[Grem] Ne becsüljük le a betlehemi pásztorokat / Dwight Longenecker atya

[Emoke Greschik]

 5 ok, amiért ne becsüljük le a betlehemi pásztorokat
https://zarandok.ma/5-ok-amiert-ne-becsuljuk-le-a-betlehemi-pasztorokat/
[image: pasztorok Betlehemben Custom]

*A betlehemi pásztorok nem igazán tündöklőek. Könnyű rájuk úgy tekinteni,
mint akik eleve adottak, természetes, hogy ott vannak. Nem valamiféle
érdekes, egzotikus varázslók egy távoli vidékről. Nem nagyhatalmú királyok
vagy zsarnoki uralkodók. Csupán hétköznapi, dolgozó emberek. Igaz, azt
állították, hogy látták az éneklő angyalok kórusát, de ez az egyetlen
jogosultságuk a hírnévre, hát nem?*

Miután írtam egy könyvet arról, hogy kik lehettek azok a titokzatos
bölcsek, akik eljöttek a kis Jézus tiszteletére, kíváncsi lettem a
betlehemi pásztorokra is. Vajon miért kerültek bele a karácsonyi
történetbe? Mi tette őket annyira érdekessé? Miért vette a fáradságot Szent
Lukács, hogy beleszője őket a Jézus születését elmesélő beszámolóba?

Úgy adódott, hogy a munkahelyem tartozott nekem egy kis szabbatikus
szabadsággal, ezért elhatároztam, elmegyek Betlehembe, és nyomozok egy
kicsit. Két hónapot tölthettem egy szerzetesi közösségben Jeruzsálemben – a
híres École Biblique-ben. Kutathattam világszínvonalú könyvtárukban, és
elutazhattam Betlehembe, hogy találkozzam néhány újkori pásztorral.
*A pásztorok élő kapcsolatot jelentenek az Ószövetséggel*

*Az első ok*, amiért nem szabad figyelmen kívül hagyni a betlehemi
pásztorokat, az az, hogy élő kapcsolatot jelentenek az Ószövetséggel.
Ábrahám ősatya nomád pásztor volt. Mózes is az volt. Izsák és Jákob
szintén. Amikorra a későbbi király, Dávid pásztorfiú lett Betlehemben,
Izrael pásztorai már félnomádok voltak. Jézus születése idején tehát a
betlehemi pásztorok az időkön átnyúló, élő kapcsolatot jelentettek a
pásztorkirályhoz, Dávidhoz és Jézus összes pásztorőséhez.

*A második ok*, amiért a betlehemi pásztorok fontosak, az az, hogy minden
bizonnyal ők gondozták azokat a bárányokat, amelyeket a jeruzsálemi
templomi áldozatokhoz használtak. Találtam egy részletet a Misnában – az
ősi zsidó istentiszteleti szabályok gyűjteményében -, amely arra utal, hogy
a Jeruzsálem és Betlehem között fekvő hat mérföldes területen nevelt
állatokat templomi áldozati célokra szánták. Ha tehát Jézus Isten Báránya
volt, akkor abban a városban született, ahol az áldozati bárányok is
születtek. Ezért lehet, hogy amikor a betlehemi pásztorok elmentek megnézni
a Krisztusgyermeket, tisztában voltak azzal, hogy annak hódolnak, aki Isten
Báránya lesz, aki majd elveszi a világ bűneit.

*Két további okból is *fontosak a betlehemi pásztorok. Először is, az
életmódjuk utal arra, hogy hol született Jézus. Amikor Izraelben jártam,
észrevettem, hogy a nomád beduin törzsek tagjai a sátraikat gyakran
barlangok előtt állították fel. Azt mondták, hogy a biztonság kedvéért az
állataikat a barlangban tartották, miközben ők maguk vagy a barlang előtti
sátorban, vagy valamilyen, a barlang elé épített egyszerű hajlékban éltek.

Elmentem két betlehemi templomba, amelyek olyan barlangok fölé épültek,
amelyekről a régészek azt állítják, hogy hasonló félnomád pásztorok lakták
őket kétezer évvel korábban. Az egyik ilyen templom az ősi Születés
Temploma. A templom alatti barlang a hagyományok szerint Jézus születésének
a helye.

Beit Sahur városában – Betlehemhez közel – a Pásztorok Mezejének nevezett
helyen több barlang is található, amelyek időtlen idők óta lakóhelyként és
istállóként szolgáltak. Ezért megállapíthatjuk, hogy az a hagyomány,
miszerint Jézus egy barlangban született, megfelel a régészeti és
történelmi bizonyítékoknak.
*Egy szemtanú beszámolója*

*Végül pedig *a betlehemi pásztorok azért fontosak, mert azt hiszem, az ő
leszármazottaik voltak a forrásai Szent Lukács beszámolójának ama
történelmi éjszaka eseményeiről. Lukács az evangéliuma elején elmondja,
hogy beszélt a szemtanúkkal („*Mivel már sokan megkísérelték, hogy a
köztünk beteljesedett eseményeket leírják, úgy, ahogy ránk maradt azoktól,
akik kezdettől fogva szemtanúi és szolgái voltak az Igének, jónak láttam én
is, hogy elejétől kezdve mindennek szorgalmasan utánajárjak, és sorban
leírjak neked mindent, tiszteletreméltó Teofil, hogy meggyőződjél róla,
mennyire megbízhatók azok a tanok, amelyekre tanítottak*.” Lk 1, 1-4), és
kutatásom során feltártam, milyen módszerekkel továbbították a beduinok és
a palesztin nép a szóbeli hagyományt. Néha egy adott esemény történetét
csak pletykaként adták tovább. De alkalmaztak formális memorizálást is. A
történethez kapcsolódó genealógiákat és verseket szóról szóra memorizálni
kellett. Volt, hogy lazább, de kontrollált történetmeséléshez folyamodtak:
ez azt jelentette, hogy a történet alapelemeit memorizálták, de maradt
lehetőség a kidolgozásra, a jellemzésre és a párbeszédekre.

Amikor tehát azt a részletet olvassuk, hogy az egyik pásztor azt mondja:
„Menjünk el Betlehembe, hadd lássuk, mi történt”, akkor magukat a
pásztorokat követő első vagy második generációt halljuk, ahogyan elmondják
újra a történetet Szent Lukácsnak. Ami még jobban megerősíti a dolgot, az
az, hogy amikor Szent Ilona császárné a Megváltó születési helyét keresve
háromszáz évvel később a Szentföldre érkezett, a helyi emberek
azonosították neki a barlangot, ahol Jézus született. A pásztorok tehát
azért fontosak, mert ők voltak azok a szemtanúk, akik szóban, hűségesen
adták tovább a történetet, amíg Szent Lukács el nem jött, meg nem hallgatta
és az utókor számára fel nem jegyezte azt.


*Írta: Dwight Longenecker atyaFordította: Solymosi Judit*
Forrás: Catholic Link
<https://catholic-link.org/shepherds-bethlehem-catholic-reason/>

<http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
Vírusmentes.www.avg.com
<http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
<#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20231218/47fe4c1d/attachment.html>