<div dir="ltr">
<h1 class="gmail-cim">Bingeni Szent Hildegárd apátnő, egyháztanító</h1><div class="gmail-datumsav"><a href="https://www.magyarkurir.hu/kultura">Kultúra</a> – 2022. szeptember 17., szombat | 6:00<div class="gmail-ikonok"> <a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/bingeni-szent-hildegard-apatno-egyhaztanito">https://www.magyarkurir.hu/hirek/bingeni-szent-hildegard-apatno-egyhaztanito</a></div></div><div class="gmail-kozepre"><a class="gmail-fokep" rel="lightbox['g64003']"><img src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=64003&v=0&img=c_hildegard_von_bingen_00.jpg" style="margin-right: 0px;" width="487" height="273"><span class="gmail-galcount" title="4 kép a galériában, kattintson!"><img src="https://www.magyarkurir.hu/design1/img/img.png" align="absmiddle"> <br></span></a></div><h3 class="gmail-lead"><span style="background-color:rgb(255,242,204)">A
középkor nagy misztikus szentjére, Szent Hildegárdra </span>emlékezünk
liturgikus emléknapján, szeptember 17-én. Bingeni Szent Hildegárd
<span style="background-color:rgb(255,242,204)">Clairvaux-i Szent Bernát mellett világossága volt századának.</span></h3><div class="gmail-contentsav"><p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Hildegárd
</b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>1098-ban született a Rajna-vidéki Vermersheim családban, melynek neve
ma is él Bermersheim falu nevében.</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">A korabeli szokásoknak megfelelően
nagyon fiatalon, nyolc éves korában került <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a bencés apácák közé,</span> miután
szülei </span>az apácák nevelésére bízták őt. Tizenöt évesen önként Istennek
ajánlotta életét</b></span>. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>1150-ben akarata ellenére apátnővé választották,
amikor a közösség átköltözött a bingeni Rupertsbergbe. Hildegárd <span style="background-color:rgb(217,234,211)">gyenge
alkata és betegsége miatt is </span>tiltakozott a választás ellen, <span style="background-color:rgb(217,234,211)">betegsége
még a járásban is akadályozta.</span></b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Lélekben azonban erős volt. „A 12. század csodájának” hívták –
nemcsak életszentsége, hanem tudománya miatt is. A természettel és a
gyógyítással foglalkozó írásai miatt „az első német tudósnőnek és
orvosnőnek” is szokták nevezni. Mestere az Isteni Bölcsesség volt,
lelkében egy benső világosság árnyékát szemlélte, neki tulajdonította a
teológiában, a medicinában és a zenében szerzett ismereteit. Költeményei
és dalai művészi alkotóerejéről tanúskodnak. A muzsika a vérében volt, <em>Az erények körtánca</em> címmel szerzett daljátékot</b></span>.</p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Negyven éves korától kezdte lejegyezni látomásait. III. Jenő pápa
kijelentette, hogy nem talál bennük semmit, ami <span style="background-color:rgb(234,209,220)">ellentétes volna </span>az
egyház tanításával. Írásai közül a legjelentősebb misztikus-látomásos
trilógiája: <em>Az Úr utainak ismerete</em> (dogmatikus tartalmú), <em>Az érdemszerzés könyve</em> (erkölcstannal és erényekkel foglalkozik) és <em>Az isteni művek könyve</em>
(a misztikus kozmológiát tárgyalja). Látnoki adottsága miatt „a német
prófétanő” nevet kapta, ami </b><span style="background-color:rgb(255,255,255)">nem annyira a jövendőmondást, mint </span><b>a jelen
események megértését jelentette. Éppen ebből fakadt sok <span style="background-color:rgb(234,209,220)">fájdalma,
vajúdása</span>, mert különleges látása következtében egészen más tanácsokat
kellett adnia, mint <span style="background-color:rgb(217,234,211)">amilyeneket az emberek vártak</span> tőle.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Hildegárdot egyre többen keresték fel <span style="background-color:rgb(234,209,220)">bonyolult, nehéz ügyekben </span>jó
tanácsért: papok és püspökök küldöttei, világi nagyságok követei és
egyszerű emberek. Több száz a ránk maradt levelek száma, amelyeket
Hildegárd a hozzá tanácsért fordulóknak, vagy olyanoknak írt, akiknek
Isten általa üzent. Leveleit pápák, hercegek és püspökök olvasták.
Tennie kellett, hogy kora legnagyobbjai lelkiismeretéhez szóljon.</b></span></p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Amikor Szent III. Jenő pápa Trierben tartózkodott, zsinaton, egy
szakértőkből álló bizottságot küldött Hildegárdhoz. A bizottság
vezetője, Albero püspök a következő jelentést tette: „Egy szenttől
jöttünk vissza. Ez az apáca minden <span style="background-color:rgb(217,234,211)">földi mérték </span>fölött áll. Értelme,
gondolkodása és beszéde nem <span style="background-color:rgb(217,234,211)">ebből a világból való</span><u>.” A pápa megkérdezte:
„Gyakorolja a szeretet cselekedeteit?” – „Úgy bánik a nyomorékokkal és
koldusokkal, mintha az anyjuk lenne.” – „Alázatos lélek?” – „Nem
fukarkodtunk a próbatétekkel, hogy megpróbáljuk alázatosságát, de
életünkben sehol nem találkoztunk nagyobb alázatossággal. De az
alázatosság olyan méltósággal és fenséggel párosult benne, hogy olykor a
legszívesebben térdet hajtottunk volna előtte, hogy a tiszteletünket
méltó módon kifejezzük</u>!” Ekkor Clairvaux-i Szent Bernát fénylő
szemekkel, nagyon határozottan így szólt: „Amit hallottunk, az Isten
üzenete. Ezekben a nehéz időkben Isten egy szegény kolostori cellában
világosságot gyújtott, hogy vigasztaljon és utat mutasson. Szentatyám, a
te feladatod arról gondoskodni, hogy ez a világosság <span style="background-color:rgb(217,234,211)">véka alatt </span>ne
<span style="background-color:rgb(234,209,220)">maradjon!”</span></b></span>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Hildegárd hosszú utakat tett meg, háromszor hagyta el kolostorát.
