<div dir="ltr">
<div><div><div id="m_4894264326564203315gmail-o-search"><form action="https://www.origo.hu/kereses/index.html" method="get"><b><font size="4">Önabortusz, <span style="background-color:rgb(255,242,204)">keresztény</span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">hibáztatás</span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)">és </span><span style="background-color:rgb(217,234,211)">férfi</span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)">színészek</span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"> szoknyában </span>- ez Alföldi Róbert legújabb "darabja"</font></b></form></div></div></div><div><div><div><span rel="author">Kovács Nikol</span><div datetime="2023-07-05T12:24">2023.07.05. 12:24</div><div datetime="2023-07-05T12:24"><a href="https://www.origo.hu/888/20230704-alfoldi-robert-icke-atrium-szinhaz-velemeny.html" target="_blank">https://www.origo.hu/888/20230704-alfoldi-robert-icke-atrium-szinhaz-velemeny.html</a></div></div></div></div><div><div><div><div datetime="2023-07-05T12:24"></div>
</div>
</div>
</div>
<div>
<div>
<div>
<div>
<p><b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">Alföldi Róbert „thrillert" rendezett az egykori Május 1. moziban.
Legújabb átdolgozása baloldali ideológiákkal átitatott, modernkori
meghurcolástörténet lett</span></b>. <i>Az orvos</i> premierjén jártunk az Átriumban.</p>
</div><div>
<p><b>Alföldi Róbert</b> sajátos stílusa és művészete
közismert. Megosztó személyének, rátarti gondolkodásmódjának túlzott
egyedisége többnyire a társadalmi és az alkotói szféra perifériájára
sodorja, ugyanakkor ezt egyáltalán nem bánja. Hol egy túlbuzgó rendező
gúnyáját ölti magára, hol pedig előadóként, nagy élvezettel úszkál a meg
nem értett, sértődött művész főszerepében, így szórakoztatva
rétegközönségét. Legújabb rendezése, a július 1-én, az Átrium színházban
bemutatott <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><i>Az orvos</i> című darabja </span></b>is ezt támasztja alá, amelyben <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">az identitás kérdéskörét boncolgatta nagy elánnal.</span></b></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">Robert Icke, a klasszikusok „továbbírására" szakosodott brit szerző-rendező, Arthur Schnitzer: <i>A Bernhardi-ügy</i>
drámájának alapkonfliktusát felhasználva találta ki ezt az új,
legmodernebb kori, heterokritikus adaptációt</span><b style="background-color:rgb(234,209,220)">, amelyben a baloldali
identitáspolitika kulcsfontosságú szerepet játszik, kiszolgálva ezzel
nemcsak az LMBTQ összes betűjét, hanem a woke-ideológiát is.</b></p>
<div>
</div>
<p>A thrillerként reklámozott, de a műfaj stílusjegyeit magán nem viselő
<b><span style="background-color:rgb(234,209,220)"> alkotás az identitás kérdésén túlmenően kiemelten foglalkozik az orvosi
etikával és az antiszemitizmussal egy tragédiába torkollt önabortusz
köntösébe csomagolva.</span></b></p><div><span><img src="https://cdn.nwmgroups.hu/s/img/i/2307/20230704az-orvosatriumalfoldi-robert.jpg?w=800&h=800&t=5" style="margin-right: 0px;" width="450" height="450"></span><span></span><span>Forrás: Átrium/Lakatos Péter</span></div><p><b style="background-color:rgb(217,234,211)">A színdarab középpontjában az ízig-vérig orvos, Ruth Wolff
professzor asszony áll, aki morális meggyőződése miatt nem engedi be a
haldokló 14 éves lányhoz a család lelkészét. A kiskorú gyermek nem kapja
meg a lelkét megszentelő kegyelmet, így fájó magányban és Isteni
