[Grem] Ma Bingeni Szt. Hildegárd apátnő, egyháztanító ünnepe

[Emoke Greschik]

 Bingeni Szent Hildegárd apátnő, egyháztanító
Kultúra <https://www.magyarkurir.hu/kultura> – 2022. szeptember 17.,
szombat | 6:00

https://www.magyarkurir.hu/hirek/bingeni-szent-hildegard-apatno-egyhaztanito

A középkor nagy misztikus szentjére, Szent Hildegárdra emlékezünk
liturgikus emléknapján, szeptember 17-én. Bingeni Szent Hildegárd Clairvaux-i
Szent Bernát mellett világossága volt századának.

*Hildegárd **1098-ban született a Rajna-vidéki Vermersheim családban,
melynek neve ma is él Bermersheim falu nevében.* *A korabeli szokásoknak
megfelelően nagyon fiatalon, nyolc éves korában került a bencés apácák
közé, miután szülei az apácák nevelésére bízták őt. Tizenöt évesen önként
Istennek ajánlotta életét*. *1150-ben akarata ellenére apátnővé
választották, amikor a közösség átköltözött a bingeni Rupertsbergbe.
Hildegárd gyenge alkata és betegsége miatt is tiltakozott a választás
ellen, betegsége még a járásban is akadályozta.*

*Lélekben azonban erős volt. „A 12. század csodájának” hívták – nemcsak
életszentsége, hanem tudománya miatt is. A természettel és a gyógyítással
foglalkozó írásai miatt „az első német tudósnőnek és orvosnőnek” is szokták
nevezni. Mestere az Isteni Bölcsesség volt, lelkében egy benső világosság
árnyékát szemlélte, neki tulajdonította a teológiában, a medicinában és a
zenében szerzett ismereteit. Költeményei és dalai művészi alkotóerejéről
tanúskodnak. A muzsika a vérében volt, Az erények körtánca címmel szerzett
daljátékot*.

*Negyven éves korától kezdte lejegyezni látomásait. III. Jenő pápa
kijelentette, hogy nem talál bennük semmit, ami ellentétes volna az egyház
tanításával. Írásai közül a legjelentősebb misztikus-látomásos trilógiája:
Az Úr utainak ismerete (dogmatikus tartalmú), Az érdemszerzés könyve
(erkölcstannal és erényekkel foglalkozik) és Az isteni művek könyve (a
misztikus kozmológiát tárgyalja). Látnoki adottsága miatt „a német
prófétanő” nevet kapta, ami *nem annyira a jövendőmondást, mint *a jelen
események megértését jelentette. Éppen ebből fakadt sok fájdalma, vajúdása,
mert különleges látása következtében egészen más tanácsokat kellett adnia,
mint amilyeneket az emberek vártak tőle.*

*Hildegárdot egyre többen keresték fel bonyolult, nehéz ügyekben jó
tanácsért: papok és püspökök küldöttei, világi nagyságok követei és
egyszerű emberek. Több száz a ránk maradt levelek száma, amelyeket
Hildegárd a hozzá tanácsért fordulóknak, vagy olyanoknak írt, akiknek Isten
általa üzent. Leveleit pápák, hercegek és püspökök olvasták. Tennie
kellett, hogy kora legnagyobbjai lelkiismeretéhez szóljon.*
*Amikor Szent III. Jenő pápa Trierben tartózkodott, zsinaton, egy
szakértőkből álló bizottságot küldött Hildegárdhoz. A bizottság vezetője,
Albero püspök a következő jelentést tette: „Egy szenttől jöttünk vissza. Ez
az apáca minden földi mérték fölött áll. Értelme, gondolkodása és beszéde
nem ebből a világból való.” A pápa megkérdezte: „Gyakorolja a szeretet
cselekedeteit?” – „Úgy bánik a nyomorékokkal és koldusokkal, mintha az
anyjuk lenne.” – „Alázatos lélek?” – „Nem fukarkodtunk a próbatétekkel,
hogy megpróbáljuk alázatosságát, de életünkben sehol nem találkoztunk
nagyobb alázatossággal. De az alázatosság olyan méltósággal és fenséggel
párosult benne, hogy olykor a legszívesebben térdet hajtottunk volna
előtte, hogy a tiszteletünket méltó módon kifejezzük!” Ekkor Clairvaux-i
Szent Bernát fénylő szemekkel, nagyon határozottan így szólt: „Amit
hallottunk, az Isten üzenete. Ezekben a nehéz időkben Isten egy szegény
kolostori cellában világosságot gyújtott, hogy vigasztaljon és utat
mutasson. Szentatyám, a te feladatod arról gondoskodni, hogy ez a
világosság véka alatt ne maradjon!”*

