<div dir="ltr">
<h1 class="gmail-cim">Szent Kázmér hitvalló</h1><div class="gmail-datumsav"><a href="https://www.magyarkurir.hu/nezopont">Nézőpont</a> – 2010. március 4., csütörtök | 14:08<div class="gmail-ikonok"> <a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/szent-kazmer-hitvallo">https://www.magyarkurir.hu/hirek/szent-kazmer-hitvallo</a></div></div><h3 class="gmail-lead"><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Március
4-én ünnepli az Egyház az igazságossága, szerénysége és a szegények
iránti szeretete miatt legendává vált Szent Kázmér hitvallót,
Lengyelország és Oroszország védőszentjét, a litván fiatalok, a
betegápolók és betegek patrónusát.</span> Először 1521-ben kanonizálták, majd
az okirat eltűnése nyomán 1602-ben VIII. Kelemen pápa vette fel a
szentek közösségébe. </h3><div class="gmail-contentsav"><a href="https://www.magyarkurir.hu/kepek/hirek/31497/fokep/kep.jpg" rel="lightbox"><img src="https://www.magyarkurir.hu/kepek/hirek/31497/fokep/k1.jpg" class="gmail-kep_balra" border="0"></a><p class="gmail-alapkizart">I<b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">V.
Kázmér lengyel király és Habsburg Erzsébet harmadik gyermeke, Kázmér
herceg 1458. március 5-én született a krakkói várban. Nevelését a kor
híres lengyel történetírójára, Dlugosz János kanonokra bízták, majd
pedig az ismert humanista, Callimachus Buonaccorsi lett a
tanítója. Alapos, átfogó műveltségre tett szert, amely egyformán
kiterjedt a klasszikus és a kortárs irodalomra. A történeti
források szerint az ifjú herceget nemeslelkűség és jó
emlékezőtehetség jellemezte.</span></b></p><p class="gmail-alapkizart"><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Édesapja egyre
jobban bevonta a lengyel államügyekbe. Élete tizenhárom évesen
fordulatot vett: szülei, anyai örökösödés jogán, igényt tartottak a cseh
és a magyar koronára, 1471-ben testvérét, az elsőszülött Wladiszlávot
Prágában királlyá tették; Kázmérnak a magyar koronát kellett volna
megszereznie Magyarország erőszakos meghódításával. Az 1471-es Mátyás
király elleni összeesküvés folyamán, Vitéz János, Janus Pannonius és
édesapja biztatására csapataival elindult Visegrád felé, hogy elfoglalja
a királyi trónt. Kázmér herceget Nyitra váránál érte a hír az
összeesküvés leleplezéséről: Vitéz János börtönbe került, Janus
Pannoniusnak menekülnie kellett az országból. A történtek </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">mély benyomást
tettek Kázmérra; megfogadta, hogy többé nem</span></b> <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">ragad fegyvert</span></b> <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">keresztény
ország </span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><span style="background-color:rgb(234,209,220)">ellen.</span> A királyi cím megszerzésének sikertelenségét<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> </span></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Kázmér isteni
jelként értelmezte, és végleg lemondva</span></b> <b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">a földi hatalom gyakorlásá</span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">ról,
életét még tudatosabban Istennek szentelte, és szüzességi fogadalmat
tett.</span></b></p><p class="gmail-alapkizart"><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">A történtek </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">után Kázmér élete nagy részét
Vilniusban töltötte. Számos forrás megemlékezik arról, hogy napjait az
Istennel való bensőséges kapcsolat töltötte ki. Életének két fontos
eleme az Oltáriszentség imádása és a Szűzanya tisztelete volt.
Legtöbbször titokban, már a hajnali órákban valamelyik templom előtt
imádkozott, és sokszor a hidegben kifáradva, összeesve találták meg.
Ruhája alatt gyakran vezeklőövet viselt. A Szűzanya iránti mélységes
tiszteletéről tanúskodik, hogy mindennap elimádkozta Szent Bernát
Mária-imádságát, melynek szövegét mindig magánál tartotta, és halála
után vele együtt temették el.</span></b></p><p class="gmail-alapkizart"><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b><a title=""><img src="https://www.magyarkurir.hu/hirek/kepek/hirek/31497/kicsi/vilniusriport21.jpg" vspace="10" hspace="10" border="0" align="right"></a>1479
és 1483 között <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Kázmér</span> mint királyi helytartó, Secundogenitus Regni
Poloniae (Lengyelország királyának másodszülöttje) címmel kormányozta
Lengyelországot Radomban. Fiatal kora ellenére két éven át töltötte be e
hivatalt</b></span>.<b><span style="background-color:rgb(255,242,204)"> Igazságossága </span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><span style="background-color:rgb(255,242,204)">és</span> a rablóvilág<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> </span></span>fölszámolására<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> irányuló tettei
általános elismerést és szeretetet váltottak ki a nép körében. <span style="background-color:rgb(217,234,211)">1483-ban
apja Vilniusba hívta, és helyettes kancellárrá tette.</span></span></b><span style="background-color:rgb(217,234,211)"> </span><b><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Néhány hónapig
tartó lelkiismeretes hivatalviselés után</span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Kázmér </span>hamarosan súlyosan
megbetegedett: tuberkulózisban szenvedett.</span></b></p><p class="gmail-alapkizart"><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">A
huszonhat éves Kázmér Grodno városában hunyt el 1484. március 4-én. A
király Vilniusba, a szeretett városba vitette holttestét, és az ottani
dóm Mária-kápolnájában temettette el. Halála után rövidesen szentként
kezdték tisztelni, különösen a vilniusi keresztények</span></b>. Litvánia lovagjai
az ő közbenjárását kérték harcaikban. Szenttéavatását I. Zsigmond
lengyel király kezdeményezte Zaski János lengyel prímás közvetítésével
az V. Lateráni Zsinat idején (1512–1517). 1521-ben a kanonizáló bullát a
polocki püspöknek, Ciolek Erazmusnak adták át; az okmány azonban nem
jutott el Lengyelországba, mert Ciolek püspök Rómában pestisben meghalt.
Minden akta és okmány elpusztult a kor zűrzavaraiban. A reformáció után
III. Wasa Zsigmond király újra kérte Kázmér kanonizációját, és 1602-ben
VIII. Kelemen pápától új okiratot kapott, mely X. Leó korábbi iratára
hivatkozott. 1604. május 10-én Szent Kázmér ereklyéit egy új kápolnába
vitték át Vilniusban. Nem sokkal később ott épült föl az első templom a
város és a keresztény Litvánia védőszentjének tiszteletére. Március 4-ei
ünnepét 1621-ben vették föl a római naptárba.</p><p class="gmail-alapkizart"><b style="background-color:rgb(255,242,204)">A
vilniusi keresztény hagyomány szerint a szent csodatevő képén a jobb
kezén, a XVIII. századi restaurálás folyamán, egy újabb kézfej tűnt elő,
mely az ismételt takaró festést követően mindannyiszor megjelent. A két
kézfej annak jelképe, hogy Szent Kázmér halála után is adni akar a
közbenjárását kérőknek.</b></p><p class="gmail-alapkizart"><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Szent Kázmér herceg a
vilniusi székesegyház barokk kápolna-oltárán elhelyezett ezüstkoporsóban
nyugszik</span></b>. Isten előtti kedves életének egyik
megfogalmazója, Callimachus Buonaccorsi szerint „vagy nem kellett volna
megszületnie, vagy örökké kellett volna élnie.”</p><p class="gmail-alapkizart">Magyar Kurír</p></div>
</div>