<div dir="ltr">
<h1><a href="https://mandiner.hu/cikk/20230302_orban_viktor_weltwoche_haboru_tuzszunet_magyarorszag">Orbán: Magyarország vezetése elég erős ahhoz, hogy távol tartsa az országot a háborútól</a></h1>
<div class="gmail-info" style="margin:10px 0px">2023. március 2. 8:41</div>
<div> </div>
<div class="gmail-info">
<div>
</div>
<div class="gmail-clearer"></div>
</div>
<div id="gmail-articlecontent"><div class="gmail-lead">
„Az egész világ megpróbál lebeszélni az utamról, de én nem fogok
engedni.” Terjedelmes interjút adott a Weltwochénak a magyar kormányfő,
amelyben szóba került a világhelyzet, a háború, az Európai Unió,
Washington, Vlagyimir Putyin és saját politikai pályafutása is.</div>
<div class="gmail-clr"></div>
<div class="gmail-text">
<p><em>„Magyarországot háborúba akarják kényszeríteni, és nem válogatnak az eszközökben”</em> – mondta a Weltwoche című svájci hetilapnak Orbán Viktor miniszterelnök, hangsúlyozva, hogy <em>„Magyarország politikai vezetése elég erős ahhoz, hogy hazánkat távol tartsa a háborútól”</em>.</p>
<p>A lap csütörtökön megjelent számában arra a kérdésre, hogy miként
viseli Magyarország az ukrajnai háborút, a kormányfő kijelentette:<em> „minket leginkább az Oroszország elleni uniós szankciók sújtanak”</em>,
amelyek felhajtották az olaj és a gáz árát. Magyarországon az utóbbi
időben hatalmas előrelépést értek el az ipar területén, az ehhez
szükséges energiát importálni kell – mutatott rá Orbán Viktor, azt is
jelezve, hogy ez 2021-ben 7 milliárd euróba került az országnak,
2022-ben ez az összeg már 17 milliárd euró volt.</p>
<p>A miniszterelnök közölte: a háború <em>„megterheli a lelkünket, a pszichénket”.</em></p>
<div class="gmail-keretes">Ukrajna a szomszédunk, ahol magyarok is élnek. Katonának hívják be őket és százával halnak meg a fronton"</div>
<p>– tette hozzá, kiemelve, hogy ez a háború<em> „tőlünk nem messze folyik”</em>, ezért akar mindenki békét Magyarországon.</p>
<p>A kérdésre, hogy Ukrajnában erőszakkal toborozzák-e a magyarokat, Orbán úgy reagált:<em>
„Ukrajnában most mindenkinek be kell vonulnia a hadseregbe, akár ukrán,
akár magyar. Nem lehet azt mondani, hogy a magyarokkal rosszul bánnak.
Ők ugyanúgy meghalnak, mint az ukránok.”</em></p>
<p>A kormányfő úgy folytatta:<em> „Imádkozunk és bízunk a Jóistenben, hogy felismerésre készteti a háborúzó feleket. </em></p>
<div class="gmail-keretes"><em>Folyamatos nyomás nehezedik ránk. Háborúba akarnak minket kényszeríteni, és nem válogatnak az eszközökben. </em></div>
<p><em>Eddig sikerült ellenállnunk. Ez ad nekem reményt. Magyarország
politikai vezetése elég erős ahhoz, hogy hazánkat távol tartsa a
háborútól. Ezt kellő alázattal, ugyanakkor magabiztosan állítom”</em> – mondta Orbán Viktor, azt is kiemelve, a keresztény tanítást a politikában is érvényesnek tartja.</p>
<p>Orbán felidézte az 1999-es forró napokat is. <em>„1999-ben, amikor
kitört a koszovói háború, arra akartak kényszeríteni minket, hogy
Magyarország déli határán Szerbiával szemben nyissunk frontot. Akkor már
NATO-tagok voltunk. Világossá tettük, hogy a NATO egy védelmi, nem
pedig háborús szövetség. Senki nem kényszeríthet minket arra, hogy
megtámadjunk egy másik országot. Ezért engedtük meg, hogy a
repülőtereinket használják. De nem támadtuk meg Szerbiát, és nem
nyitottunk frontot.”</em></p>
<p> </p>
<div class="embedly-card"><div class="embedly-card-hug" style="max-width:600px;padding:0px;min-width:200px;margin:5px auto"></div></div>
<h3> </h3>
<h3>Szabadság és egyensúly</h3>
<p>Az interjúban szó esik Orbán saját politikai pályafutásáról is.