*Hildegárd hosszú utakat tett meg, háromszor hagyta el kolostorát. Járt
Svábországban, Franciaországban, a Mosel folyó mentén egész Lotharingiáig,
a Rajna mentén pedig eljutott egészen a Ruhr vidékéig. „,Az élet igéit”
hirdette a papságnak, a püspököknek, a szerzeteseknek és a népnek.
Vigasztalt, bátorított, keltegette a lelkiismereteket, bűnbánatra indította
a lelkeket, és békét közvetített. A nép köréből férfiak és nők keresték fel
a rupertsbergi kolostort, amely menedékhely lett a rászorulók számára.*

Ezt írták, mondták Hildegárdról:* „A szívében olyan szeretet lángolt,
amelyből senki emberfia nem volt kizárva.” „Szeretetből mindenki szolgálója
lett, állandóan készen arra, hogy a pillanat hívását kövesse… úgyhogy
elmondhatta az apostollal:* *mindenkinek mindene lettem, hogy mindeneket
megnyerjek.”*
*Egy évvel a halála előtt Hildegárd közel került a kereszthez, ahogy ez
Isten minden szolgájával megtörténik.* *Egy ifjú lovag, akit a mainzi érsek
kiközösített, Hildegárd kolostorában keresett menedéket. Az apátnő és egy
pap színe előtt bűnbánatot tartott, és a szentségeket felvéve halt meg.
Hildegárd elrendelte, hogy a kolostor temetőjében temessék el. Akkor az
érseki kancellária, ahol az ifjút mint kiközösítettet tartották számon,
követelni kezdte, hogy vegyék ki a sírból holttestét és ássák el a temetőn
kívül, mert nem méltó arra, hogy megszentelt földben, a hívők között
nyugodjék. Hildegárd következetesen tiltakozott a halott háborgatása ellen.
Végül a mainzi prelátusok az „engedetlen” apátnőt nővéreivel és
kolostorával együtt interdiktum alá helyezték. Elvitették a kolostorból az
Oltáriszentséget, a harangokat nem húzhatták meg, és elhallgatott a
zsolozsma is. Hildegárd sok harc után ezt írta az érseknek: „Kaptam egy
látomást: jobb nekem, ha emberek kezébe esem, mintha megszegem az én
Istenem parancsát.” Hosszas tárgyalásokra és befolyásos emberek
közbenjárására volt szükség ahhoz, hogy az érsek végül feloldja az
interdiktumot. *

*Nem sokkal ezután, 1179. szeptember 17-én Hildegárd hosszú, fáradságos
útja után megtérhetett az örök hazába.*

Halála után a bencés renden belül tisztelték, sírjához zarándokok jártak,
és *a 13. századtól a hagiográfiában szentként tartják számon. A hivatalos
szentté avatást többször is elindították, de az eljárás a lezárásig nem
jutott el*. A bencés rend 1916. szeptember 17-én vette fel ünnepét
naptárába. 1979-ben, Hildegárd halálának 800. évfordulóján *II. János Pál
pápa úgy emlékezett rá, mint szentre és prófétára. XVI. Benedek pápa
liturgikus tiszteletét, *amely addig a bencés rendre és a német nyelvű
területekre korlátozódott, 2012-ben kiterjesztette az egész egyházra, majd
egyháztanítóvá avatta.

„A nők jelentősen hozzájárulhatnak a teológiához, mivel nagy érzékenységgel
és intelligenciával tudnak Istenről és a hit misztériumairól beszélni.
Mindenkit, aki e területen tevékenykedik, arra bátorítok, hogy mély
vallásos lelkülettel, imádsággal folytassa munkáját a középkori misztikus
hagyomány és annak csodálatos képviselői, például Bingeni Szent Hildegárd
nyomán, aki a legnevesebb középkori misztikusok egyike volt. Látomásaival a
Szentírás tanításait magyarázta, az élet különböző helyzeteire alkalmazva
azokat. A következetes keresztény életvitelre és elkötelezettségre
buzdított. Misztikus látomásai gazdag teológiai tartalmúak; az üdvtörténet
legfőbb eseményeire vonatkoznak, szimbolikus, költői nyelvezettel bemutatva
azt.”

*(XVI. Benedek pápa)*

*Istenünk, te Bingeni Szent Hildegárdnak erőt adtál, hogy mindhalálig
kövesse a szerény és alázatos Krisztust. Közbenjárására segíts, hogy
hivatásunkban hűségesen kitartsunk, és eljussunk a tökéletességre, amelyet
megmutattál nekünk szent Fiadban, Jézus Krisztusban. Aki veled él és
uralkodik, a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen.*
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20220917/5df61454/attachment.html>