[Grem] Orbán Viktor interjút adott a Weltwoche svájci hetilapnak ...

[Emoke Greschik]

 Orbán: Magyarország vezetése elég erős ahhoz, hogy távol tartsa az
országot a háborútól
<https://mandiner.hu/cikk/20230302_orban_viktor_weltwoche_haboru_tuzszunet_magyarorszag>
2023. március 2. 8:41
„Az egész világ megpróbál lebeszélni az utamról, de én nem fogok engedni.”
Terjedelmes interjút adott a Weltwochénak a magyar kormányfő, amelyben
szóba került a világhelyzet, a háború, az Európai Unió, Washington,
Vlagyimir Putyin és saját politikai pályafutása is.

*„Magyarországot háborúba akarják kényszeríteni, és nem válogatnak az
eszközökben”* – mondta a Weltwoche című svájci hetilapnak Orbán Viktor
miniszterelnök, hangsúlyozva, hogy *„Magyarország politikai vezetése elég
erős ahhoz, hogy hazánkat távol tartsa a háborútól”*.

A lap csütörtökön megjelent számában arra a kérdésre, hogy miként viseli
Magyarország az ukrajnai háborút, a kormányfő kijelentette:* „minket
leginkább az Oroszország elleni uniós szankciók sújtanak”*, amelyek
felhajtották az olaj és a gáz árát. Magyarországon az utóbbi időben
hatalmas előrelépést értek el az ipar területén, az ehhez szükséges
energiát importálni kell – mutatott rá Orbán Viktor, azt is jelezve, hogy
ez 2021-ben 7 milliárd euróba került az országnak, 2022-ben ez az összeg
már 17 milliárd euró volt.

A miniszterelnök közölte: a háború *„megterheli a lelkünket, a
pszichénket”.*
Ukrajna a szomszédunk, ahol magyarok is élnek. Katonának hívják be őket és
százával halnak meg a fronton"

– tette hozzá, kiemelve, hogy ez a háború* „tőlünk nem messze folyik”*,
ezért akar mindenki békét Magyarországon.

A kérdésre, hogy Ukrajnában erőszakkal toborozzák-e a magyarokat, Orbán úgy
reagált:* „Ukrajnában most mindenkinek be kell vonulnia a hadseregbe, akár
ukrán, akár magyar. Nem lehet azt mondani, hogy a magyarokkal rosszul
bánnak. Ők ugyanúgy meghalnak, mint az ukránok.”*

A kormányfő úgy folytatta:* „Imádkozunk és bízunk a Jóistenben, hogy
felismerésre készteti a háborúzó feleket. *
*Folyamatos nyomás nehezedik ránk. Háborúba akarnak minket kényszeríteni,
és nem válogatnak az eszközökben. *

*Eddig sikerült ellenállnunk. Ez ad nekem reményt. Magyarország politikai
vezetése elég erős ahhoz, hogy hazánkat távol tartsa a háborútól. Ezt kellő
alázattal, ugyanakkor magabiztosan állítom”* – mondta Orbán Viktor, azt is
kiemelve, a keresztény tanítást a politikában is érvényesnek tartja.

Orbán felidézte az 1999-es forró napokat is. *„1999-ben, amikor kitört a
koszovói háború, arra akartak kényszeríteni minket, hogy Magyarország déli
határán Szerbiával szemben nyissunk frontot. Akkor már NATO-tagok voltunk.
Világossá tettük, hogy a NATO egy védelmi, nem pedig háborús szövetség.
Senki nem kényszeríthet minket arra, hogy megtámadjunk egy másik országot.
Ezért engedtük meg, hogy a repülőtereinket használják. De nem támadtuk meg
Szerbiát, és nem nyitottunk frontot.”*


  Szabadság és egyensúly

Az interjúban szó esik Orbán saját politikai pályafutásáról is. Felteszik
neki a kérdést: Orbán személy szerint mit tart a Magyarország érdekében
megvalósult legnagyobb sikereinek?

*„Hogy hozzájárulhattam ahhoz, hogy egy vesztes országból győztes ország
legyen. 2010-ben a magyarok még azt hitték, hogy mindig a történelem
vesztes oldalán állunk. Már akkor boldogok voltunk, ha a helyzet nem
romlott. Sikerült meggyőznöm a magyarokat, hogy legyenek ambiciózusabbak.
Azt mondtam: mindenkinek lesz munkája, mindenki ura lesz az életének. És
mindegy, mit mond a világ: meg tudjuk csinálni. És meg is tettük.”*

A kérdésre, hogy a magyarok leküzdötték-e a balsors feletti búskomorságot,
azt válaszolja:* „Igen. Fontos volt, hogy személyesen is példát mutassunk.
Az üzenet az volt: ha én meg tudom csinálni, akkor Ti is meg tudjátok
csinálni. *
*Az egész világ megpróbál lebeszélni az utamról, de én nem fogok engedni. *