Felteszik neki a kérdést: Orbán személy szerint mit tart a Magyarország
érdekében megvalósult legnagyobb sikereinek?</p>
<p><em>„Hogy hozzájárulhattam ahhoz, hogy egy vesztes országból győztes
ország legyen. 2010-ben a magyarok még azt hitték, hogy mindig a
történelem vesztes oldalán állunk. Már akkor boldogok voltunk, ha a
helyzet nem romlott. Sikerült meggyőznöm a magyarokat, hogy legyenek
ambiciózusabbak. Azt mondtam: mindenkinek lesz munkája, mindenki ura
lesz az életének. És mindegy, mit mond a világ: meg tudjuk csinálni. És
meg is tettük.”</em></p>
<p>A kérdésre, hogy a magyarok leküzdötték-e a balsors feletti búskomorságot, azt válaszolja:<em>
„Igen. Fontos volt, hogy személyesen is példát mutassunk. Az üzenet az
volt: ha én meg tudom csinálni, akkor Ti is meg tudjátok csinálni. </em></p>
<div class="gmail-keretes"><em>Az egész világ megpróbál lebeszélni az utamról, de én nem fogok engedni. </em></div>
<p><em>És Ti is meg tudjátok csinálni.”</em></p>
<p>Hogyan fogalmazná meg politikai filozófiáját egyetlen mondatban? – jött az újabb kérdés.<em>
„Amikor fiatal voltam, valószínűleg azt mondtam volna, hogy szabadság.
Ma azt mondanám, hogy egyensúly. Változtassuk meg, amit meg kell
változtatni, őrizzük meg, amit meg kell őrizni. A magyarokban mélyen
gyökerezik az egyensúlyra való törekvés. Az engedelmesség és az
ellenállás egyaránt fontos számunkra. Ettől olyan érdekes a politikai
vita.”</em> Orbán hozzátette: <em>„Mi kálvinisták protestánsok vagyunk.
Sokak szerint a tiltakozás azt jelenti, hogy valami ellen vagyunk. Ez
tévedés. Helyesen lefordítva azt jelenti, hogy kiállni valamiért. És én
ezt teszem.”</em></p>
<h3>Amerika, azaz Brüsszel</h3>
<p>Kérdésre válaszolva a miniszterelnök az ukrajnai háború legfontosabb felismerésének nevezte, hogy <em>„ma Európa kivonult a vitából”.</em></p>
<div class="gmail-keretes">A Brüsszelben hozott döntésekben gyakrabban ismerem fel az amerikai érdekeket, mint az európaiakat</div>
<p>fűzte hozzá, arra is kitérve, hogy az Európában zajló háborúban <em>„ma az amerikaiaké az utolsó szó”.</em></p>
<p>Úgy folytatta: „<em>sem érzelmileg, sem intellektuálisan nem ismerünk európai identitást”.</em> Megfogalmazása szerint <em>„ha
komolyan, tabuk nélkül folytattuk volna a vitát Európa jövőjéről (...),
akkor valószínűleg már a háború elején szilárd énképünk lett volna”</em>.</p>
<p>A miniszterelnök egyúttal balszerencsének nevezte, hogy Donald Trump
elvesztette az amerikai elnökválasztást, mivel ha a korábbi,
republikánus elnök nyerte volna meg a választást, <em>„nem került volna sor háborúra”</em>. Orbán Viktor ezen a ponton azt is megjegyezte, hogy a német kormányváltás is <em>„megtette a magáét”.</em></p>
<p>A kormányfő egyetértett azzal az újságírói felvetéssel, hogy Európa
gyengeségének mélyebb oka az Európai Unióban keresendő, mert <em>„szétzilálja a nemzetállamokat anélkül, hogy bármi működőképes dolgot helyezne a helyükre”. </em>Orbán Viktor azt mondta:<em>
„én is így látom. Az EU egyre szorosabb uniót akar. A célban nem értünk
egyet, de az útban igen. Ez az oka Európa betegségének”.</em></p>
<p>A miniszterelnök a háború kimeneteléről szólva kijelentette: azt <em>„senki sem nyerheti meg”</em>.</p>
<div class="gmail-keretes">Az ukránokkal szemben egy 140 millió lakosú
atomhatalom áll, az oroszokkal szemben az egész NATO. Ez teszi a dolgot
