[Grem] 2023-as kilátások Ukrajna és a háború tekintetében - Scott Ritter elemzése

2023. Jan. 14., Szo, 22:22:34 CET

Kedves KEA!
Nagyon  jó cikket talált és mutatott be.Sajnos  ezt tartom igazságnak
,hiába állítják  sokan,hogy  Oroszország az agresszor,.Ha  azt vizsgáljuk
ki az agresszor, akkor én  mindig is a nyugati világot tartom annak.Nem
vagyok orosz barát vagy nyugat gyűlölő,de nem értem ,miért is zavarta volna
Ukrajnát ha semlegességet vállalt volna az új ukrán vezérkar!És azt sem
értem ha az oroszok  sokszor sérelmezték azt,hogy nem érzik hazájukat
biztonságban ha egy NATO  tagságú állam lesz közvetlen szomszédjuk,akkor
erre válaszul még az északi államok is jelentkeztek a NATO tagságra?!Ezt
nevezi nyugat  békére való törekvésnek?Ez semmi más csak provokáció!Ezért
gondolom én is ,hogy az agresszort  máshol kell keresni és nem az
oroszoknál ,annak ellenére is ,hogy ténylegesen ők indították ezt az
eszeveszett háborút.
Amerika a NATO-n keresztül fél Európát az oroszok ellen hangolta és jót
röhög a markába,mert ha  kiszélesedik ez az öldöklés ,ez az értelmetlen
háború akkor nem  a saját területén fog bekövetkezni,hanem a mi fejünk
fölött,saját földünkön  Európában  lesz a hadszíntér!
Úgy érzem: európai politikusoknak elment a józan esze!/bocsánat/

Üdv:Sándor /Kurucz/

KEA <kea at turul.banki.hu> ezt írta (időpont: 2023. jan. 14., Szo, 19:41):

> 2023-as kilátások Ukrajna és a háború tekintetében - Scott Ritter elemzése
>
> VilagHelyzete Alternatív Média, 2023.01.13.
> https://vilaghelyzete.substack.com/p/2023-as-kilatasok-ukrajna-es-a-haboru
>
>
> Scott Ritter az amerikai tengerészgyalogság egykori hírszerző tisztje. A
> Szovjetunióban fegyverzetellenőrzési szerződéseket hajtott végre, a
> Perzsa-öbölben szolgált a Sivatagi Vihar hadművelet idején
> Vilag Helyzete
> Jan 13
>
> Scott Ritter az amerikai tengerészgyalogság egykori hírszerző tisztje,
> aki a volt Szovjetunióban fegyverzetellenőrzési szerződéseket hajtott
> végre, a Perzsa-öbölben szolgált a Sivatagi Vihar hadművelet idején és
> Irakban felügyelte a tömegpusztító fegyverek leszerelését. Legutóbbi
> könyve a Clarity Press által kiadott Disarmament in the Time of
> Perestroika. (A teljes cikkét lefordítottam számotokra a kapcsolódó
> linkekkel és tudásanyaggal kiegészítve - VilagHelyzete)
>
>
> https://www.alternativhirek.com/2023/01/2023-as-kilatasok-ukrajna-es-haboru.html
>
> Tekintettel a minszki megállapodások kétszínű történetére, nem
> valószínű, hogy Oroszországot diplomáciai úton le lehet beszélni katonai
> offenzívájáról. Így 2023 a jelek szerint a folyamatos erőszakos
> konfrontáció évének ígérkezik.
>
> Közel egy évnyi drámai akció után, amikor a kezdeti orosz
> előrenyomulásra ukrán ellentámadással válaszoltak, az orosz-ukrán
> konfliktus frontvonalai stabilizálódtak, mindkét fél véres
> pozícióháborút folytat és brutális harcban őrlik fel egymást, miközben
> várják a következő nagyobb kezdeményezést bármelyik fél részéről.
>
> Az Ukrajna elleni orosz invázió egyéves évfordulójának közeledtével az a
> tény, hogy Ukrajna idáig jutott a konfliktusban, erkölcsi és - kisebb
> mértékben - katonai győzelmet is jelent.
