[Grem] A TAPINTAT RÉMURALMA (folyt.)

[Emoke Greschik]

 *Önabortusz, keresztényhibáztatás és férfi színészek szoknyában - ez
Alföldi Róbert legújabb "darabja"*
Kovács Nikol
2023.07.05. 12:24
https://www.origo.hu/888/20230704-alfoldi-robert-icke-atrium-szinhaz-velemeny.html

*Alföldi Róbert „thrillert" rendezett az egykori Május 1. moziban. Legújabb
átdolgozása baloldali ideológiákkal átitatott, modernkori
meghurcolástörténet lett*. *Az orvos* premierjén jártunk az Átriumban.

*Alföldi Róbert* sajátos stílusa és művészete közismert. Megosztó
személyének, rátarti gondolkodásmódjának túlzott egyedisége többnyire a
társadalmi és az alkotói szféra perifériájára sodorja, ugyanakkor ezt
egyáltalán nem bánja. Hol egy túlbuzgó rendező gúnyáját ölti magára, hol
pedig előadóként, nagy élvezettel úszkál a meg nem értett, sértődött művész
főszerepében, így szórakoztatva rétegközönségét. Legújabb rendezése, a
július 1-én, az Átrium színházban bemutatott *Az orvos című darabja *is ezt
támasztja alá, amelyben *az identitás kérdéskörét boncolgatta nagy elánnal.*

Robert Icke, a klasszikusok „továbbírására" szakosodott brit
szerző-rendező, Arthur Schnitzer: *A Bernhardi-ügy* drámájának
alapkonfliktusát felhasználva találta ki ezt az új, legmodernebb kori,
heterokritikus adaptációt*, amelyben a baloldali identitáspolitika
kulcsfontosságú szerepet játszik, kiszolgálva ezzel nemcsak az LMBTQ összes
betűjét, hanem a woke-ideológiát is.*

A thrillerként reklámozott, de a műfaj stílusjegyeit magán nem viselő *
alkotás az identitás kérdésén túlmenően kiemelten foglalkozik az orvosi
etikával és az antiszemitizmussal egy tragédiába torkollt önabortusz
köntösébe csomagolva.*
Forrás: Átrium/Lakatos Péter

*A színdarab középpontjában az ízig-vérig orvos, Ruth Wolff professzor
asszony áll, aki morális meggyőződése miatt nem engedi be a haldokló 14
éves lányhoz a család lelkészét. A kiskorú gyermek nem kapja meg a lelkét
megszentelő kegyelmet, így fájó magányban és Isteni feloldozás nélkül tér
meg teremtőjéhez. Ám, mikor az orvos és a pap összetűzésének felvételét
publikálják az interneten, kitör a botrány. A háborgó nép a doktor
bocsánatkérését követeli, de mivel a nő meggyőződése, hogy mindent jól
csinált, a közvélemény addig szítja a tüzet, amíg a professzor asszonyt
eltiltják a foglalkozásától és mindent elveszít, ami fontos számára.*

Mint érezhető, a darab alapkonfliktusa éppen elég drámai, *ám az alkotók
nem elégedettek meg a professzor karaktergyilkosságának bemutatásával,
tanítani is szerettek volna.*

*Az orvos bemutatja a social media torzító hatását, vizsgálja az alá- és
fölérendeltségi viszonyt az emberi működés tekintetében, elénk tárja, hogy
hogyan lett egy személyes konfliktusból társadalmi konfliktus és górcső alá
veszi az identitás kérdéskörét is. Azaz állítás pedig, amelyet a darab nem
volt rest hangsúlyozni, mely szerint, ha a kislány nem katolikus lett volna
és nem titokban önmaga próbálkozik, hanem kórházban végzik el az abortuszt,
akkor még mindig életben lenne – ez akár még keresztényhibáztatásnak, sőt a
vallás ellen történő hergelésként is értelmezhető*.
Forrás: Átrium/Lakatos Péter

Mondják, hogy egy férfi színésznek mindig hálás dolog női szerepet
játszani, hiszen akár még nőiesebben megformálhatja karakterét ellenkező
nemű kollégájánál. A görögöknél ez bevált szokás volt, ugyanakkor ennél a
darabnál másról van szó.

*Alföldi rendezésében felcserélték a nemi szerepeket, így a professzor
asszony szerepét László Zsoltra bízták, akit a darab során szoknyában,
blúzban, blézerben csodálhatta a közönség. Az orvos partnerét, aki
természetesen férfi volt, Parti Nóra alakította, Márton András pedig egy
jelenet erejéig fekete nőt játszott. Emellett egy szexuálisan felajzott
transznemű kislány karaktere is feltűnt a színpadon.*

Kendőzetlenül érződött a darabon, hogy Alföldi valósággal lubickol az Icke
adta szélsőségekben, ugyanakkor a premier napján elénk tárt mű enyhén
szólva nem volt hibátlan.

