[Grem] Udvardy Gy. veszprémi érsek: a veszprémi felújítás szempontjairól, az őt ért támadásokról

[Emoke Greschik]

 Beszélgetés Udvardy György veszprémi érsekkel  -  „Gondviselésszerű az a
megújulás, ami Veszprémben zajlik”
Kölnei Lívia <https://kepmas.hu/hu/kolnei-livia-0>
2022. 12. 23.
https://kepmas.hu/hu/gondviselesszeru-megujulas-veszpremben-zajlik-beszelgetes-udvardy-gyorgy-veszpremi-ersekkel-europa-kulturalis-fovarosa?utm_source=52968-H%C3%ADrlev%C3%A9l%20lista%20%28K%C3%A9pm%C3%A1s%29&utm_campaign=1022162-H%C3%ADrlev%C3%A9l%200103%20-%201&utm_medium=17665-email&utm_content=H%C3%ADrlev%C3%A9l%200103
<https://kepmas.hu/#copy_link>
<https://kepmas.hu/#copy_link>


*Nem átlagos főpapi feladat jutott neki osztályrészül. Ő lett az egyik
legfőbb felelőse, őre és inspirálója annak a hatalmas építészeti felújító
munkának, amellyel Veszprém városa – de különösen a sok egyházi épülettel
büszkélkedő belvárosa – az Európa Kulturális Fővárosa programsorozatra
készül.Dr. Udvardy György veszprémi érsekkel beszélgetünk felelősségről,
hagyománytiszteletről és a jövőbe tekintő tervekről.*
[image: Dr. Udvardy György veszprémi érsek]

Dr. Udvardy György veszprémi érsek

*Az Európa Kulturális Fővárosa programsorozattal kapcsolatos fejlesztések
nagy lehetőségeket, ugyanakkor nagy terhet és felelősséget is rónak Érsek
atyára. Hogyan súlyozza a feladatokat, és milyen hosszú távú pozitív hatást
remél a veszprémi katolikus közösség és a főegyházmegye számára?*

*Az Egyháznak az evilági javak felhasználásával is az evangéliumot kell
hirdetni, a céljait elérni*. Melyek ezek az egyházi célok vagy kötelességek?*
Elsődlegesen* és minden mást megelőzően* az Isten dicséretének támogatása**.
Ez az imahelyek kialakítását jelenti. Második az evangélium szolgálata,
harmadik a szegények szolgálata, a negyedik pedig, amit az Egyházi
Törvénykönyv előír, az Egyházban dolgozók tisztes megélhetésének a
biztosítása.*

Itt, *Veszprémben a várhegy több szerepet tölt be, mert egyszerre vár,
történelmi belváros, ugyanakkor nagyrészt egyházi tulajdonban lévő
ingatlanegyüttes is*. Amikor azon gondolkoztunk, hogy ezekkel a
történelemben nagy szereppel bíró épületekkel mit kezdjünk, akkor az előbb
említett szempontokat kellett sorba rakni, és hozzájuk jön még *a rengeteg
turista és zarándok érkezésének szempontja is: nekik is meg kell mutatni
ezeknek az épületeknek a kincseit, történelmét*, *de legfőképpen a
hitébresztést kell elősegíteni.*

Valójában az a törekvésünk, hogy *ezeket az értékes épületeket – a
székesegyházat, az Érseki Palotát, a könyvtárat, a múzeumot, a turisztikai
központot, a piarista épületegyüttest és a többit – a lehető legjobban az
evangélium hirdetésének a szolgálatába állítsuk.*

Ezért vállalkozott a főegyházmegye és ezért vállalkoztam én magam is erre a
jelentős beruházásra.

Akkor is fel kellett volna újítani ezeket az épületeket, ha az Európa
Kulturális Fővárosa címet Veszprém nem nyerte volna el. Így most
gondviselésszerű az, hogy a főegyházmegye ezeket a szükséges felújítási
munkákat – *a kulturális főváros programjait is szolgálva – jelentős
kormányzati támogatással tudja elvégeztetni*. Az utóbbi években az
országban sorra megújultak a templomok, történelmi belvárosok, várak,
kastélyok – tehát Veszprém helyzete nem egyedi, csak a koncentráltság, a
szűkös időkeret és az Európa Kulturális Fővárosa cím helyezett bennünket
jobban a látótérbe.