>
> Az Egyesült Államok vezérkari főnökeinek elnökétől a CIA igazgatójáig a
> legtöbb magas rangú nyugati katonai és hírszerzési tisztviselő 2022
> elején úgy ítélte meg, hogy egy Ukrajna elleni nagyszabású orosz katonai
> offenzíva gyors és döntő orosz győzelmet eredményezne.
>
> Az ukrán hadsereg rugalmassága és bátorsága mindenkit meglepett,
> beleértve az oroszokat is, akiknek eredeti akcióterve, beleértve a
> feladatra kijelölt erőket is, nem bizonyult megfelelőnek a kijelölt
> feladatokhoz.
>
> Az ukrán győzelemnek ez a felfogása azonban félrevezető.
>
> A diplomácia halála
>
> Ahogy a por leülepszik a csatatéren, egy minta rajzolódik ki az Ukrajna
> lerohanására vonatkozó orosz döntés mögött álló stratégiai elképzelésről.
>
> Miközben a nyugati mainstream narratíva továbbra is az orosz akciót egy
> provokálatlan agresszió elhamarkodott aktusának állítja be, a tények
> olyan mintázatot mutatnak, amely arra utal, hogy az ENSZ Alapokmány 51.
> cikke szerinti megelőző kollektív önvédelemre vonatkozó orosz érvnek
> lehet alapja.
>
> A 2014-es és 2015-ös minszki megállapodások elfogadásáért felelős
> tisztviselők (Petro Porosenko volt ukrán elnök, Francois Hollande volt
> francia elnök és Angela Merkel volt német kancellár) nemrégiben tett
> beismerései azt mutatják, hogy a minszki megállapodások célja - a 2014
> utáni donbásszi konfliktus békés rendezésének előmozdítása volt az ukrán
> kormány és az oroszbarát szeparatisták között - nem volt több és nem
> volt más, mint HAZUGSÁG!
>
> 2015. február 12: Vlagyimir Putyin orosz elnök, Francois Hollande
> francia elnök, Angela Merkel német kancellár, Petro Porosenko ukrán
> elnök a normandiai formátumú tárgyalásokon a fehéroroszországi Minszkben.
>
> �� Ehelyett a minszki megállapodások e trojka szerint alig voltak
> többek, mint eszköz arra, hogy Ukrajna időt nyerjen arra, hogy a NATO
> segítségével olyan hadsereget építsen ki, amely képes a Donbassz sorsára
> juttatni és kiűzni Oroszországot a Krímből.
>
> �� Ennek fényében teljesen új megvilágításba kerül az Egyesült Államok
> és a NATO által Nyugat-Ukrajnában létrehozott állandó kiképző
> létesítmény - amely 2015 és 2022 között mintegy 30 000 ukrán katonát
> képez ki NATO-szabványok szerint, kizárólag azzal a céllal, hogy
> szembeszálljanak Oroszországgal Kelet-Ukrajnában.
>
> �� Ukrajna, Franciaország és Németország beismert kétszínűsége
> ellentétben áll azzal, hogy Oroszország 2022. február 24-i, Ukrajna
> lerohanásáról szóló döntése előtt ismételten ragaszkodott a minszki
> megállapodások teljes körű végrehajtásához.
>
> 2008-ban William Burns, az Egyesült Államok korábbi oroszországi
> nagykövete, a CIA jelenlegi igazgatója arra figyelmeztetett, hogy
>
> Oroszország a NATO minden olyan törekvését, amely Ukrajnának a NATO-ba
> való bevonására irányul, nemzetbiztonsági fenyegetésnek tekintené, és ha
> ezt folytatná, orosz katonai beavatkozást provokálna.
>
> Burns ezen feljegyzése nagyon fontos kontextust biztosít a 2021.
> december 17-i orosz kezdeményezésekhez, amelyek egy új európai
> biztonsági keret létrehozására irányulnak, amely Ukrajnát a NATO-n kívül
> tartaná.
>
> ❗ Egyszerűen fogalmazva, az orosz diplomácia pályája a konfliktuskerülés
> volt.
>
> Ugyanez nem mondható el sem Ukrajnáról, sem nyugati partnereiről, akik a
> donbászi/krími válságok katonai eszközökkel történő megoldásához
> kapcsolódó NATO-bővítési politikát folytattak.
