[Grem] Fw: Putyin nem egy modern államot vezet

[KEA]

> Egy cikk a témában:
> https://www.portfolio.hu/gazdasag/20230718/sulyos-arat-fizethetunk-az-akkumulatorgyarakert-ha-kina-egyszer-benyujtja-a-szamlat-628415 
> 
> Sajnos, jelenleg éppen nem elérhető az oldal, de reméljük, majd az lesz. 
> (Szerettem volna néhány dolgot kiemelni a cikkből.)
> És hát igen, nem kérdeznek meg minket, pl. az akkumulátorgyárakról sem...
> Sziasztok         Rita

A cikk elérhető, de nem fejti ki az igazság minden részletét a maga teljességében.

=== === ===

Súlyos árat fizethetünk az akkumulátorgyárakért, ha Kína egyszer benyújtja a számlát

Portfolio, 2023.07.18. -- Szabó Dániel
https://www.portfolio.hu/gazdasag/20230718/sulyos-arat-fizethetunk-az-akkumulatorgyarakert-ha-kina-egyszer-benyujtja-a-szamlat-628415


Kína egyre jobban kiépíti a totális megfigyelésre épülő rendszerét odahaza, 
miközben államközi hitelekkel, valamint befektetéseivel fokozza jelenletét más 
országokban is. Larry Diamond, a Stanford Egyetem professzora, a Hoover Intézet 
munkatársa ugyan elismeri a Kínával való kapcsolattartás és a partnerségi 
viszony ápolásának fontosságát, hangsúlyozza, hogy ebben átláthatóságra és 
kölcsönösségre van szükség. A Portfolio-nak nyilatkozva elmondta, hogy komoly 
kockázatokat rejthetnek a Magyarországra települő akkumulátorgyárak is.

Nagyon fontos elemzést adott ki márciusban a Világbank, a Harvard Kennedy 
School, az AidData és a Kiel Institute for the World Economy a Kína által az Egy 
övezet, egy út (mostanában már csak Övezet és Út) infrastrukturális projektben 
folyósított hitelekről, valamint az államközi kölcsönökről, amely rávilágított, 
hogy a fejlődő országokban ezek adósságcsapdává nőtték ki magukat. A hitelezés 
csaknem 80 százalékát 2016 és 2021 között folyósították, főként közepes 
jövedelmű országoknak, köztük Argentínának, Mongóliának és Pakisztánnak, de még 
Magyarországra is jutott belőle: a magyar állam 800 milliárd forintnyi hitelt 
vett fel a Belgrád-Budapest gyorsított vasútvonal építésére, amely egyes 
számítások szerint csak 979 év alatt térülhet csak meg.

A probléma pedig az, hogy az infrastrukturális fejlesztések jövedelemtermelő 
képessége messze alacsonyabb, mint a felvevő országok várták, ez pedig azt 
jelenti, hogy egyre nehezebben tudnak törleszteni Kína felé. Már több ország 
vált fizetésképtelenné, ami azzal járt, hogy Peking területeket zálogosított el 
az adott államokban, amelyeket aztán nem egyszer katonai célokra használtak fel. 
Tovább a fogadó államok kiszolgáltatottá váltak, így pedig a kínai külpolitika 
támogatására kényszerültek a nemzetközi szintéren.

Larry Diamond, a a Hoover Intézet munkatársa egy a Stanford Egyetemen tartott 
panelbeszélgetésen - amelyen a Portfolio is részt vett - arról beszélt, hogy 
mindezt annak kontextusában kell értékelni, hogy Hszi Csinping vezetése alatt 
Kína letért a demokratizálódás útjáról, az elmúlt időszakban pedig az internet 
teljes megfigyelésével, valamint a közterületek kamerarendszereinek kiépítésével 
egy orwelliánus államalakulattá vált.

A kezdeti remény, hogy Kína gazdasági fejlődése és globális szerepvállalása 
nyitottabb társadalomhoz vezet, nem vált valóra

- mondta Diamond, hozzátéve, hogy a demokratizálódás helyett Kína egyre inkább 
elnyomóvá, tekintélyelvűvé vált, eltérve a korai várakozásoktól.

Egy személyes példát is említve felidézte, hogy míg a 2000-es évek elején 
Diamond egy Kínában, a kommunista párt központi képzési helyén tartott 
előadásában maga nem nagyon beszélt a jogállamiságról, valamint a 
demokratizálódásról, addig azt befejezve egy magas rangú kínai képviselő 
jelentette ki azt, hogy az országnak erősebb demokráciára lenne szüksége. 
Mostanra viszont nyoma sincs már ennek az igénynek, a demokrácia szót nem is 
szabad felhozni akadémiai körökben sem.