*A felújított egyházi épületek tehát nem csupán ugyanúgy szolgálják majd
tovább a hívő közösséget, mint eddig, hanem jobban?*

*Pontosan*, ez nagyon fontos: *jobban szolgálják majd.* Szeretném azonban
jelezni, hogy mindez 2023-ban teljeskörűen még nem készül el, *a beruházást
2025. december 31-ig kell befejezni.** 2023-ra azt vállaltuk*, * hogy
bizonyos kiemelkedő közösségi terek: a székesegyház, a Gizella-kápolna, a
Szent György-kápolna, a Turisztikai Központ, az Érseki Palotának egyes
közösségi terei, a Szentháromság-szobor – készülnek el, és befogadóképes
lesz az egyházmegyei múzeum is.* Ugyanakkor *olyan jelentős kutatási,
restaurálási, történeti, régészeti feltárás is történik, ami önmagában is
nagy érték*. 2023-ban ezeket a tereinket nem a végleges formában fogjuk
bemutatni, hanem egy munkaközi állapotban – egyébként ennek divatja van
Európa-szerte –, ahol *beengedünk látogatókat restaurálás alatt lévő
terekbe, ahol még folyik a munka.*

Nagyon izgalmas, hogy a szakemberek *megtalálták a XII. századi
altemplomnak az eredeti padozatát, ami egy gyönyörű felfedezés*, ezáltal
jobban kinyílik az altemplom tere, hiszen plusz 40 centit ki tudnak
bontani. *A boltívrendszer, az altemplomi oltár is visszakerül a helyére,
nagyon szép látvány lesz.* Ezeket a munkálatokat jövő évben folyamatosan
végzik, de nem fogják zavarni sem a liturgikus, sem a turisztikai, sem
pedig a kulturális tevékenységet.

*Korábban művészettörténészként azt tapasztaltam, hogy egymással ütköznek a
szakmai elvek és vélemények a régészeti-műemléki feltárásokról,
konzerválásokról és felújításokról. Veszprémben sikerült szakmai
konszenzust kialakítani?*

A tervezésbe azokat a szakembereket vontuk be, akik kötődtek már az elmúlt
években egy-egy épülethez és a szakmájukban elismertek. Ezzel együtt is *sok
dilemma, szakmán belül vita van.* Egy kicsit egyszerűsítette a döntéseket,
hogy *ezzel a felújítással lehetőségünk nyílt a Veszprémi Főegyházmegye
ősiségét hangsúlyozni. Hiszen írásos emlék tanúskodik arról, hogy 864 óta
egyházi szervezet működött Veszprémben: valamiféle missziós szerveződés
kápolnája lehetett itt, a Szent György-kápolna helyén.*

*Abban megegyeztünk, hogy* lehetőség szerint *a székesegyháznak és más
épületeknek is az ősi keresztény erejét próbáljuk bemutatni.*

Ez nem mindig könnyű. *Az elmúlt hetekben is találtunk egy XII. századi
faragott mérművet, amelyet a barokk kori átépítéskor a falba beépítettek.*
Gyönyörű, de nem lehet kivenni és muzeális tárgyként bemutatni, mert az
komoly statikai problémát okozna.

*Egy kisebb katolikus csoport, akikhez nem katolikusok is csatlakoztak, nem
elégedett a szakrális terek felújításának és átalakításának terveivel. Ők
teológiai indokokra hivatkozva a székesegyház XX. század eleji formájához
ragaszkodnának, és ennek minden lehetséges fórumon hangot adnak.
Aláírásokat gyűjtöttek, hogy elérjék az Ön elmozdítását hivatalából. Lehet
orvosolni ezt a szakadást a katolikus közösségen belül?*

*Sok élmény köti az embereket egy-egy templomhoz, és amikor felújítás
kezdődik, akkor úgy érezhetik, hogy az ő múltjuk tűnik el. Én nagyra
értékelem ezt az érzelmi megközelítést, mert ebben mutatkozik meg egy hívő
közösségnek a ragaszkodása vagy szeretete a temploma felé*. Az viszont
nehezíti a szakemberek helyzetét, hogy* ők egy szűk csoport tagjai, akik *
*semmiféle** kompetenciával,** se **elegendő felkészültséggel*, *se * *pontos
információkkal** nem rendelkeznek,* *miközben olyan teológiai és építészi
tekintélyt vindikálnak maguknak, amivel befolyásolják a hangulatot, és sok
embert megtévesztenek, **akik érzelmeikben ragaszkodnak a város
székesegyházához.*

*Hogy mit tudunk tenni? Folyamatosan tájékoztatunk. Az épületek megújítása
során gondos előkészítés és szakmai mérlegelés útján hozunk meg egy-egy
döntést. Bízom abban, hogy a megújult épületek 2025-ben a most még
szkeptikusok örömére is szolgálnak majd, és hogyha lesznek közös
élményeink, liturgikus közösségi alkalmak, akkor ismét a magukénak érzik
majd.*

Addig is a legfontosabb: ne engedjük, hogy az örömünket bárki elvegye!

*Az jutott eszembe erről a helyzetről, hogy milyen nagy érzelmi
megrázkódtatás lehetett a korabeli hívek számára, amikor a gótikus
templomokat elkezdték barokk stílusban átalakítani a XVII–XVIII. században.
Egészen drasztikus építészeti megoldások születtek. Ha akkor lett volna
közösségi média, mekkora felzúdulást közvetíthetett volna! Vajon minden
nagyobb volumenű újítás szükségszerűen ellenérzést vált ki az emberek egy
csoportjából?*

Olyannyira így van ez, hogy levéltárosaink előkeresték az 1907 és 1910
között zajló felújításkor keletkezett levelezést és sajtót. Sajnos a
püspökelődömet igen élesen támadták sokfelől, a város polgárai is, tehát a
maihoz hasonlóan volt ellenállás akkor is önmagában a változással szemben.
Aztán később nyilván megszerették a megújult templomot.