Bár a darab bővelkedett karakterekben, de a szereplőket inkább identitás
alapján különböztették meg, sem mint jellegzetes jellembéli jegyeikben.
Milyenségüket – különösen a főszereplő személyiségét – elnyomta a
konfliktusok sokasága: az alapkonfliktuson túl a darab helyet adott faji,
vallási és nemi civódásnak is. A mű túl sokat akart mondani, ennek
következményeképpen pedig elveszett a pregnáns értelem.

Summa summarum, Alföldi túlkomplikált, viszkózus identitáskurzusára
mentőmellény nélkül veszélyes lenne beülni.* A néző, ha nem figyelt
kellőképpen – márpedig nem egy olyan pillanat volt, amikor lankadt a
nagyérdemű érdeklődése – könnyen belefulladhatott az identitás és a vallás
bonyolult kérdéskörébe.* Pont ezért vétek lenne bornírtsággal vádolni a
közönséget, mert az igazság az, hogyha csupán az abortusz kapcsán kitört
vallási hajcihőt és a professzor karaktergyilkosságát taglalták volna, Az
orvos fogyaszthatóbb darab lenne, de Alföldi identitást akart magyarázni.
Erőszakkal a rétegközönségének a szájába akarta rágni, hogy az
azonosságtudat tekintetében mi a látszat, mi a valóság, ki mit gondol
magáról és ki kicsoda valójában.

Éppen ezért *a darab utolsó negyven percét, csak a gender és a
woke-ideológia iránti hízelgés indokolhatta. *Volt ugyanis egy pillanat,
amikor a feszültség oly annyira a tetőfokára hágott, hogy azt gondoltam,
másokkal együtt: elérkeztünk a katarzis pontjára, ám a magasan indított
labdát a pillanat tört része alatt lecsapták, és a darab haladt tovább
megállíthatatlanul, még hosszú-hosszú, kegyetlen percekig.

Nem túl kegyes sors, egy hozzám hasonló színházkedvelőnek.

On Thu, Jul 6, 2023 at 8:38 PM Emoke Greschik <greschem at gmail.com> wrote:

> A hivatkozott felvétel a „Hiszekegyet” mutatja kiforgatva, egy nő által
> vezetett miserészletben, talán valahol az USA-ban.  Utána kommentár.
> Kommentár nélkül kevesebb, mint egy perc, itt van:
>
>    https://www.youtube.com/watch?v=RZWp8BzVsoo
>
> Ehhez hasonló események gyüjteményei sokfelé találhatók az Interneten, pl.
> a „liturgical abuse” kifejezésre kereséssel megtalálhatók.  Itt egy
> németországi mise közben mutatnak be kerékpáros mutatványt:
>
>    https://www.traditioninaction.org/RevolutionPhotos/B044-Bik.htm
>
> Van bohócos mise (ahol a pap is bohócruhában van), tangós mise (ahol az
> oltár körül tangózás folyik), volt a híres németországi migráns mise amikor
> az oltárt földközi tengeri mingránsszállító csónakkal helyettesítették, stb.
>
> Azóta szaporodnak ezek a jelenségek, amióta a mise (a liturgia)
> részleteibe (zene, gesztusok, szavak, jelképek) egyénies elemek is
> becsúszhatnak.  (Ha valaki ...-vel fejezi ki a szeretetét, akkor miért ne
> tehesse?  Isten nem a formát nézi, ugye.)  Innentől szabad a pálya: minden
> közösségben csak az épp ott uralkodó közízles lesz a gátja annak, hogy mi
> történik.  Ha valakik pedig annyira összekeverik a dolgokat, hogy még a
> „színes” kapcsolatokat is képesek a házassághoz hasonlítani, akkor hát
> megjelennek a szivárványos zászlók, az ahhoz illő „imák”.  (Azt is el tudom
> képzelni, hogy a fenti felvétel csak a misébe beszúrt részlet, hogy a
> „kirekesztettek” befogadva érezzék magukat, és rendes Hiszekegy is
> elhangzott előtte vagy utána.)
>
> Ez a folyamat a II. vatikáni zsinat utáni misereformmal kezdődött.
> Története némi elemzéssel (a szabadkőműves hatás kimutatásával is) itt
> egész jól össze van foglalva magyarul:
>
>    https://invocabo.wordpress.com/2023/03/07/orok-mise-ii-resz/
>
> ... ami egyébként egy dokumentumfilm 2. része.
>
> Gy.
>
>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20230706/7585bd30/attachment.html>