*És Ti is meg tudjátok csinálni.”*

Hogyan fogalmazná meg politikai filozófiáját egyetlen mondatban? – jött az
újabb kérdés.* „Amikor fiatal voltam, valószínűleg azt mondtam volna, hogy
szabadság. Ma azt mondanám, hogy egyensúly. Változtassuk meg, amit meg kell
változtatni, őrizzük meg, amit meg kell őrizni. A magyarokban mélyen
gyökerezik az egyensúlyra való törekvés. Az engedelmesség és az ellenállás
egyaránt fontos számunkra. Ettől olyan érdekes a politikai vita.”* Orbán
hozzátette: *„Mi kálvinisták protestánsok vagyunk. Sokak szerint a
tiltakozás azt jelenti, hogy valami ellen vagyunk. Ez tévedés. Helyesen
lefordítva azt jelenti, hogy kiállni valamiért. És én ezt teszem.”*
Amerika, azaz Brüsszel

Kérdésre válaszolva a miniszterelnök az ukrajnai háború legfontosabb
felismerésének nevezte, hogy *„ma Európa kivonult a vitából”.*
A Brüsszelben hozott döntésekben gyakrabban ismerem fel az amerikai
érdekeket, mint az európaiakat

fűzte hozzá, arra is kitérve, hogy az Európában zajló háborúban *„ma az
amerikaiaké az utolsó szó”.*

Úgy folytatta: „*sem érzelmileg, sem intellektuálisan nem ismerünk európai
identitást”.* Megfogalmazása szerint *„ha komolyan, tabuk nélkül folytattuk
volna a vitát Európa jövőjéről (...), akkor valószínűleg már a háború
elején szilárd énképünk lett volna”*.

A miniszterelnök egyúttal balszerencsének nevezte, hogy Donald Trump
elvesztette az amerikai elnökválasztást, mivel ha a korábbi, republikánus
elnök nyerte volna meg a választást, *„nem került volna sor háborúra”*.
Orbán Viktor ezen a ponton azt is megjegyezte, hogy a német kormányváltás
is *„megtette a magáét”.*

A kormányfő egyetértett azzal az újságírói felvetéssel, hogy Európa
gyengeségének mélyebb oka az Európai Unióban keresendő, mert *„szétzilálja
a nemzetállamokat anélkül, hogy bármi működőképes dolgot helyezne a
helyükre”. *Orbán Viktor azt mondta:* „én is így látom. Az EU egyre
szorosabb uniót akar. A célban nem értünk egyet, de az útban igen. Ez az
oka Európa betegségének”.*

A miniszterelnök a háború kimeneteléről szólva kijelentette: azt *„senki
sem nyerheti meg”*.
Az ukránokkal szemben egy 140 millió lakosú atomhatalom áll, az oroszokkal
szemben az egész NATO. Ez teszi a dolgot olyan veszélyessé.

*Patthelyzet van, ami könnyen világháborúvá fajulhat” *– mutatott rá.

Az atomháború esélye kapcsán azt mondta Orbán: *„Emberi megítélés szerint
ez nem történhet meg. De a kétségbeesés a háború természetéhez tartozik.
Más szellemi és lelki erők uralkodnak, mint a normális életben. És mindig
fennáll a félreértések és balesetek lehetősége.”*

Azt is hozzátette:* „Oroszország egy atomhatalom. Ez egy geopolitikai sokk
lenne, egy globális méretű, potenciálisan pusztító földrengés, sokkal
rosszabb, mint Jugoszlávia összeomlása. Maga a tény, hogy Nyugaton most
könnyedén veszik az ilyen forgatókönyveket, az a valóságtól való
nyugtalanító, sőt ijesztő távolságtartásról, a saját politikában rejlő
kockázatok iránti vakságról tanúskodik.”*

A háborúzók céljai kapcsán Orbán arról beszélt: *„Amit én a
legkülönösebbnek találok:*
*olyan háborút látok, ahol a célok nem egyértelműek. Egyik fél sem
következetes ebben a kérdésben.*

*Nem tudjuk, mi lenne elég az oroszoknak. Soha nem kötelezték el magukat
nyilvánosan. És mi valójában Európa háborús célja? A legveszélyesebb
dolgokat halljuk, egészen az oroszországi rendszerváltás követeléséig. A
legnagyobb veszélyt egy olyan háború jelenti, amelyben a felek nem
határozzák meg a céljaikat. Ha ezt nem határozzák meg, a dolog parttalanná
válhat.”*
*„Nem fogadom el, amit Putyin tett”*

A háború kiindulópontjáról Orbán azt vallja:
*„Tény, hogy Oroszország támadta meg Ukrajnát. Az is igaz, hogy nem ez az
első eset. Már megtámadták a Krímet. *

*De az, hogy az oroszok megtámadták egyik szomszédjukat, még nem
feltétlenül jelenti azt, hogy egy európai háború kezdődött el. Az európaiak
felelőssége, hogy ez a háború európai méreteket öltött.”*

Orbán Viktor felidézte: két héttel a háború kitörése előtt, amikor
Moszkvában utolsó alkalommal találkozott Vlagyimir Putyinnal, az orosz
elnök azt mondta neki, hogy Magyarország NATO-tagsága nem probléma, csak
Ukrajnáé és Grúziáé.