*Az egyházmegyének ez a jelmondata, amelyet 1938-ban választottak ki, és én
újra hangoztatom: „Őseink hite a jövő reménye”. *Ezt éljük meg az
építkezésben is. Az őseink által kialakított és használt épületeket, ha
csak lehet, megőrizzük – *de a jövőt is kell építeni, előre is kell haladni*.
Képzeljük csak el, *mennyire nehezen fogadnánk el ma, ha a lakásokat olyan
színvonalúra és kinézetűre építenék, amilyenek mondjuk a XVIII. században
voltak!*

*Érsek atyának egyébként szívügye a liturgia, a liturgikus tér?*

Teljes mértékben, és ez nemcsak az én személyes döntésem, mivel *az Egyházi
Törvénykönyv a mindenkori püspököt jelöli meg a liturgia elsődleges őrének.
A székesegyházban végzett liturgiának etalonnak kell lenni az egyházmegye
többi temploma számára, és egyik legfőbb feladatom, hogy az mindig az
érvényes előírásoknak megfelelő legyen. XVI. Benedek pápa mondta, hogy amit
hiszünk, ahogyan ünneplünk, ahogyan imádkozunk, ahogyan cselekszünk – ez a
négy összetartozik.*

*Mennyire érzékeli számottevő veszélynek a hívők többségére nézve a két
szélsőség, a Zsinat előtti tradíciókhoz mindenek felett ragaszkodó
„tradicionalista” csoport és a katolikus hagyományokat teljesen fellazítani
akaró, azokat csak jelképesnek tartó „liberális” katolikusok csoportját?*

*Az Egyházunknak óriási kincse, hogy „egy, szent, katolikus és apostoli
anyaszentegyház*”. Az előző korokban, amikor a társadalom és a kultúra még
egy nagy, koherens egységet képezett, ezt sokkal egyszerűbb és könnyebb
volt megélni. *Most, amikor a társadalmunk nagyon sokféle képet mutat
világszerte, az egyházi egységet is sokkal nehezebb megélni.*

*A szélsőséges véleményekben én egyfelől az útkeresést látom, másfelől a
leegyszerűsítő válaszadást erre az útkeresésre.*

Egyszerű azt mondani, hogy ne változtassunk semmit, mert az úgy volt jó és
szép, és aki változtat, az nem hűséges a múltjához. A másik szélsőséges
csoport azt mondja, hogy az élet dinamikus, és az ember megváltozott
állapotára kell azonnal reagálni. Egyik sem tudja hordozni a teljes
választ, sőt, *mindkettőben van egyfajta bizonytalanság.* *Az Egyházunknak
viszont van biztonsága, van ereje, van a jövőről víziója és mondanivalója *–*
tehát nem kell szimpla megoldásokhoz folyamodnunk, mert az Egyházunk
birtokolja az eszközöket ahhoz, amire küldetést kapott.*
Kép
[image: Dr. Udvardy György veszprémi érsek]

Dr. Udvardy György

*Honnan nyeri a lelki és fizikai erejét, amellyel a konfliktusokat, a
személyét is érő bántásokat elviseli?*

*Sokat gondolkozom Jézus imáján, amelyet János evangéliumának a végén
olvashatunk, amikor főpapként imádkozik a tanítványai egységéért*. *Bizony
a torzsalkodások vagy éppen a tudatos feszültségszítás, a személyeskedések
mind-mind **az egység**et sértik*,* és ez fájdalmas*. *Ilyenkor
akarva-akaratlanu*l *a belém vetett bizalom** is sérül, *és é*n ezt
szeretném helyreállítani, hogy bátran bízzanak az emberek az érsekükben*.*
Ugyanígy bizalmat akarok építeni még azok felé is, akik** most mindent
elleneznek,* *amit teszek*, *és a megtévesztettek **felé is, akik
információ hiányában vagy a változástól való félelemből bizalmatlanok*.

*Az én erőm abból fakad, hogy mindaz, ami történik, nem **épületek
felújításáról **szól,* *nem* *üvegablakokról**, hanem a keresztény
jövőnkről: hogy a következő nemzedékek biztonságban, méltó módon tudnak-e
majd élni.*

*Fájdalmas, hogy periférikus vagy hamis témákról megy **a vita,* *miközben
az ember méltóságáért kellene inkább küzdenünk. Isten irántunk tanúsított
szeretete ad okot arra, hogy békét teremtsünk.* Akár az előbb említett
csoportokkal és személyekkel, akár az egyházmegyében, *akár családjaink
körében, legyünk a béke munkásai –* és ne csak magunkért és egymásért,
hanem *a szomszédban dúló háború áldozataiért is, akik nagyon sokat
szenvednek.*
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20230112/39304d9c/attachment.html>