[Grem] Ungváry Zsolt: A sír, hol nemzetek süllyednek el…

[Reinisch Egon]

Ebben a cikkben a leghitelesebb részlet Dugonics Titusz története aki 
1830 -ban ugrott le papíron Nándorfehérvár bástyájáról de még ez is 
fölösleges volt hiszen a szegény boncsok tartó török olyan magányos volt 
ezen a bástyán a legtöbb romantikus képen szerint ,hogy Tituszunk még meg is 
kérhette volna hogy egyszerűen ugorjon vissza a törökök közé ,ne legyen már 
annyira magányos .
Üdv. Egon

----- Eredeti üzenet ----- 
From: KEA
Sent: Wednesday, June 7, 2023 8:32 AM
To: GREM
Subject: [Grem] Ungváry Zsolt: A sír, hol nemzetek süllyednek el…

A sír, hol nemzetek süllyednek el...

Vasárnap, 2023.06.05. -- Ungváry Zsolt
https://vasarnap.hu/2023/06/05/ungvary-zsolt-sir-hol-nemzetek-sullyednek-el/


Magyarország az elsők között volt Európában, ahol kongatni kezdték a
vészharangot a kevés születés miatt. Nem is a politikusoknak, hanem íróknak
(Fekete Gyula), nemzetükért aggódó értelmiségieknek tűnt fel, és – tűrve a
gúnyolódást, kioktatást is – vitték bele a problémát a közbeszédbe.

Biztos szerepet játszott benne az is, hogy mi aztán igazán tudtuk és 
értettük,
mit jelent a nemzethalál, az ország elvesztése, idegenek megjelenése, az
őslakosság térvesztése, majd jogfosztása. Herder jóslata már a XVIII. század
végén a magyarság beolvadásával számolt, ennek ellenére ma is megvagyunk,
arányszámunk a Kárpát-medencében nem rosszabb, mint a jóslat megszületésekor
volt. A néplélekbe azonban beleivódott, a XIX. században Kölcseytől 
Vörösmartyig
sokan megfogalmazták ezt a víziót, Trianon pedig olyan mélyen égette bele a
hazavesztés érzetét a magyarságba, hogy azóta is igen érzékenyek vagyunk 
minden
olyan jelenségre, amelyből visszaszorításunkra következtethetünk.

Azon szerencsésebb nemzeteknél, amelyek ezt nem élték meg (sokszor ők maguk
voltak a kiszorítók, asszimilálók, hódítók), lassabban esett le a tantusz, 
és
nem is ugyanarra a következtetésre jutottak, mint mi. Az nyilvánvalóan baj, 
ha
csökken a lélekszám, különösen, ha a jövő generációi fogynak el. De míg mi 
ebben
egy elsősorban lelki-nemzeti problémát látunk, a materialista nyugati világ 
ezt
munkaerőhiányra, összeomló nyugdíj-rendszerre, főleg gazdasági kérdésekre
fordítja le. Ezért érzik megoldásnak például a mesterséges intelligenciát 
vagy a
gépesítést. Persze, ha szép csendben kihalunk, kinek a fenekét törli ki a
robotápolónő?

Ha nem a demográfiát illető intézkedésekkel oldjuk meg, hanem kizárólag
betelepítéssel (tehát csak gazdasági racionális szempontokat keresünk), 
akkor
megszűnik mindaz, amiért élünk. És úgy járnak a nyugati országok, mint mi
Trianonnal. Nem is háborúban, vesztes csatákkal foglalják el tőlük a 
hazájukat,
hanem mint a törökök Budán. Beszivárognak.