*„Putyin problémája - ezt mondta nekem - a Romániában és Lengyelországban
már létrehozott amerikai rakétabázisok, valamint a NATO esetleges ukrajnai
és grúziai terjeszkedése azért, hogy ott fegyvereket állomásoztassanak.
Ráadásul az amerikaiak fontos leszerelési szerződéseket mondtak fel. Ezért
nem tudott Putyin többé nyugodtan aludni éjszaka”* – mondta Orbán Viktor,
aki azt is megjegyezte:
megértem, amit Putyin mondott. De nem fogadom el, amit tett”.

A magyar kormányfő az interjúban kifejtette azt is, hogy *„Oroszország egy
másik civilizáció”,* ahol az európai politikai normák nem működnek.* „Nem
számít, hogy ez nekünk tetszik-e vagy sem” *– jegyezte meg. Hozzátette: meg
kell találnunk a módját annak, hogy együtt tudjunk élni egy olyan nagy,
veszélyes hatalommal, mint a szomszédunkban lévő Oroszország.

Putyinról Orbán azt mondja:* „Több, mint egy évtizede ismerem Putyint. A
háború kitöréséig minden évben találkoztunk. Ő az az ember, aki
Oroszországot az összes atomfegyverével, a sok millió emberrel és a
végtelen területével együtt ténylegesen vezeti. Ő a főnök, ő irányítja,
amennyire csak lehet, ezt a 12 időzónán át nyúló, hatalmas országot. A
magyarok azt mondják: ez egy más szint, egy más súlycsoport.” *

Arról, hogy Putyin változott-e, Orbán azt vallja: *„Nem érzékeltem rossz
irányra utaló jeleket. Putyin mindig azt mondta, amit akart, és soha nem
volt boldog, ha ellentmondtam az elképzeléseinek. Mindig meg kellett
küzdenem a magyar álláspontért, de lehetett vele észszerű megoldásokat
találni. És ha valamiben megállapodtunk, azt betartotta.”*
Béke, tűzszünet

Orbán Viktor közölte: elképzelni sem szeretné, hogy mi történik akkor, ha
Oroszország elveszíti a háborút. *„Oroszország egy atomhatalom.*
Ez egy geopolitikai sokk lenne, egy globális méretű, potenciálisan pusztító
földrengés, sokkal rosszabb, mint Jugoszlávia összeomlása.

*Maga a tény, hogy Nyugaton most könnyedén veszik az ilyen
forgatókönyveket, az a valóságtól való nyugtalanító, sőt ijesztő
távolságtartásról, a saját politikában rejlő kockázatok iránti vakságról
tanúskodik” –* hangsúlyozta.

A béketeremtésről szólva közölte, hogy* „a béke a szívben kezdődik, el kell
érnie a fejet, amely aztán a kezet vezeti. Ez a sorrend: kívánni kell a
békét, aztán akarni kell, majd meg kell teremteni. Ma már hiányzik az
akarat, legalábbis Nyugaton”* – fűzte hozzá, majd arról beszélt, hogy a
kínaiak, az indiaiak, az arabok, a törökök, a brazilok békét akarnak.

*„A Nyugat elvesztette azt a képességét, hogy a világot egy ügy érdekében
egyesítse. Térben korlátozottak a filozófiai alaptételei. Ez egy új
jelenség”* – hívta fel a figyelmet.

Orbán Viktor Magyarországnak a béketeremtésben játszott szerepét úgy
fogalmazta meg:* „ha barátaink és szövetségeseink fel akarják adni a
háborús álláspontot, látniuk kell egy alternatívát”*.
USA, demokraták, republikánusok

Arra az újságírói felvetésre, hogy minek kell az Egyesült Államokban
történnie, megváltozhat-e a politika, Orbán Viktor világosnak nevezte a
magyar tapasztalatot.* „Amikor Washingtonban a demokraták vannak hatalmon,
mi fedezékbe menekülünk. Mindig meg akarnak változtatni minket, akárcsak a
brüsszeli politikusok. Elő akarják írni nekünk, hogyan kezeljük a migrációt
és hogyan tanítsuk a gyerekeinket. Ez tiszteletlenség” *– fogalmazott.