Úgy látja, mostanra világos, hogy az a megközelítés megbukott, hogy a nemzetközi 
szabályok kordában tartják a dominanciakiépítésére törekvő Pekinget, Kína 
nagyhatalmi ambíciói pedig az egész csendesóceáni térségben komoly kihívást 
jelentenek az egyes államoknak.

Nincs olyan független megfigyelő, aki ne ismerné fel, hogy Kína sokkal 
elnyomóbbá, sokkal tekintélyelvűbbé, az emberek életét sokkal szigorúbban 
irányító állammá vált.

Megbukott az az elképzelésünk, amelyet a 2000-es évek elején képviseltünk, hogy 
minél jobban bekapcsolódik Kína a nemzetközi rendszerbe, annál 
felelősségteljesebb szereplővé válik" - fogalmazott Larry Diamond.
Bőven van baj, ha Kína fizet

Bár Diamond elismeri a Kínával való kapcsolattartás és a partnerségek 
előmozdításának fontosságát, de szerinte főleg a fejlődő országoknak kellene 
óvatossabbnak lennie, hogy ezek a kapcsolatok teljesen transzparensek legyenek. 
Ugyanis Kína nagyhatalmi ambícióit nem csak az mutatja, hogy a katonai kiadásai 
folyton növekednek, mostanra már a világ második legnagyobb hadseregévé vált.

De sokkal veszélyesebb az, hogy Peking titkos, kényszerítő és korrumpáló 
hatalom. Ami azzal jár, hogy külföldön nem átlátható feltételek mellett köt 
üzleteket, amelyek a legtöbb állam számára előnytelenek

- magyarázta meg Larry Diamond a kínai külpolitikai eltolódását. Mint elmondta, 
ezt az eszközöt Sharp Powernek nevezik, és azt írja le, hogy egy ország hogyan 
alkalmaz manipulatív diplomáciai és gazdasági eszközöket egy célország politikai 
rendszerének befolyásolására és aláásására.

Hangsúlyozza az átláthatóság és a kölcsönösség elvét, mint a Kínával való 
bármilyen kapcsolat kritikus dimenzióját, legyen szó magán- vagy 
közintézményekről. Példaként említette, hogy az Övezet és Út programban 
folyósított hitelek szerződései a legtöbb országban ismeretlenek. Bár külön nem 
tért rá ki, viszont fontos megjegyezni, hogy

nemcsak a fejlődő államokban, hanem még az EU-tagállam Magyarországon is 
átláthatatlanok ezek a hitelszerződések.

A Stanford Egyetem professzora ezért úgy látja, hogy az indo-csendes-óceáni 
térségben, vagy Afrikában sokkal veszélyesebbek ezek a hitelek, vagy kínai 
befektetések, mint az egyre gyakoribbá váló tengeri hadgyakorlatok. Ugyanis a 
törlesztési nehézségekkel szembesülve az érintett országok olyan alkukra 
kényszerülnek, amelyek után a kínai állam egyes területeket zálogként 
lefoglalhat, ott katonai és megfigyelő bázisokat építhet ki, vagy kritikus 
technológiák szerezhet hozzáférést.

A XXI. század olaja az adat. Messze a legértékesebb erőforrása lépett elő az, 
hogy ki rendelkezik a legtöbb adattal akár a saját állampolgárairól, ebben pedig 
Kína egészen szélsőséges, orwelli világot épített ki, de az is fontos, hogy ki 
mit tud más országokról

- magyarázta a biztonságpolitikai és demokráciakutató szakember.

Épp a hazai, kínai megfigyelési rendszer kapcsán jegyezte meg Diamond, hogy egy 
sor, autoriter hajlamokkal bíró vezetőnek vonzó az a technológia, amellyel az 
országban a teljes internetet, vagy kommunikációt megfigyelik. Hszi Csinping 
alatt az államrendre fenyegetést jelentő személyek megfigyelése azért is 
aggasztó, mert a korrupcióval vádolt üzletemberek letartóztatása, a független 
igazságszolgáltatás hiánya, a totális manipuláció világszerte mintaként 
szolgálhat a leváltástól tartó politikusoknak.

Az ilyen politikus egy bedőlő kínai hitel esetében vidáman belemehetnek abba, 
hogy a kínai megfigyelési technológiát beengedjék a saját kritikus kommunikációs 
és adatinfranstruktúrájukba.

