországban és Romániában százezer lakosra 1,3 szándékos
emberölés jutott, Belgiumban és Svédországban 1,20, Magyarországon 0,79.
Önmagában ez persze nem sokat jelent, hiszen akár egyetlen ámokfutás is
ronthatja a statisztikát, csakhogy más bűncselekményeket mellé helyezve
meglehetősen egyértelmű mintázat látszik kirajzolódni. A százezer
polgárra jutó lopások száma Svédországban 3012, Belgiumban 1352,
Franciaországban 1010, Magyarországon 516. Rablásból Belgiumban százezer
lakosra 102 jutott, Svédországban 85, Németországban 40,7,
Franciaországban 31,5, Magyarországon 6,2.</p>
<div>Hasonló a helyzet a nemi erőszakkal – lehet arra fogni a dolgot, hogy nálunk biztos sokkal-sokkal
magasabb a látencia, de mielőtt bárki azt kérné az aranyhaltól, hogy
varázsoljon nekünk olyan életet, amilyen „más európaiaknak” van, azért
tegye hozzá, legyen szíves, hogy a közbiztonságunk maradhat, köszönjük.</div>
<p>Az viszont kétségtelen, hogy a születéskor várható élettartam
tekintetében nem ártana felzárkózni „más európaiakhoz”. 1950 körül még a
világon a harmincadik leghosszabb ideig éltek a magyarok, innen
sikerült a rendszerváltás időszakáig leküzdeni minket a 95. helyre.</p>
<p>Dobrev Klára első körben megfejthetné nekünk, miért is alakult így.</p></div></div>
</div>