>
> Game Changer, nem Game Winner
> Az orosz kormány reakciója arra, hogy az orosz hadsereg nem tudta
> legyőzni Ukrajnát a konfliktus nyitó szakaszában, fontos betekintést
> nyújt az orosz vezetés céljaival és célkitűzéseivel kapcsolatos
> gondolkodásmódjába.
>
> A döntő győzelem elmaradása miatt az oroszok késznek tűntek elfogadni
> egy olyan eredményt, amely az orosz területi nyereséget a Donbasszra és
> a Krímre korlátozta, valamint Ukrajna beleegyezését, hogy nem
> csatlakozik a NATO-hoz.
>
> Valójában Oroszország és Ukrajna a 2022 április elejére Isztambulba
> tervezett tárgyalásokon egy ilyen irányú megállapodás hivatalossá
> tételének küszöbén állt.
>
> Ez a tárgyalás azonban meghiúsult az akkori brit miniszterelnök, Boris
> Johnson közbenjárására, aki az Ukrajnának nyújtott katonai segítség
> folytatását ahhoz kötötte, hogy Ukrajna hajlandó a tárgyalásokkal
> szemben a csatatéren kikényszeríteni a konfliktus lezárását.
>
> Johnson beavatkozását a NATO azon értékelése motiválta, hogy a kezdeti
> orosz katonai kudarcok az orosz gyengeséget jelzik.
>
> 2022. április 9.: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sétát tesz Boris
> Johnson brit miniszterelnökkel Kijevben.
>
> A NATO-ban uralkodó hangulat, amely Jens Stoltenberg NATO-főtitkár
> nyilvános nyilatkozataiban tükröződik
>
>      ("Ha [Vlagyimir] Putyin orosz elnök győz, az nemcsak az ukránok
> számára jelent nagy vereséget, hanem mindannyiunk számára és ez
> mindenkire veszélyes lesz")
>
> és az USA. Lloyd Austin nevű védelmi minisztere mondta:
>
>      ("Azt akarjuk, hogy Oroszországot olyan mértékben meggyengítsék,
> hogy ne tudjon olyan dolgokat tenni, mint amilyeneket Ukrajna
> lerohanásával tett")
>
> az orosz-ukrán konfliktust egy olyan proxy-háborúként akarta
> felhasználni, amelynek célja Oroszország olyan mértékű meggyengítése
> volt, hogy soha többé ne törekedjen egy Ukrajnához hasonló katonai
> kalandra. [Egy szerencsétlen gazdasági háborúval párosulva az orosz
> kormány megbuktatását is célozta, amint azt Joe Biden elnök tavaly
> tavasszal elismerte.]
>
> Ez a politika adta a lendületet ahhoz, hogy jóval több mint 100 milliárd
> dollár értékű támogatást, köztük több tízmilliárd dollárnyi fejlett
> katonai felszerelést juttassanak Ukrajnának.
>
> Ez a masszív segélyinfúzió sorsfordító esemény volt, amely lehetővé
> tette Ukrajna számára, hogy az elsődlegesen védekező pozícióból átálljon
> egy olyanra, amelyben az újjáalakult, kiképzett, felszerelt és
> NATO-szabványok szerint szervezett ukrán hadsereg nagyszabású
> ellentámadásokat indított, amelyekkel sikerült kiszorítani az orosz
> erőket Ukrajna jelentős területeiről.
>
> Ez azonban nem volt egy győztes stratégia - távolról sem.
>
> Katonai matematika
>
> A lenyűgöző ukrán katonai eredmények, amelyeket a NATO által nyújtott
> katonai segélyek tettek lehetővé, hatalmas áldozatokkal és anyagiakkal
> jártak. Bár a két fél által elszenvedett veszteségek pontos számítása
> nehéz, az ukrán kormány is széles körben elismeri, hogy az ukrán
> veszteségek súlyosak voltak.
>
> Mivel a harcvonalak jelenleg stabilizálódtak, a kérdés, hogy a háború
> hogyan folytatódik, az alapvető katonai matematikára vezethető vissza -
> röviden, két alapvető egyenlet közötti okozati összefüggésre, amelyek az
> égési arányok (milyen gyorsan tartanak fenn veszteségeket) és az
> utánpótlási arányok (milyen gyorsan pótolhatók ezek a veszteségek) körül
> forognak.
