[Grem] Fw: Putyin nem egy modern államot vezet

[KEA]

A kínai (ill. bármilyen) akkugyárak kapcsán -- szerintem -- a legnagyobb veszély 
a környezetszennyezés lehetősége, és vajon a mindenkori állam képes lesz-e, 
akarja-e maradéktalanul érvénesíteni ezt a szempontot?

Bájdövéj: ha már kínai befolyásról van szó, tudatosítottuk az amerikai kötődésű 
operációs rendszerek (Windows) és szolgáltatások (Google, Pofakönyv stb.) 
elterjedtségét? Snowden óta?


On 7/19/23 7:35 AM, KEA wrote:
>> Egy cikk a témában:
>> https://www.portfolio.hu/gazdasag/20230718/sulyos-arat-fizethetunk-az-akkumulatorgyarakert-ha-kina-egyszer-benyujtja-a-szamlat-628415 
>>
>> Sajnos, jelenleg éppen nem elérhető az oldal, de reméljük, majd az lesz. 
>> (Szerettem volna néhány dolgot kiemelni a cikkből.)
>> És hát igen, nem kérdeznek meg minket, pl. az akkumulátorgyárakról sem...
>> Sziasztok         Rita
> 
> A cikk elérhető, de nem fejti ki az igazság minden részletét a maga teljességében.
> 
> === === ===
> 
> Súlyos árat fizethetünk az akkumulátorgyárakért, ha Kína egyszer benyújtja a 
> számlát
> 
> Portfolio, 2023.07.18. -- Szabó Dániel
> https://www.portfolio.hu/gazdasag/20230718/sulyos-arat-fizethetunk-az-akkumulatorgyarakert-ha-kina-egyszer-benyujtja-a-szamlat-628415 
> 
> 
> 
> Kína egyre jobban kiépíti a totális megfigyelésre épülő rendszerét odahaza, 
> miközben államközi hitelekkel, valamint befektetéseivel fokozza jelenletét más 
> országokban is. Larry Diamond, a Stanford Egyetem professzora, a Hoover Intézet 
> munkatársa ugyan elismeri a Kínával való kapcsolattartás és a partnerségi 
> viszony ápolásának fontosságát, hangsúlyozza, hogy ebben átláthatóságra és 
> kölcsönösségre van szükség. A Portfolio-nak nyilatkozva elmondta, hogy komoly 
> kockázatokat rejthetnek a Magyarországra települő akkumulátorgyárak is.
> 
> Nagyon fontos elemzést adott ki márciusban a Világbank, a Harvard Kennedy 
> School, az AidData és a Kiel Institute for the World Economy a Kína által az Egy 
> övezet, egy út (mostanában már csak Övezet és Út) infrastrukturális projektben 
> folyósított hitelekről, valamint az államközi kölcsönökről, amely rávilágított, 
> hogy a fejlődő országokban ezek adósságcsapdává nőtték ki magukat. A hitelezés 
> csaknem 80 százalékát 2016 és 2021 között folyósították, főként közepes 
> jövedelmű országoknak, köztük Argentínának, Mongóliának és Pakisztánnak, de még 
> Magyarországra is jutott belőle: a magyar állam 800 milliárd forintnyi hitelt 
> vett fel a Belgrád-Budapest gyorsított vasútvonal építésére, amely egyes 
> számítások szerint csak 979 év alatt térülhet csak meg.
> 
> A probléma pedig az, hogy az infrastrukturális fejlesztések jövedelemtermelő 
> képessége messze alacsonyabb, mint a felvevő országok várták, ez pedig azt 
> jelenti, hogy egyre nehezebben tudnak törleszteni Kína felé. Már több ország 
> vált fizetésképtelenné, ami azzal járt, hogy Peking területeket zálogosított el 
> az adott államokban, amelyeket aztán nem egyszer katonai célokra használtak fel. 
> Tovább a fogadó államok kiszolgáltatottá váltak, így pedig a kínai külpolitika 
> támogatására kényszerültek a nemzetközi szintéren.
> 
> Larry Diamond, a a Hoover Intézet munkatársa egy a Stanford Egyetemen tartott 
> panelbeszélgetésen - amelyen a Portfolio is részt vett - arról beszélt, hogy 
> mindezt annak kontextusában kell értékelni, hogy Hszi Csinping vezetése alatt 
> Kína letért a demokratizálódás útjáról, az elmúlt időszakban pedig az internet 
> teljes megfigyelésével, valamint a közterületek kamerarendszereinek kiépítésével 
> egy orwelliánus államalakulattá vált.
> 
> A kezdeti remény, hogy Kína gazdasági fejlődése és globális szerepvállalása 
> nyitottabb társadalomhoz vezet, nem vált valóra
> 
> - mondta Diamond, hozzátéve, hogy a demokratizálódás helyett Kína egyre inkább 
> elnyomóvá, tekintélyelvűvé vált, eltérve a korai várakozásoktól.
> 
> Egy személyes példát is említve felidézte, hogy míg a 2000-es évek elején 
> Diamond egy Kínában, a kommunista párt központi képzési helyén tartott 
