<div dir="ltr">
<h1>Boldog Meszlényi Zoltán</h1><div><a href="https://www.magyarkurir.hu/kultura" target="_blank">Kultúra</a> – 2023. március 4., szombat | 6:00<div><a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/boldog-meszlenyi-zoltan2" target="_blank">https://www.magyarkurir.hu/hirek/boldog-meszlenyi-zoltan2</a></div></div><div><a rel="lightbox['g94847']"><img src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=94847&v=0&img=c_o_meszlenyizoltan_.jpg" style="margin-right:0px" width="343" height="537"><span title="6 kép a galériában, kattintson!"><img src="https://www.magyarkurir.hu/design1/img/img.png" align="absmiddle"> <br></span></a></div><h3><span style="background-color:rgb(255,242,204)">A 2009 októberében boldoggá avatott Meszlényi Zoltán vértanú püspökre emlékezik március 4-én </span>a Magyar Katolikus Egyház. </h3><div><p><span style="text-align:justify"><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Meszlényi
Zoltán Lajos </span><span style="background-color:rgb(217,234,211)">1892. január 2-án született Hatvanban,</span></b> <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">sokgyermekes
családban. Kisszeminaristaként az esztergomi bencés gimnáziumban
érettségizett, majd Vaszary Kolos hercegprímás jóvoltából a római Pápai
Gergely Egyetemen hallgatott teológiát. 1912 júliusában filozófiai
doktorátust szerzett.</span></b> <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">Az I. világháború </span><span style="background-color:rgb(217,234,211)">miatt 1915-ben Innsbruckba
települt</span></b>,<b><span style="background-color:rgb(255,242,204)"> ahol a Leopold-Franzens Egyetemen tanult tovább, ott szentelte
pappá október 28-án Franz Egger brixeni herceg-püspök.</span></b></span></p>
<p><b style="background-color:rgb(255,242,204)">A teológiai doktorátus megszerzése után visszatért az esztergomi
egyházmegyébe, s Komáromba kapott kápláni kinevezést, de Csernoch János
bíboros már alig néhány hónap után, 1916 decemberében a prímási
kancellária hivatalába rendelte. Egyre jelentősebb feladatokat bízott
rá, így 1917 tavaszán már érseki levéltáros és szertartó lett. A fiatal
papot 1920-ban az Esztergomi Érseki Főszentszék jegyzőjévé, majd érseki
titkárrá nevezték ki. Főpásztora bizalma töretlen volt iránta, így 1926.
január 30-án hercegprímási és érseki titkár lett.</b></p>
<p><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Tudományos munkássága egész életében fontos szerepet játszott: </span></b>1927-ben jelent meg <i>Házassági köteléki perek</i>
című műve. A következő évben a Pázmány Péter Tudományegyetem
Hittudományi Kara „bekebelezett hittudorrá” választotta. Székfoglaló
értekezését a Szent István Akadémián a kánonjogi tanulmányok fontossága
témában tartotta 1930-ban. 1934-től az Egri Érseki Jogakadémia
egyházjogi magántanáraként működött, 1940-ben a Pázmány Péter
Tudományegyetem Teológiai Karára kapott rendkívüli tanári kinevezést, és
ugyanebben az évben a Hittanárokat Vizsgáztató Bizottság elnöke lett.</p>
<p><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">A Csernoch Jánost az esztergomi érseki székben követő Serédi
Jusztinián mellett Meszlényi egyre jelentősebb egyházi pozíciókat
töltött be</span></b>: <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">1931-től kanonokként a főkáptalan tagja, 1934-től a Prímási
Főszentszék zsinati bírája. 1937-ben szentelte Sinope címzetes püspökévé
XI. Piusz pápa kinevezésével Serédi Jusztinián bíboros-hercegprímás,
Breyer István győri megyéspüspök és Kriston Endre püspök. Az újdonsült
főpásztor 1938-ban a 34. Eucharisztikus Világkongresszus aktív
résztvevője volt. Több egyházilag elismert mozgalmat támogatott, köztük a
Magyarországi Katolikus Legényegyletek Országos Szövetségét, amelynek
1939 júliusától volt elnöke.</span></b></p>
<p></p>
<p><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Püspöki szolgálatát elkötelezetten végezte; <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a háború utolsó
napjaiban, 1945 januárjában </span>a szeminárium pincéjében papokat szentelt</span></b>. <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">
Serédi Jusztinián bíboros halálát követően a hercegprímás
végrendeletének ő volt a végrehajtója. Miután Mindszenty József
hercegprímást</span></b> <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">1948 karácsonyán letartóztatták, majd koncepciós perben
elítélték</span></b>,<b><span style="background-color:rgb(255,242,204)"> Drahos János került a kormányzói posztra. Drahos azonban nem
sokkal később meghalt, így a káptalan döntésének megfelelően Meszlényi
lett az egyházmegye vezetője,</span></b> <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">noha a kiépülő kommunista diktatúra mást