>
> A számítás rosszat ígér Ukrajnának.
>
> Úgy tűnik, sem a NATO, sem az Egyesült Államok nem képes fenntartani az
> Ukrajnának szállított fegyverek mennyiségét, ami lehetővé tette az
> oroszok elleni sikeres őszi ellentámadást.
>
> Ez a felszerelés nagyrészt megsemmisült és annak ellenére, hogy Ukrajna
> ragaszkodik ahhoz, hogy további harckocsikra, páncélozott
> harcjárművekre, tüzérségre és légvédelemre van szüksége, és bár úgy
> tűnik, hogy újabb katonai segélyek érkeznek, ezek későn érkeznek a
> csatába és nem elegendő mennyiségben ahhoz, hogy a csatatéren győztes
> hatást gyakoroljanak.
>
> Hasonlóképpen, az Ukrajna által elszenvedett veszteségek aránya, amely
> időnként meghaladja a napi 1000 főt, messze meghaladja az utánpótlás
> mozgósítási és kiképzési képességét.
>
> Joe Biden elnök "álljunk ki Ukrajna mellett" beszédet mond 2022. május
> 3-án, a Lockheed Martin troy-i (Alabama) üzemében.
>
> Oroszország ezzel szemben több mint 300 000 ember mozgósításának
> befejezésén dolgozik, akik a jelek szerint az orosz arzenál
> legfejlettebb fegyverrendszerével vannak felszerelve.
>
> Amikor ezek az erők teljes létszámban megérkeznek a csatatérre,
> valamikor január végére, Ukrajnának nem lesz válasza. Ez a rideg
> valóság, párosulva azzal, hogy Oroszország Ukrajna területének több mint
> 20 százalékát annektálta, és az infrastrukturális károk megközelítik az
> 1 billió dollárt, rosszat ígér Ukrajna jövőjére nézve.
>
> Van egy régi orosz mondás: "Az orosz lassan hámoz, de gyorsan lovagol".
> Úgy tűnik, hogy az orosz-ukrán konfliktussal kapcsolatban is ez a helyzet.
>
> Mind Ukrajna, mind nyugati partnerei azon küzdenek, hogy fenntartsák az
> általuk kezdeményezett konfliktust, amikor 2022 áprilisában
> elutasították a lehetséges békerendezést. Oroszország, miután hátulról
> indult, nagyrészt átcsoportosította magát és úgy tűnik, készen áll arra,
> hogy újrakezdje a nagyszabású támadó hadműveleteket, amelyekre sem
> Ukrajnának, sem nyugati partnereinek nincs megfelelő válasza.
>
> Ráadásul a minszki megállapodások kétszínű előzményeit tekintve nem
> valószínű, hogy Oroszországot diplomáciai eszközökkel le lehet beszélni
> a katonai offenzíváról.
> Így 2023 a jelek szerint a folyamatos erőszakos konfrontáció évének
> tűnik, amely egy döntő orosz katonai győzelemhez vezet.
>
>
> Hogy egy ilyen katonai győzelmet Oroszország hogyan tud egy fenntartható
> politikai rendezéssé alakítani, amely a regionális békében és
> biztonságban nyilvánul meg, azt még nem lehet tudni.
>
> Írta: Scott Ritter az amerikai tengerészgyalogság egykori hírszerző
> tisztje, aki a volt Szovjetunióban fegyverzetellenőrzési szerződéseket
> hajtott végre, a Perzsa-öbölben szolgált a Sivatagi Vihar hadművelet
> idején és Irakban felügyelte a tömegpusztító fegyverek leszerelését.
> Legutóbbi könyve a Clarity Press által kiadott Disarmament in the Time
> of Perestroika.
>
> A teljes cikket fordította és szerkesztette: VilagHelyzete
>
> Forrás és eredeti cikk:
> https://consortiumnews.com/2023/01/11/scott-ritter-2023-outlook-for-ukraine
>
> További friss hírekért: https://www.alternativhirek.com
>
> --
>
> Üdvrivalgással:
> KEA.
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20230114/5836a460/attachment.html>