[Grem] Ma Szt. Kázmér, hitvalló (XV.sz.), Lengyelo. és Oroszo. védőszentje ünnepe

[Emoke Greschik]

 Szent Kázmér hitvalló
Nézőpont <https://www.magyarkurir.hu/nezopont> – 2010. március 4.,
csütörtök | 14:08
 https://www.magyarkurir.hu/hirek/szent-kazmer-hitvallo
Március 4-én ünnepli az Egyház az igazságossága, szerénysége és a szegények
iránti szeretete miatt legendává vált Szent Kázmér hitvallót, Lengyelország
és Oroszország védőszentjét, a litván fiatalok, a betegápolók és betegek
patrónusát. Először 1521-ben kanonizálták, majd az okirat eltűnése nyomán
1602-ben VIII. Kelemen pápa vette fel a szentek közösségébe.
<https://www.magyarkurir.hu/kepek/hirek/31497/fokep/kep.jpg>

I*V. Kázmér lengyel király és Habsburg Erzsébet harmadik gyermeke, Kázmér
herceg 1458. március 5-én született a krakkói várban. Nevelését a kor híres
lengyel történetírójára, Dlugosz János kanonokra bízták, majd pedig az
ismert humanista, Callimachus Buonaccorsi lett a tanítója. Alapos, átfogó
műveltségre tett szert, amely egyformán kiterjedt a klasszikus és a kortárs
irodalomra. A történeti források szerint az ifjú herceget nemeslelkűség és
jó emlékezőtehetség jellemezte.*

*Édesapja egyre jobban bevonta a lengyel államügyekbe. Élete tizenhárom
évesen fordulatot vett: szülei, anyai örökösödés jogán, igényt tartottak a
cseh és a magyar koronára, 1471-ben testvérét, az elsőszülött Wladiszlávot
Prágában királlyá tették; Kázmérnak a magyar koronát kellett volna
megszereznie Magyarország erőszakos meghódításával. Az 1471-es Mátyás
király elleni összeesküvés folyamán, Vitéz János, Janus Pannonius és
édesapja biztatására csapataival elindult Visegrád felé, hogy elfoglalja a
királyi trónt. Kázmér herceget Nyitra váránál érte a hír az összeesküvés
leleplezéséről: Vitéz János börtönbe került, Janus Pannoniusnak menekülnie
kellett az országból. A történtek mély benyomást tettek Kázmérra;
megfogadta, hogy többé nem* *ragad fegyvert* *keresztény ország ellen. A
királyi cím megszerzésének sikertelenségét Kázmér isteni jelként
értelmezte, és végleg lemondva* *a földi hatalom gyakorlásáról, életét még
tudatosabban Istennek szentelte, és szüzességi fogadalmat tett.*

*A történtek után Kázmér élete nagy részét Vilniusban töltötte. Számos
forrás megemlékezik arról, hogy napjait az Istennel való bensőséges
kapcsolat töltötte ki. Életének két fontos eleme az Oltáriszentség imádása
és a Szűzanya tisztelete volt. Legtöbbször titokban, már a hajnali órákban
valamelyik templom előtt imádkozott, és sokszor a hidegben kifáradva,
összeesve találták meg. Ruhája alatt gyakran vezeklőövet viselt. A Szűzanya
iránti mélységes tiszteletéről tanúskodik, hogy mindennap elimádkozta Szent
Bernát Mária-imádságát, melynek szövegét mindig magánál tartotta, és halála
után vele együtt temették el.*

*1479 és 1483 között Kázmér mint királyi helytartó, Secundogenitus Regni
Poloniae (Lengyelország királyának másodszülöttje) címmel  kormányozta
Lengyelországot Radomban. Fiatal kora ellenére két éven át töltötte be e
hivatalt*.* Igazságossága és a rablóvilág fölszámolására irányuló tettei
általános elismerést és szeretetet váltottak ki a nép körében. 1483-ban
apja Vilniusba hívta, és helyettes kancellárrá tette.* *Néhány hónapig
tartó lelkiismeretes hivatalviselés után Kázmér hamarosan súlyosan
megbetegedett: tuberkulózisban szenvedett.*

*A huszonhat éves Kázmér Grodno városában hunyt el 1484. március 4-én. A
király Vilniusba, a szeretett városba vitette holttestét, és az ottani dóm
Mária-kápolnájában temettette el. Halála után rövidesen szentként kezdték
tisztelni, különösen a vilniusi keresztények*. Litvánia lovagjai az ő
közbenjárását kérték harcaikban. Szenttéavatását I. Zsigmond lengyel király
kezdeményezte Zaski János lengyel prímás közvetítésével az V. Lateráni
Zsinat idején (1512–1517). 1521-ben a kanonizáló bullát a polocki
püspöknek, Ciolek Erazmusnak adták át; az okmány azonban nem jutott el
Lengyelországba, mert Ciolek püspök Rómában pestisben meghalt. Minden akta
és okmány elpusztult a kor zűrzavaraiban. A reformáció után III. Wasa
Zsigmond király újra kérte Kázmér kanonizációját, és 1602-ben VIII. Kelemen
pápától új okiratot kapott, mely X. Leó korábbi iratára hivatkozott. 1604.
május 10-én Szent Kázmér ereklyéit egy új kápolnába vitték át Vilniusban.
Nem sokkal később ott épült föl az első templom a város és a keresztény
Litvánia védőszentjének tiszteletére. Március 4-ei ünnepét 1621-ben vették
föl a római naptárba.

*A vilniusi keresztény hagyomány szerint a szent csodatevő képén a jobb
kezén, a XVIII. századi restaurálás folyamán, egy újabb kézfej tűnt elő,
mely az ismételt takaró festést követően mindannyiszor megjelent. A két
kézfej annak jelképe, hogy Szent Kázmér halála után is adni akar a
közbenjárását kérőknek.*

*Szent Kázmér herceg a vilniusi székesegyház barokk kápolna-oltárán
elhelyezett ezüstkoporsóban nyugszik*. Isten előtti kedves életének egyik
megfogalmazója, Callimachus Buonaccorsi szerint „vagy nem kellett volna
megszületnie, vagy örökké kellett volna élnie.”

Magyar Kurír
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20230304/f93b4f05/attachment.html>