Persze magyar nyelven is születnek olyan írások, amelyek bemutatják a 
miénktől
gyökeresen eltérő gondolkodást, mint az alábbi, amely mintha egy
konzervatív-nemzeti tankönyvbe készült volna illusztrációnak, bemutatva 
mindazt
a félreértést, nézetkülönbséget, hazugságot, aminek egész világképünk az élő
cáfolata. Ezért kivételesen hosszabban idézem:
hirdetés

     Mindent összevetve, csábító az alacsony termékenységi rátát megoldandó
válságként beállítani. Számos kiváltó oka azonban önmagában üdvözlendő. 
Ahogy az
emberek egyre gazdagabbak lettek, általában kevesebb gyermeket vállaltak. Ma 
már
más kompromisszumokat kell kötniük a munka és a család között, és ezek 
többnyire
jobbak. Tévednek azok a populista konzervatívok, akik azt állítják, hogy az
alacsony termékenység a társadalom kudarcának jele, és a hagyományos családi
értékekhez való visszatérést követelik. A több választási lehetőség jó 
dolog, és
senki sem tartozik másoknak azzal, hogy gyermeket neveljen. A liberálisok
ösztönzése a bevándorlás fokozására sokkal nemesebb.

Az, hogy a gazdagabbakat kevesebb gyermeket vállalnak, színtiszta önzés. Az
alacsony termékenységi ráta igenis kudarc, hiszen ha nincs kinek 
továbbadnunk
szellemi-gazdasági javainkat, akkor minek is az egész. Egy felélő generáció, 
az
mindig hanyatlás. Ha a jövőnket – vagyis életünk folytatását – feladjuk, 
azzal
nem csak saját életünket, de felmenőink összes küzdelmét, tettét utólag 
tesszük
értelmetlenné. Ez egyszere ostobaság és kegyetlenség. Aki így gondolkodik, 
annak
természetesen érdektelen, kié lesz az ország, az épített és szellemi 
örökség. Az
ő lemondásuk hozza el az eltörlés kultúráját, hiszen az újak már nem 
folytatni
akarják azt, ami volt, hanem a sajátjukat teszik a helyébe.

     Más hon áll a négy folyam partjára, / Más szózat és más keblü nép.

– írja Kölcsey, amibe mi beleborzongunk, ők viszont vállat vonnak. Ez a két
szemlélet nem fér meg egymás mellett, és ha elfogadnánk az ő narratívájukat 
az a
saját halálos ítéletünk volna. Az pedig, hogy a bevándorlás fokozása 
„nemesebb”
lenne a saját utódoknál? Embereket kiszakítani a közegükből, olcsó 
munkaerőnek,
kvázi rabszolgának a kényelmünk érdekében idehozni, mint annak idején a
négereket Amerikába? Ez a nézet egyetlen szempontot lát: mi a jó nekem; és
mindezt undorítóan leönti valami humanitárius mázzal.

A franciák, belgák, németek már irreverzibilisnek látszó vereséget 
szenvedtek.
Miben bízhatnak, lesz-e visszaút, lesz-e honnan visszaszerezni a 
hídfőállásokat
vagy legalább a maradék Európa megmenekülhet-e? A rekonkviszta vagy a török
kiűzése mögött ott állt a keresztény Európa; kell egy bázis, ahonnan a
felszabadítás megindul. Ezek lehetnénk, ezek maradtunk mi.

Ha már a saját országukat elveszítették, a francia, német, belga (olasz,
spanyol) keresztények önfeláldozó odaadással kellene, hogy támogassanak 
minket,
megmaradt keresztényeket. De annyira elhülyültek (vagy beletörődtek a 
vereségbe)
ők is, hogy ennek a – részükről részben öncélú – szolidaritásnak nyomát se 
látni.

Persze, nélkülük is megpróbálunk megállni a vártán Hunyadi, Dobó, (a horvát)
Jurisics és Zrínyi, Szondi, Dugovics Titusz utódaiként. Nagyon nehéz lesz. 
De
legalább a harangot kongathatnák értünk.

A címlapkép forrása: Pixabay
-- 

Üdvrivalgással:
KEA.
_______________________________________________
Grem mailing list
Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem 


-- 
Ezt az e-mailt átvizsgálta az Avast AntiVirus szoftver.
www.avast.com