olyan veszélyessé.<em> </em></div>
<p><em>Patthelyzet van, ami könnyen világháborúvá fajulhat” </em>– mutatott rá.</p>
<p>Az atomháború esélye kapcsán azt mondta Orbán: <em>„Emberi megítélés
szerint ez nem történhet meg. De a kétségbeesés a háború természetéhez
tartozik. Más szellemi és lelki erők uralkodnak, mint a normális
életben. És mindig fennáll a félreértések és balesetek lehetősége.”</em></p>
<p>Azt is hozzátette:<em> „Oroszország egy atomhatalom. Ez egy
geopolitikai sokk lenne, egy globális méretű, potenciálisan pusztító
földrengés, sokkal rosszabb, mint Jugoszlávia összeomlása. Maga a tény,
hogy Nyugaton most könnyedén veszik az ilyen forgatókönyveket, az a
valóságtól való nyugtalanító, sőt ijesztő távolságtartásról, a saját
politikában rejlő kockázatok iránti vakságról tanúskodik.”</em></p>
<p>A háborúzók céljai kapcsán Orbán arról beszélt:<em> </em><em>„Amit én a legkülönösebbnek találok:</em></p>
<div class="gmail-keretes"><em>olyan háborút látok, ahol a célok nem egyértelműek. Egyik fél sem következetes ebben a kérdésben.</em></div>
<p><em>Nem tudjuk, mi lenne elég az oroszoknak. Soha nem kötelezték el
magukat nyilvánosan. És mi valójában Európa háborús célja? A
legveszélyesebb dolgokat halljuk, egészen az oroszországi rendszerváltás
követeléséig. A legnagyobb veszélyt egy olyan háború jelenti, amelyben a
felek nem határozzák meg a céljaikat. Ha ezt nem határozzák meg, a
dolog parttalanná válhat.”</em></p>
<h3><em>„Nem fogadom el, amit Putyin tett”</em></h3>
<p>A háború kiindulópontjáról Orbán azt vallja:<em> </em></p>
<div class="gmail-keretes"><em>„Tény, hogy Oroszország támadta meg Ukrajnát. Az is igaz, hogy nem ez az első eset. Már megtámadták a Krímet. </em></div>
<p><em>De az, hogy az oroszok megtámadták egyik szomszédjukat, még nem
feltétlenül jelenti azt, hogy egy európai háború kezdődött el. Az
európaiak felelőssége, hogy ez a háború európai méreteket öltött.”</em></p>
<p>Orbán Viktor felidézte: két héttel a háború kitörése előtt, amikor
Moszkvában utolsó alkalommal találkozott Vlagyimir Putyinnal, az orosz
elnök azt mondta neki, hogy Magyarország NATO-tagsága nem probléma, csak
Ukrajnáé és Grúziáé.</p>
<p><em>„Putyin problémája - ezt mondta nekem - a Romániában és
Lengyelországban már létrehozott amerikai rakétabázisok, valamint a NATO
esetleges ukrajnai és grúziai terjeszkedése azért, hogy ott fegyvereket
állomásoztassanak. Ráadásul az amerikaiak fontos leszerelési
szerződéseket mondtak fel. Ezért nem tudott Putyin többé nyugodtan
aludni éjszaka”</em> – mondta Orbán Viktor, aki azt is megjegyezte:</p>
<div class="gmail-keretes">megértem, amit Putyin mondott. De nem fogadom el, amit tett”.</div>
<p>A magyar kormányfő az interjúban kifejtette azt is, hogy <em>„Oroszország egy másik civilizáció”,</em> ahol az európai politikai normák nem működnek.<em> „Nem számít, hogy ez nekünk tetszik-e vagy sem” </em>–
jegyezte meg. Hozzátette: meg kell találnunk a módját annak, hogy
együtt tudjunk élni egy olyan nagy, veszélyes hatalommal, mint a
szomszédunkban lévő Oroszország.</p>
<p>Putyinról Orbán azt mondja:<em> „Több, mint egy évtizede ismerem
Putyint. A háború kitöréséig minden évben találkoztunk. Ő az az ember,
aki Oroszországot az összes atomfegyverével, a sok millió emberrel és a
végtelen területével együtt ténylegesen vezeti. Ő a főnök, ő irányítja,