feloldozás nélkül tér meg teremtőjéhez. Ám, mikor az orvos és a pap
összetűzésének felvételét publikálják az interneten, kitör a botrány. A
háborgó nép a doktor bocsánatkérését követeli, de mivel a nő
meggyőződése, hogy mindent jól csinált, a közvélemény addig szítja a
tüzet, amíg a professzor asszonyt eltiltják a foglalkozásától és mindent
elveszít, ami fontos számára.</b></p><div><span></span><span></span></div><p>Mint
érezhető, a darab alapkonfliktusa éppen elég drámai, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>ám az alkotók nem
elégedettek meg a professzor karaktergyilkosságának bemutatásával,
tanítani is szerettek volna.</b></span></p>
<div>
</div>
<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b><i>Az orvos</i> bemutatja a social media torzító hatását, vizsgálja
az alá- és fölérendeltségi viszonyt az emberi működés tekintetében,
elénk tárja, hogy hogyan lett egy személyes konfliktusból társadalmi
konfliktus és górcső alá veszi az identitás kérdéskörét is. Azaz állítás
pedig, amelyet a darab nem volt rest hangsúlyozni, mely szerint, ha a
kislány nem katolikus lett volna és nem titokban önmaga próbálkozik,
hanem kórházban végzik el az abortuszt, akkor még mindig életben lenne –
ez akár még <span style="background-color:rgb(255,242,204)">keresztény</span>hibáztatásnak, sőt <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a vallás</span> ellen történő
hergelésként is értelmezhető</b></span>.</p><div><span><img src="https://cdn.nwmgroups.hu/s/img/i/2307/20230704az-orvosatriumalfoldi-robert2.jpg?w=800&h=800&t=5" style="margin-right: 0px;" width="450" height="450"></span><span></span><span>Forrás: Átrium/Lakatos Péter</span></div><p>Mondják,
hogy egy férfi színésznek mindig hálás dolog női szerepet játszani,
hiszen akár még nőiesebben megformálhatja karakterét ellenkező nemű
kollégájánál. A görögöknél ez bevált szokás volt, ugyanakkor ennél a
darabnál másról van szó.</p>
<p><b style="background-color:rgb(234,209,220)">Alföldi rendezésében felcserélték a nemi szerepeket, így a professzor asszony szerepét László Zsoltra
bízták, akit a darab során szoknyában, blúzban, blézerben csodálhatta a
közönség. Az orvos partnerét, aki természetesen férfi volt, Parti Nóra alakította, Márton András
pedig egy jelenet erejéig fekete nőt játszott. Emellett egy szexuálisan
felajzott transznemű kislány karaktere is feltűnt a színpadon.</b></p><div><span></span></div><p>Kendőzetlenül
érződött a darabon, hogy Alföldi valósággal lubickol az Icke adta
szélsőségekben, ugyanakkor a premier napján elénk tárt mű enyhén szólva
nem volt hibátlan.</p>
<div>
</div>
<p>Bár a darab bővelkedett karakterekben, de a szereplőket inkább
identitás alapján különböztették meg, sem mint jellegzetes jellembéli
jegyeikben. Milyenségüket – különösen a főszereplő személyiségét –
elnyomta a konfliktusok sokasága: az alapkonfliktuson túl a darab helyet
adott faji, vallási és nemi civódásnak is. A mű túl sokat akart
mondani, ennek következményeképpen pedig elveszett a pregnáns értelem.</p>
<p>Summa summarum, Alföldi túlkomplikált, viszkózus identitáskurzusára
mentőmellény nélkül veszélyes lenne beülni.<b><span style="background-color:rgb(234,209,220)"> A néző, ha nem figyelt
kellőképpen – márpedig nem egy olyan pillanat volt, amikor lankadt a
nagyérdemű érdeklődése – könnyen belefulladhatott az identitás és a
vallás bonyolult kérdéskörébe.</span></b> Pont ezért vétek lenne bornírtsággal
