[Grem] Ma Bld. Meszleny / Meszlényi Zoltán püsp., vértanú (20.sz.) ünnepe

[Emoke Greschik]

 Boldog Meszlényi Zoltán
Kultúra <https://www.magyarkurir.hu/kultura> – 2023. március 4., szombat |
6:00
https://www.magyarkurir.hu/hirek/boldog-meszlenyi-zoltan2

A 2009 októberében boldoggá avatott Meszlényi Zoltán vértanú püspökre
emlékezik március 4-én a Magyar Katolikus Egyház.

*Meszlényi Zoltán Lajos 1892. január 2-án született Hatvanban,* *sokgyermekes
családban. Kisszeminaristaként az esztergomi bencés gimnáziumban
érettségizett, majd Vaszary Kolos hercegprímás jóvoltából a római Pápai
Gergely Egyetemen hallgatott teológiát. 1912 júliusában filozófiai
doktorátust szerzett.* *Az I. világháború miatt 1915-ben Innsbruckba
települt*,* ahol a Leopold-Franzens Egyetemen tanult tovább, ott szentelte
pappá október 28-án Franz Egger brixeni herceg-püspök.*

*A teológiai doktorátus megszerzése után visszatért az esztergomi
egyházmegyébe, s Komáromba kapott kápláni kinevezést, de Csernoch János
bíboros már alig néhány hónap után, 1916 decemberében a prímási kancellária
hivatalába rendelte. Egyre jelentősebb feladatokat bízott rá, így 1917
tavaszán már érseki levéltáros és szertartó lett. A fiatal papot 1920-ban
az Esztergomi Érseki Főszentszék jegyzőjévé, majd érseki titkárrá nevezték
ki. Főpásztora bizalma töretlen volt iránta, így 1926. január 30-án
hercegprímási és érseki titkár lett.*

*Tudományos munkássága egész életében fontos szerepet játszott: *1927-ben
jelent meg *Házassági köteléki perek* című műve. A következő évben a
Pázmány Péter Tudományegyetem Hittudományi Kara „bekebelezett hittudorrá”
választotta. Székfoglaló értekezését a Szent István Akadémián a kánonjogi
tanulmányok fontossága témában tartotta 1930-ban. 1934-től az Egri Érseki
Jogakadémia egyházjogi magántanáraként működött, 1940-ben a Pázmány Péter
Tudományegyetem Teológiai Karára kapott rendkívüli tanári kinevezést, és
ugyanebben az évben a Hittanárokat Vizsgáztató Bizottság elnöke lett.

*A Csernoch Jánost az esztergomi érseki székben követő Serédi Jusztinián
mellett Meszlényi egyre jelentősebb egyházi pozíciókat töltött be*: *1931-től
kanonokként a főkáptalan tagja, 1934-től a Prímási Főszentszék zsinati
bírája. 1937-ben szentelte Sinope címzetes püspökévé XI. Piusz pápa
kinevezésével Serédi Jusztinián bíboros-hercegprímás, Breyer István győri
megyéspüspök és Kriston Endre püspök. Az újdonsült főpásztor 1938-ban a 34.
Eucharisztikus Világkongresszus aktív résztvevője volt. Több egyházilag
elismert mozgalmat támogatott, köztük a Magyarországi Katolikus
Legényegyletek Országos Szövetségét, amelynek 1939 júliusától volt elnöke.*

*Püspöki szolgálatát elkötelezetten végezte; a háború utolsó napjaiban,
1945 januárjában a szeminárium pincéjében papokat szentelt*. * Serédi
Jusztinián bíboros halálát követően a hercegprímás végrendeletének ő volt a
végrehajtója. Miután Mindszenty József hercegprímást* *1948 karácsonyán
letartóztatták, majd koncepciós perben elítélték*,* Drahos János került a
kormányzói posztra. Drahos azonban nem sokkal később meghalt, így a
káptalan döntésének megfelelően Meszlényi lett az egyházmegye vezetője,* *noha
a kiépülő kommunista diktatúra mást akart a helyér*e. „Krisztus hű
pásztoraként a hitet és az Egyházunk iránti hűséget nem tagadom soha! Isten
engem úgy segéljen!” – ezekkel a szavakkal zárta esküjét Meszlényi Zoltán
esztergomi érseki helynök. *Már 1946 szeptemberétől kezdve készültek róla
ügynöki jelentések*. *A székeskáptalan döntését, melyben Meszlényit
választották helynöknek, Rákosi Mátyás pártfőtitkár a kormánnyal szembeni
ellenséges cselekedetnek minősítette a szerzetesek* *elhurcolásának
körülményei miatt* * panaszt tevő püspököknek. Meszlényi nem* *ijedt meg a
fenyegetésektől, legfontosabb feladatának a főpásztori feladatok
áttekintését és folytatását tartotta.*

*1950. június 20-án első és egyetlen alkalommal volt jelen a budapesti
Központi Papnevelő Intézetben a püspökkari ülésen*. *Néhány nappal később,
június 29-én Esztergomban letartóztatták, majd Kistarcsán tartották fogva,
mindenkitől szigorúan elkülönítve*. *Az érseki helynöknek éjjel-nappal,
télen-nyáron nyitva kellett tartania cellája ablakát, fűtetlen szobában
kellett a telet elviselnie. Őrei szadista módon bántalmazták, gyakran
rúgták és bottal ütötték*. *Meszlényi Zoltán* * ráadásul nem volt teljesen
egészséges ember, gyógyszerekre is szüksége volt, már* *akkor is, amikor
elvitték.* *Gyógyszert azonban nem lehetett bevinni, sőt semmilyen
kapcsolatot nem tarthatott a külvilággal.* *Sem letartóztatásának tényéről,
sem a vádemelésről nem jelent meg semmiféle nyilvános híradás*. *Egy
rabtársa visszaemlékezése szerint amikor halkan kifejezte részvétét a
püspöknek, Meszlényi ujját az égre emelve csak annyit mondott: „Ő többet
szenvedett.”*

*Sok szenvedés után, 1951. március 4-én már a halott főpásztor*t *szállították
a Mosonyi utcai kórházba. Március 10-én temették el. Halálát utólagosan
anyakönyvezték 1954 júniusában. 1966. június 22-én hamvait exhumálták a
rákoskeresztúri Új köztemetőben, ezután kerülhettek földi maradványai az
esztergomi bazilikába.*

*2004-ben Erdő Péter bíboros indította el boldoggáavatási eljárását. XVI.
Benedek pápa 2009. július 3-án hagyta jóvá a dokumentumot, amely Meszlényi
Zoltán püspök vértanút kanonizálja a boldogok sorában, és ugyanabban az
évben, október 31-én boldoggá avatták az esztergomi bazilikában. Boldoggá
avatásakor ereklyéjét az esztergomi bazilika Szent Adalbert-mellékoltárban
helyezték el.*

*Mindenható örök Isten, aki Zoltán püspököt és vértanút apostoli
buzgóságáért a dicsőség koronájával ékesítetted, add meg, kérünk, hogy
példáját követve, nevedet bátran megvallva élhessünk. A mi Urunk, Jézus
Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel
egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen.*

*Forrás: Katolikus.hu*

*Magyar Kurír*
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20230304/aacaa429/attachment.html>