amennyire csak lehet, ezt a 12 időzónán át nyúló, hatalmas országot. A
magyarok azt mondják: ez egy más szint, egy más súlycsoport.” </em></p>
<p>Arról, hogy Putyin változott-e, Orbán azt vallja: <em>„Nem érzékeltem
rossz irányra utaló jeleket. Putyin mindig azt mondta, amit akart, és
soha nem volt boldog, ha ellentmondtam az elképzeléseinek. Mindig meg
kellett küzdenem a magyar álláspontért, de lehetett vele észszerű
megoldásokat találni. És ha valamiben megállapodtunk, azt betartotta.”</em></p>
<h3>Béke, tűzszünet</h3>
<p>Orbán Viktor közölte: elképzelni sem szeretné, hogy mi történik akkor, ha Oroszország elveszíti a háborút. <em>„Oroszország egy atomhatalom.</em></p>
<div class="gmail-keretes">Ez egy geopolitikai sokk lenne, egy globális
méretű, potenciálisan pusztító földrengés, sokkal rosszabb, mint
Jugoszlávia összeomlása.</div>
<p><em>Maga a tény, hogy Nyugaton most könnyedén veszik az ilyen
forgatókönyveket, az a valóságtól való nyugtalanító, sőt ijesztő
távolságtartásról, a saját politikában rejlő kockázatok iránti vakságról
tanúskodik” –</em> hangsúlyozta.</p>
<p>A béketeremtésről szólva közölte, hogy<em> „a béke a szívben
kezdődik, el kell érnie a fejet, amely aztán a kezet vezeti. Ez a
sorrend: kívánni kell a békét, aztán akarni kell, majd meg kell
teremteni. Ma már hiányzik az akarat, legalábbis Nyugaton”</em> – fűzte hozzá, majd arról beszélt, hogy a kínaiak, az indiaiak, az arabok, a törökök, a brazilok békét akarnak.</p>
<p><em>„A Nyugat elvesztette azt a képességét, hogy a világot egy ügy
érdekében egyesítse. Térben korlátozottak a filozófiai alaptételei. Ez
egy új jelenség”</em> – hívta fel a figyelmet.</p>
<p>Orbán Viktor Magyarországnak a béketeremtésben játszott szerepét úgy fogalmazta meg:<em> „ha barátaink és szövetségeseink fel akarják adni a háborús álláspontot, látniuk kell egy alternatívát”</em>.</p>
<div class="embedly-card"><div class="embedly-card-hug" style="max-width:600px;padding:0px;min-width:200px;margin:5px auto"></div></div>
<h3>USA, demokraták, republikánusok </h3>
<p>Arra az újságírói felvetésre, hogy minek kell az Egyesült Államokban
történnie, megváltozhat-e a politika, Orbán Viktor világosnak nevezte a
magyar tapasztalatot.<em> „Amikor Washingtonban a demokraták vannak
hatalmon, mi fedezékbe menekülünk. Mindig meg akarnak változtatni
minket, akárcsak a brüsszeli politikusok. Elő akarják írni nekünk,
hogyan kezeljük a migrációt és hogyan tanítsuk a gyerekeinket. Ez
tiszteletlenség” </em>– fogalmazott.</p>
<p>Hozzátette: <em>„mi egy sikeres ország vagyunk, és Európáért megtesszük a magunkét.</em></p>
<div class="gmail-keretes">Mi vagyunk a kontinens peremén lévő várak védelmezői.</div>
<p>Ezt a munkát nem ismerik el. Ezért várjuk, hogy republikánus barátaink újra hatalomra kerüljenek”.</p>
<p>Orbán Viktor azt mondta, hogy Donald Trump nem a világ utolsó reménye a békére, <em>„de ő egy remény”</em>. A miniszterelnök álláspontja szerint Donald Trumpnak <em>„valószínűleg néhány hét alatt sikerülne” </em>a béketeremtés.</p>
<div class="embedly-card"><div class="embedly-card-hug" style="max-width:600px;padding:0px;min-width:200px;margin:5px auto"></div></div>
<h3>Globalizáció</h3>