vádolni a közönséget, mert az igazság az, hogyha csupán az abortusz
kapcsán kitört vallási hajcihőt és a professzor karaktergyilkosságát
taglalták volna, Az orvos fogyaszthatóbb darab lenne, de Alföldi
identitást akart magyarázni. Erőszakkal a rétegközönségének a szájába
akarta rágni, hogy az azonosságtudat tekintetében mi a látszat, mi a
valóság, ki mit gondol magáról és ki kicsoda valójában.</p>
<p>Éppen ezért <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">a darab utolsó negyven percét, csak a gender és a
woke-ideológia iránti hízelgés indokolhatta. </span></b>Volt ugyanis egy pillanat,
amikor a feszültség oly annyira a tetőfokára hágott, hogy azt gondoltam,
másokkal együtt: elérkeztünk a katarzis pontjára, ám a magasan indított
labdát a pillanat tört része alatt lecsapták, és a darab haladt tovább
megállíthatatlanul, még hosszú-hosszú, kegyetlen percekig.</p>
<p>Nem túl kegyes sors, egy hozzám hasonló színházkedvelőnek.</p>
</div>
</div></div></div>
</div><br><div class="gmail_quote"><div dir="ltr" class="gmail_attr">On Thu, Jul 6, 2023 at 8:38 PM Emoke Greschik <<a href="mailto:greschem@gmail.com">greschem@gmail.com</a>> wrote:<br></div><blockquote class="gmail_quote" style="margin:0px 0px 0px 0.8ex;border-left:1px solid rgb(204,204,204);padding-left:1ex"><div dir="ltr">
A hivatkozott felvétel a „Hiszekegyet” mutatja kiforgatva, egy nő által
vezetett miserészletben, talán valahol az USA-ban. Utána kommentár.
Kommentár nélkül kevesebb, mint egy perc, itt van:<br>
<br>
<a href="https://www.youtube.com/watch?v=RZWp8BzVsoo" rel="noreferrer" target="_blank">https://www.youtube.com/watch?v=RZWp8BzVsoo</a><br>
<br>
Ehhez hasonló események gyüjteményei sokfelé találhatók az Interneten,
pl. a „liturgical abuse” kifejezésre kereséssel megtalálhatók. Itt egy
németországi mise közben mutatnak be kerékpáros mutatványt:<br>
<br>
<a href="https://www.traditioninaction.org/RevolutionPhotos/B044-Bik.htm" rel="noreferrer" target="_blank">https://www.traditioninaction.org/RevolutionPhotos/B044-Bik.htm</a><br>
<br>
Van bohócos mise (ahol a pap is bohócruhában van), tangós mise (ahol az
oltár körül tangózás folyik), volt a híres németországi migráns mise
amikor az oltárt földközi tengeri mingránsszállító csónakkal
helyettesítették, stb.<br>
<br>
Azóta szaporodnak ezek a jelenségek, amióta a mise (a liturgia)
részleteibe (zene, gesztusok, szavak, jelképek) egyénies elemek is
becsúszhatnak. (Ha valaki ...-vel fejezi ki a szeretetét, akkor miért
ne tehesse? Isten nem a formát nézi, ugye.) Innentől szabad a pálya:
minden közösségben csak az épp ott uralkodó közízles lesz a gátja annak,
hogy mi történik. Ha valakik pedig annyira összekeverik a dolgokat,
hogy még a „színes” kapcsolatokat is képesek a házassághoz hasonlítani,
akkor hát megjelennek a szivárványos zászlók, az ahhoz illő „imák”.
(Azt is el tudom képzelni, hogy a fenti felvétel csak a misébe beszúrt
részlet, hogy a „kirekesztettek” befogadva érezzék magukat, és rendes
Hiszekegy is elhangzott előtte vagy utána.)<br>
<br>
Ez a folyamat a II. vatikáni zsinat utáni misereformmal kezdődött.
Története némi elemzéssel (a szabadkőműves hatás kimutatásával is) itt
egész jól össze van foglalva magyarul:<br>
<br>
<a href="https://invocabo.wordpress.com/2023/03/07/orok-mise-ii-resz/" rel="noreferrer" target="_blank">https://invocabo.wordpress.com/2023/03/07/orok-mise-ii-resz/</a><br>
<br>
... ami egyébként egy dokumentumfilm 2. része.<br>
<br>
Gy.<br>
<br>
</div>
</blockquote></div>