> előadásában maga nem nagyon beszélt a jogállamiságról, valamint a 
> demokratizálódásról, addig azt befejezve egy magas rangú kínai képviselő 
> jelentette ki azt, hogy az országnak erősebb demokráciára lenne szüksége. 
> Mostanra viszont nyoma sincs már ennek az igénynek, a demokrácia szót nem is 
> szabad felhozni akadémiai körökben sem.
> 
> Úgy látja, mostanra világos, hogy az a megközelítés megbukott, hogy a nemzetközi 
> szabályok kordában tartják a dominanciakiépítésére törekvő Pekinget, Kína 
> nagyhatalmi ambíciói pedig az egész csendesóceáni térségben komoly kihívást 
> jelentenek az egyes államoknak.
> 
> Nincs olyan független megfigyelő, aki ne ismerné fel, hogy Kína sokkal 
> elnyomóbbá, sokkal tekintélyelvűbbé, az emberek életét sokkal szigorúbban 
> irányító állammá vált.
> 
> Megbukott az az elképzelésünk, amelyet a 2000-es évek elején képviseltünk, hogy 
> minél jobban bekapcsolódik Kína a nemzetközi rendszerbe, annál 
> felelősségteljesebb szereplővé válik" - fogalmazott Larry Diamond.
> Bőven van baj, ha Kína fizet
> 
> Bár Diamond elismeri a Kínával való kapcsolattartás és a partnerségek 
> előmozdításának fontosságát, de szerinte főleg a fejlődő országoknak kellene 
> óvatossabbnak lennie, hogy ezek a kapcsolatok teljesen transzparensek legyenek. 
> Ugyanis Kína nagyhatalmi ambícióit nem csak az mutatja, hogy a katonai kiadásai 
> folyton növekednek, mostanra már a világ második legnagyobb hadseregévé vált.
> 
> De sokkal veszélyesebb az, hogy Peking titkos, kényszerítő és korrumpáló 
> hatalom. Ami azzal jár, hogy külföldön nem átlátható feltételek mellett köt 
> üzleteket, amelyek a legtöbb állam számára előnytelenek
> 
> - magyarázta meg Larry Diamond a kínai külpolitikai eltolódását. Mint elmondta, 
> ezt az eszközöt Sharp Powernek nevezik, és azt írja le, hogy egy ország hogyan 
> alkalmaz manipulatív diplomáciai és gazdasági eszközöket egy célország politikai 
> rendszerének befolyásolására és aláásására.
> 
> Hangsúlyozza az átláthatóság és a kölcsönösség elvét, mint a Kínával való 
> bármilyen kapcsolat kritikus dimenzióját, legyen szó magán- vagy 
> közintézményekről. Példaként említette, hogy az Övezet és Út programban 
> folyósított hitelek szerződései a legtöbb országban ismeretlenek. Bár külön nem 
> tért rá ki, viszont fontos megjegyezni, hogy
> 
> nemcsak a fejlődő államokban, hanem még az EU-tagállam Magyarországon is 
> átláthatatlanok ezek a hitelszerződések.
> 
> A Stanford Egyetem professzora ezért úgy látja, hogy az indo-csendes-óceáni 
> térségben, vagy Afrikában sokkal veszélyesebbek ezek a hitelek, vagy kínai 
> befektetések, mint az egyre gyakoribbá váló tengeri hadgyakorlatok. Ugyanis a 
> törlesztési nehézségekkel szembesülve az érintett országok olyan alkukra 
> kényszerülnek, amelyek után a kínai állam egyes területeket zálogként 
> lefoglalhat, ott katonai és megfigyelő bázisokat építhet ki, vagy kritikus 
> technológiák szerezhet hozzáférést.
> 
> A XXI. század olaja az adat. Messze a legértékesebb erőforrása lépett elő az, 
> hogy ki rendelkezik a legtöbb adattal akár a saját állampolgárairól, ebben pedig 
> Kína egészen szélsőséges, orwelli világot épített ki, de az is fontos, hogy ki 
> mit tud más országokról
> 
> - magyarázta a biztonságpolitikai és demokráciakutató szakember.
> 
> Épp a hazai, kínai megfigyelési rendszer kapcsán jegyezte meg Diamond, hogy egy 
> sor, autoriter hajlamokkal bíró vezetőnek vonzó az a technológia, amellyel az 
> országban a teljes internetet, vagy kommunikációt megfigyelik. Hszi Csinping 
> alatt az államrendre fenyegetést jelentő személyek megfigyelése azért is 
> aggasztó, mert a korrupcióval vádolt üzletemberek letartóztatása, a független 
> igazságszolgáltatás hiánya, a totális manipuláció világszerte mintaként 
> szolgálhat a leváltástól tartó politikusoknak.
> 
> Az ilyen politikus egy bedőlő kínai hitel esetében vidáman belemehetnek abba, 
> hogy a kínai megfigyelési technológiát beengedjék a saját kritikus kommunikációs 
> és adatinfranstruktúrájukba.
> 
> Nagy árat fizethetünk a kínai beruházásokért