<p>A miniszterelnök beszélgetőpartnerének azon kijelentéseire, miszerint <em>„a globalizáció és szabadkereskedelem minden évben a davosi Világgazdasági Fórumon találkozó prédikátorainak”</em> új evangéliuma van: <em>„a globalizációs visszarendeződés”</em>, amelyben <em>„mi vagyunk a jók, ők a rosszak”</em>, Orbán Viktor rögzítette, hogy ez komoly veszélyt jelent Magyarország számára. <em>„Exportorientált
ország vagyunk. A bruttó hazai termékünk 85 százaléka exportból
származik. Fontos kulturális és gazdasági kapcsolataink vannak Keleten. A
visszarendeződés végzetes lenne Magyarország számára. De szerintem
Németország számára is”</em> – mondta.</p>
<p>A miniszterelnök Svájcra térve fontosnak nevezte az alpesi országot, amely<em> „olyan, amilyen lenni akar, ugyanakkor nincs elszigetelve”.</em></p>
<div class="gmail-keretes">Tehát a saját identitás megőrzése nem feltétlenül vezet provincializmushoz. Svájc fontos pozitív példa"</div>
<p>– mondta Orbán Viktor, aki úgy folytatta: ha Magyarország ott lenne, ahol Svájc, akkor <em>„mi is semlegesek lennénk”</em>.<em> „Ez a svájci luxus. Nekünk nem jár”</em> – mondta.</p>
<h3>Migráció, genderideológia</h3>
<p>Kérdésre válaszolva a kormányfő az ellenőrizetlen bevándorlásban
rejlő legnagyobb veszélynek rövid távon a közbiztonság romlását és a
terrorizmust nevezte. „<em>Középtávon: gazdasági veszteségekben. Hosszú
távon: hogy az ember már nem ismeri fel a saját országát, hogy elveszíti
a saját hazáját” </em>– mondta.</p>
<p>Az ideológiák kapcsán Orbán azt mondta:<em> „Ne becsüljük alá az
ideológia erejét. Lehet, hogy a végén a valóság győz, de ez a vég még
nagyon messze lehet. Ezt látjuk Magyarország történelmében. Mindig is
tudtuk, hogy a szocialista rendszer halálra van ítélve. De évtizedekbe
telt, mire összeomlott. Ötven év veszett el a szüleim életéből, 26 az
enyémből.”</em></p>
<p>Orbán Viktor a genderideológiában rejlő legnagyobb veszélyként azt
azonosította, hogy 14 és 18 év között a gyerekeknek „bele kell nőniük a
világba”.</p>
<div class="gmail-keretes">Ebben az időszakban erősíteni kell az
identitásukat, nem pedig gyengíteni és elbizonytalanítani azt, ahogyan a
genderideológusok teszik.</div>
<p><em>Ezzel ugyanis tönkreteszik a gyermekeinket. Visszavonhatatlanul, visszafordíthatatlanul. Ehhez nincs joguk”</em></p>
<p>– húzta alá a kormányfő.</p>
<p>Újságírói felvetésre, hogy mit tenne a magyar miniszterelnök, ha egy napra<em> „az unió diktátora”</em> lenne, mint ahogy az Európai Bizottság volt elnöke, Jean-Claude Juncker nevezte őt, Orbán Viktor úgy felelt:</p>
<div class="gmail-keretes">azt tenném, amit Juncker úr is szívesen tett: berúgnék. Szerencsére nincs ilyen lehetőség."</div>
<p>Majd úgy folytatta, hogy létezik egy Edmund Stoiber volt bajor
miniszterelnök által jegyzett jó kézikönyv, amiben Stoiber leírja,
miként lehetne az EU-t újjászervezni a szubszidiaritás alapján. <em>„Nem a tudás hiányzik, hanem a szándék” </em>– mondta Orbán Viktor, és annak szükségessége mellet érvelt, hogy <em>„minden olyan hatáskört, amit az EU a tagállamok felhatalmazása nélkül magának tulajdonított, vissza kell adni a tagállamoknak”.</em></p>
<p><em>(<a href="https://weltwoche.ch/daily/die-neue-ausgabe-noam-chomsky-ueber-mainstream-medien-greta-gysin-ist-ideal-platziert-friedensdemonstration-in-berlin-der-mensch-und-die-kuenstliche-intelligenz/">Weltwoche</a>; MTI; Mandiner)</em></p>
<p style="text-align:center"><strong><em>***</em></strong></p></div></div>
</div>