Hozzátette: *„mi egy sikeres ország vagyunk, és Európáért megtesszük a
magunkét.*
Mi vagyunk a kontinens peremén lévő várak védelmezői.

Ezt a munkát nem ismerik el. Ezért várjuk, hogy republikánus barátaink újra
hatalomra kerüljenek”.

Orbán Viktor azt mondta, hogy Donald Trump nem a világ utolsó reménye a
békére, *„de ő egy remény”*. A miniszterelnök álláspontja szerint Donald
Trumpnak *„valószínűleg néhány hét alatt sikerülne” *a béketeremtés.
Globalizáció

A miniszterelnök beszélgetőpartnerének azon kijelentéseire, miszerint *„a
globalizáció és szabadkereskedelem minden évben a davosi Világgazdasági
Fórumon találkozó prédikátorainak”* új evangéliuma van: *„a globalizációs
visszarendeződés”*, amelyben *„mi vagyunk a jók, ők a rosszak”*, Orbán
Viktor rögzítette, hogy ez komoly veszélyt jelent Magyarország
számára. *„Exportorientált
ország vagyunk. A bruttó hazai termékünk 85 százaléka exportból származik.
Fontos kulturális és gazdasági kapcsolataink vannak Keleten. A
visszarendeződés végzetes lenne Magyarország számára. De szerintem
Németország számára is”* – mondta.

A miniszterelnök Svájcra térve fontosnak nevezte az alpesi országot, amely*
„olyan, amilyen lenni akar, ugyanakkor nincs elszigetelve”.*
Tehát a saját identitás megőrzése nem feltétlenül vezet provincializmushoz.
Svájc fontos pozitív példa"

– mondta Orbán Viktor, aki úgy folytatta: ha Magyarország ott lenne, ahol
Svájc, akkor *„mi is semlegesek lennénk”*.* „Ez a svájci luxus. Nekünk nem
jár”* – mondta.
Migráció, genderideológia

Kérdésre válaszolva a kormányfő az ellenőrizetlen bevándorlásban rejlő
legnagyobb veszélynek rövid távon a közbiztonság romlását és a terrorizmust
nevezte. „*Középtávon: gazdasági veszteségekben. Hosszú távon: hogy az
ember már nem ismeri fel a saját országát, hogy elveszíti a saját hazáját” *
– mondta.

Az ideológiák kapcsán Orbán azt mondta:* „Ne becsüljük alá az ideológia
erejét. Lehet, hogy a végén a valóság győz, de ez a vég még nagyon messze
lehet. Ezt látjuk Magyarország történelmében. Mindig is tudtuk, hogy a
szocialista rendszer halálra van ítélve. De évtizedekbe telt, mire
összeomlott. Ötven év veszett el a szüleim életéből, 26 az enyémből.”*

Orbán Viktor a genderideológiában rejlő legnagyobb veszélyként azt
azonosította, hogy 14 és 18 év között a gyerekeknek „bele kell nőniük a
világba”.
Ebben az időszakban erősíteni kell az identitásukat, nem pedig gyengíteni
és elbizonytalanítani azt, ahogyan a genderideológusok teszik.

*Ezzel ugyanis tönkreteszik a gyermekeinket. Visszavonhatatlanul,
visszafordíthatatlanul. Ehhez nincs joguk”*

– húzta alá a kormányfő.

Újságírói felvetésre, hogy mit tenne a magyar miniszterelnök, ha egy napra*
„az unió diktátora”* lenne, mint ahogy az Európai Bizottság volt elnöke,
Jean-Claude Juncker nevezte őt, Orbán Viktor úgy felelt:
azt tenném, amit Juncker úr is szívesen tett: berúgnék. Szerencsére nincs
ilyen lehetőség."

Majd úgy folytatta, hogy létezik egy Edmund Stoiber volt bajor
miniszterelnök által jegyzett jó kézikönyv, amiben Stoiber leírja, miként
lehetne az EU-t újjászervezni a szubszidiaritás alapján. *„Nem a tudás
hiányzik, hanem a szándék” *– mondta Orbán Viktor, és annak szükségessége
mellet érvelt, hogy *„minden olyan hatáskört, amit az EU a tagállamok
felhatalmazása nélkül magának tulajdonított, vissza kell adni a
tagállamoknak”.*

*(Weltwoche
<https://weltwoche.ch/daily/die-neue-ausgabe-noam-chomsky-ueber-mainstream-medien-greta-gysin-ist-ideal-platziert-friedensdemonstration-in-berlin-der-mensch-und-die-kuenstliche-intelligenz/>;
MTI; Mandiner)*

*****
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20230302/3f28ec00/attachment.html>