Nagy árat fizethetünk a kínai beruházásokért

A Portfolio azon kérdésére, hogy a Magyarországra települő kínai 
akkumulátoripari beruházások, vagy az államközi hitelekből megvalósuló, a 
Belgrád-Budapest projekthez hasonló infrastrukturális fejlesztések mekkora 
kockázatot jelentenek akár itthon, akár az Európai Unió belső piacán, azt 
mondta, hogy számos rizikófaktort kell értékelni.

"Nem tudom megmondani, hogy a kínai gyárak fenyegetést jelentenek-e az EU belső 
piacára. Valószínűleg nem olyan méretűek, hogy erre alkalmasak legyenek.

De őszintén azt mondhatom, hogy nem arról van szó, hogy ne fogadjanak el kínai 
befektetéseket. Pusztán azt állítom, hogy nagyon alapos értékelésre és 
átláthatóságra van szükség minden ilyen beruházásnál

- válaszolta Larry Diamond lapunknak. Szerint tisztázni kell, hogy valóban a 
nemzeti érdekek szolgálatában áll egy-egy új akkumulátorgyár-építése, hogy Kína 
saját munkaerőt fog-e alkalmazni az országban, vagy ahogy sok helyen teszik, 
saját munkásokat hoznak be.

Ha utóbbiról van, - és ezt sok országban látjuk - akkor egy elszigetelt kínai 
közösség alakul ki, így a helyi lakosság nem részesül egy ilyen gyárépítés 
előnyeiből - magyarázta a szakértő.

Szerinte tisztázandó kérdés, hogy van-e stratégia a helyi technológiai 
rendszerek védelmére, van-e terv arra, hogy a helyi politikai rendszereket 
hogyan védik meg a behatolástól, miként lehet meggátolni a tiltott adatgyűjtést. 
Úgy látja, hogy mindezekről széleskörű társadalmi vitára van szükség, amire csak 
a transzparencia jelenthet biztosítékot.

"Ha a beruházások nem úgy történnek, vagy a hitelek nem úgy kerülnek 
véglegesítésre, hogy a sajtó, a parlament, a kutatóintézetek és a független 
szereplők számára megismerhetők, akkor a világ más részein történtek alapján azt 
mondhatom, hogy negatív következményekkel kell számolni Magyarországon is" - 
tette hozzá.

Mint kifejtette, a nemzetközi minták alapján a káros hatásokat akár korrupciós 
kifizetésekkel is megpróbálhatják majd elrejteni, vagy olyan árat kérnek 
Pekingből, amely az ország autonómiájának részleges feladásával járhat.

Kína éhes, de most talán gyenge

Látva, hogy az Európai Unió és az Egyesült Államok - amelyek gazdaságilag 
fejlettebbek is Kínához képest - befolyása csökken világszerte, felmerül a 
kérdés, hogy Kína mennyire lesz képes fenntartani ezt a hatalmi szorítását 
egyszerre az indo-csendes-óceáni térségben, Afrikában és Európa egyes részein. 
Diamond lapunk ezzel kapcsolatos kérdésére azt mondta:

"Úgy gondolom, hogy Kína elérte vagy hamarosan eléri gazdasági hatalmi 
potenciáljának határait. Saját gazdasági növekedése szempontjából nagyon nehéz 
időket él át a Covid-válság rossz kezelése, az önkormányzati ingatlanberuházások 
rossz menedzselése, és a belföldi projektek túlhitelezése miatt.

Jelenleg tehát inkább az látszik, hogy nincs meg erre a képességük.

A szakértő szerint még hosszan lehetne sorolni a kínai modellel kapcsolatos 
problémákat, de szerinte azt nem szabad alábecsülni, hogy Pekingnek nagyon 
komoly globális ambíciójuk van, főként az erőforrások és a technológia 
ellenőrzésére.

Rengeteg rejtett kényszerítő eszközt használnak, hogy megpróbálják kiterjeszteni 
ezeken a területeken a globális befolyásukat, és ezeket kontrollálják is. "Tehát 
még ha a gazdasági motorjuk le is lassult, az, hogy nem a nemzetközi jogrend 
szabályai szerint játszanak, sajnos versenyelőnyhöz juttatja őket.

Fontosnak tartja kiemelni azt is, hogy nem önmagában a kínai befektetésekkel és 
államközi hitelekkel van probléma, számos országban ezek biztosítják azt, hogy 
az államok egyáltalán működőképesek maradnak. Diamond szerint a legfontosabb, 
hogy az érintett szereplők ne árusítsák ki magukat Pekingnek. Azt is 
hangsúlyozta, hogy mindez nem azt jelenti, hogy

a világ országai Kína helyett az Egyesült Államoknak árusítsák ki magukat, hanem 
hogy semmilyen országnak ne váljon egy másik kiszolgáltatottá.

-- 

Üdvrivalgással:
KEA.