akart a helyér</span></b>e. „Krisztus hű pásztoraként a hitet és az Egyházunk
iránti hűséget nem tagadom soha! Isten engem úgy segéljen!” – ezekkel a
szavakkal zárta esküjét Meszlényi Zoltán esztergomi érseki helynök. <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">Már
1946 szeptemberétől kezdve készültek <span style="background-color:rgb(255,242,204)">róla</span> ügynöki jelentések</span></b>. <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">A
székeskáptalan döntését, melyben Meszlényit választották helynöknek,
</span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">Rákosi Mátyás pártfőtitkár a kormánnyal szembeni ellenséges
cselekedetnek minősítette </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">a szerzetesek</span></b> <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">elhurcolásának körülményei miatt</span></b>
<b><span style="background-color:rgb(255,242,204)"> panaszt tevő püspököknek. Meszlényi nem</span></b> <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">ijedt meg a fenyegetésektől,
</span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">legfontosabb feladatának a főpásztori feladatok áttekintését és
folytatását tartotta.</span></b></p>
<p><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">1950. június 20-án első és <span style="background-color:rgb(234,209,220)">egyetlen</span> alkalommal volt jelen a budapesti
Központi Papnevelő Intézetben a püspökkari ülésen</span></b>. <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">Néhány nappal
később, június 29-én Esztergomban letartóztatták, majd Kistarcsán
tartották fogva, mindenkitől szigorúan elkülönítve</span></b>. <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Az érseki helynök</span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">nek
éjjel-nappal, télen-nyáron nyitva kellett tartania cellája ablakát,
fűtetlen szobában kellett a telet elviselnie. Őrei szadista módon
bántalmazták, gyakran rúgták és bottal ütötték</span></b>. <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Meszlényi Zoltán</span></b> <b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">
ráadásul nem volt teljesen egészséges ember, gyógyszerekre is szüksége
volt, már</span></b> <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">akkor is, amikor elvitték.</span></b> <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Gyógyszert </span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">azonban nem lehetett
bevinni, sőt semmilyen kapcsolatot nem tarthatott<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> </span></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)">a külvilággal.</span></b> <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">Sem
letartóztatásának tényéről, sem a vádemelésről nem jelent meg semmiféle
nyilvános híradás</span></b>. <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Egy rabtársa visszaemlékezése szerint amikor halkan
kifejezte részvétét a püspöknek, <u>Meszlényi ujját az égre emelve csak
annyit mondott: <span style="color:rgb(0,0,255);background-color:rgb(255,255,255)">„Ő többet szenvedett.”</span></u></span></b></p>
<p><b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">Sok szenvedés után, 1951. március 4-én már a halott </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">főpásztor</span></b>t
<b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">szállították a Mosonyi utcai kórházba. Március 10-én temették el.
Halálát utólagosan anyakönyvezték 1954 júniusában. 1966. június 22-én
hamvait exhumálták a rákoskeresztúri Új köztemetőben, ezután <span style="background-color:rgb(255,242,204)">kerülhettek
földi maradványai az esztergomi bazilikába.</span></span></b></p>
<p></p>
<p><b style="background-color:rgb(255,242,204)">2004-ben Erdő Péter bíboros indította el boldoggáavatási eljárását.
XVI. Benedek pápa 2009. július 3-án hagyta jóvá a dokumentumot, amely
Meszlényi Zoltán püspök vértanút kanonizálja a boldogok sorában, és
ugyanabban az évben, október 31-én boldoggá avatták az esztergomi
bazilikában. Boldoggá avatásakor ereklyéjét az esztergomi bazilika Szent
Adalbert-mellékoltárban helyezték el.</b></p>
<p><font size="4"><b style="color:rgb(0,0,255)"><i>Mindenható örök Isten, aki Zoltán püspököt és vértanút apostoli
buzgóságáért a dicsőség koronájával ékesítetted, add meg, kérünk, hogy
példáját követve, nevedet bátran megvallva élhessünk. A mi Urunk, Jézus
Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel
egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen.</i></b></font></p>
<p><b>Forrás: Katolikus.hu</b></p>
<p><b>Magyar Kurír</b></p></div>
</div>