> 
> A Portfolio azon kérdésére, hogy a Magyarországra települő kínai 
> akkumulátoripari beruházások, vagy az államközi hitelekből megvalósuló, a 
> Belgrád-Budapest projekthez hasonló infrastrukturális fejlesztések mekkora 
> kockázatot jelentenek akár itthon, akár az Európai Unió belső piacán, azt 
> mondta, hogy számos rizikófaktort kell értékelni.
> 
> "Nem tudom megmondani, hogy a kínai gyárak fenyegetést jelentenek-e az EU belső 
> piacára. Valószínűleg nem olyan méretűek, hogy erre alkalmasak legyenek.
> 
> De őszintén azt mondhatom, hogy nem arról van szó, hogy ne fogadjanak el kínai 
> befektetéseket. Pusztán azt állítom, hogy nagyon alapos értékelésre és 
> átláthatóságra van szükség minden ilyen beruházásnál
> 
> - válaszolta Larry Diamond lapunknak. Szerint tisztázni kell, hogy valóban a 
> nemzeti érdekek szolgálatában áll egy-egy új akkumulátorgyár-építése, hogy Kína 
> saját munkaerőt fog-e alkalmazni az országban, vagy ahogy sok helyen teszik, 
> saját munkásokat hoznak be.
> 
> Ha utóbbiról van, - és ezt sok országban látjuk - akkor egy elszigetelt kínai 
> közösség alakul ki, így a helyi lakosság nem részesül egy ilyen gyárépítés 
> előnyeiből - magyarázta a szakértő.
> 
> Szerinte tisztázandó kérdés, hogy van-e stratégia a helyi technológiai 
> rendszerek védelmére, van-e terv arra, hogy a helyi politikai rendszereket 
> hogyan védik meg a behatolástól, miként lehet meggátolni a tiltott adatgyűjtést. 
> Úgy látja, hogy mindezekről széleskörű társadalmi vitára van szükség, amire csak 
> a transzparencia jelenthet biztosítékot.
> 
> "Ha a beruházások nem úgy történnek, vagy a hitelek nem úgy kerülnek 
> véglegesítésre, hogy a sajtó, a parlament, a kutatóintézetek és a független 
> szereplők számára megismerhetők, akkor a világ más részein történtek alapján azt 
> mondhatom, hogy negatív következményekkel kell számolni Magyarországon is" - 
> tette hozzá.
> 
> Mint kifejtette, a nemzetközi minták alapján a káros hatásokat akár korrupciós 
> kifizetésekkel is megpróbálhatják majd elrejteni, vagy olyan árat kérnek 
> Pekingből, amely az ország autonómiájának részleges feladásával járhat.
> 
> Kína éhes, de most talán gyenge
> 
> Látva, hogy az Európai Unió és az Egyesült Államok - amelyek gazdaságilag 
> fejlettebbek is Kínához képest - befolyása csökken világszerte, felmerül a 
> kérdés, hogy Kína mennyire lesz képes fenntartani ezt a hatalmi szorítását 
> egyszerre az indo-csendes-óceáni térségben, Afrikában és Európa egyes részein. 
> Diamond lapunk ezzel kapcsolatos kérdésére azt mondta:
> 
> "Úgy gondolom, hogy Kína elérte vagy hamarosan eléri gazdasági hatalmi 
> potenciáljának határait. Saját gazdasági növekedése szempontjából nagyon nehéz 
> időket él át a Covid-válság rossz kezelése, az önkormányzati ingatlanberuházások 
> rossz menedzselése, és a belföldi projektek túlhitelezése miatt.
> 
> Jelenleg tehát inkább az látszik, hogy nincs meg erre a képességük.
> 
> A szakértő szerint még hosszan lehetne sorolni a kínai modellel kapcsolatos 
> problémákat, de szerinte azt nem szabad alábecsülni, hogy Pekingnek nagyon 
> komoly globális ambíciójuk van, főként az erőforrások és a technológia 
> ellenőrzésére.
> 
> Rengeteg rejtett kényszerítő eszközt használnak, hogy megpróbálják kiterjeszteni 
> ezeken a területeken a globális befolyásukat, és ezeket kontrollálják is. "Tehát 
> még ha a gazdasági motorjuk le is lassult, az, hogy nem a nemzetközi jogrend 
> szabályai szerint játszanak, sajnos versenyelőnyhöz juttatja őket.
> 
> Fontosnak tartja kiemelni azt is, hogy nem önmagában a kínai befektetésekkel és 
> államközi hitelekkel van probléma, számos országban ezek biztosítják azt, hogy 
> az államok egyáltalán működőképesek maradnak. Diamond szerint a legfontosabb, 
> hogy az érintett szereplők ne árusítsák ki magukat Pekingnek. Azt is 
> hangsúlyozta, hogy mindez nem azt jelenti, hogy
> 
> a világ országai Kína helyett az Egyesült Államoknak árusítsák ki magukat, hanem 
> hogy semmilyen országnak ne váljon egy másik kiszolgáltatottá.
> 

-- 

Üdvrivalgással:
KEA.