Járt Svábországban, Franciaországban, a Mosel folyó mentén egész
Lotharingiáig, a Rajna mentén pedig eljutott egészen a Ruhr vidékéig.
„,Az élet igéit” hirdette a papságnak, a püspököknek, a szerzeteseknek
és a népnek. Vigasztalt, bátorított, keltegette a lelkiismereteket,
<span style="background-color:rgb(234,209,220)">bűn</span>bánatra indította a lelkeket, és békét közvetített. A nép köréből <span style="background-color:rgb(217,234,211)">
férfiak és nők </span>keresték fel a rupertsbergi kolostort, amely menedékhely
lett a rászorulók számára.</b></span></p>
<p>Ezt írták, mondták Hildegárdról:<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> „A szívében olyan szeretet lángolt,
amelyből senki<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> emberfia</span> nem volt<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> kizárva</span>.” „Szeretetből mindenki
szolgálója lett, állandóan készen arra, hogy a pillanat hívását kövesse…
úgyhogy elmondhatta az apostollal:</b></span> <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>mindenkinek mindene lettem, hogy
mindeneket megnyerjek.”</b></span></p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Egy évvel a halála előtt Hildegárd közel került a kereszthez, ahogy
ez Isten minden szolgájával megtörténik.</b></span> <span style="color:rgb(0,0,0)"><b>Egy ifjú lovag, akit a mainzi
érsek kiközösített, Hildegárd kolostorában keresett menedéket. Az apátnő
és egy pap színe előtt <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><span style="background-color:rgb(234,209,220)">bűn</span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">bánatot tartott, és a szentségeket felvéve
halt meg</span></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">.</span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Hildegárd elrendelte, hogy a kolostor temetőjében temessék el.
</span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">Akkor az érseki kancellária, ahol <span style="background-color:rgb(255,242,204)">az ifjút </span>mint kiközösítettet
tartották számon, követelni kezdte, hogy vegyék ki a sírból holttestét
és ássák el a temetőn kívül, mert nem méltó arra, hogy megszentelt
földben, a hívők között nyugodjék</span>. <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Hildegárd következetesen tiltakozott a
halott</span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)">háborgatása </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">ellen</span>. <span style="background-color:rgb(234,209,220)">Végül a mainzi prelátusok <span style="background-color:rgb(255,242,204)">az „engedetlen”
apátnőt nővéreivel és kolostorával </span>együtt interdiktum alá helyezték.
Elvitették <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a kolostor</span>ból <span style="background-color:rgb(255,242,204)">az Oltáriszentséget, a harangokat</span> nem húzhatták
meg, és elhallgatott <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a zsolozsma</span> is.</span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Hildegárd sok harc után ezt írta
az érseknek: „Kaptam egy látomást: jobb nekem, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><span style="background-color:rgb(217,234,211)">ha emberek kezébe esem</span>,
mintha megszegem </span>az én Istenem parancsát.” <span style="background-color:rgb(217,234,211)">Hosszas tárgyalásokra és
befolyásos emberek közbenjárására volt szükség </span>ahhoz, hogy az érsek
végül feloldja <span style="background-color:rgb(234,209,220)">az interdiktumot.
</span></span></b></span><p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Nem sokkal ezután, 1179. szeptember 17-én Hildegárd hosszú, fáradságos útja után megtérhetett az örök hazába.</b></span></p>
<p>Halála után a bencés renden belül tisztelték, sírjához zarándokok
jártak, és <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a 13. századtól a hagiográfiában szentként tartják számon. A
hivatalos szentté avatást többször is elindították, de az eljárás a
lezárásig nem jutott el</b></span>. A bencés rend 1916. szeptember 17-én vette fel
ünnepét naptárába. 1979-ben, Hildegárd halálának 800. évfordulóján <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>II.
János Pál pápa úgy emlékezett rá, mint szentre és prófétára. XVI.
Benedek pápa liturgikus tiszteletét, </b></span>amely addig a bencés rendre és a
német nyelvű területekre korlátozódott, 2012-ben kiterjesztette az egész
egyházra, majd egyháztanítóvá avatta.</p>
<p></p>
<div class="gmail-keretes">
<p>„A nők jelentősen hozzájárulhatnak a teológiához, mivel nagy
érzékenységgel és intelligenciával tudnak Istenről és a hit
misztériumairól beszélni. Mindenkit, aki e területen tevékenykedik, arra
bátorítok, hogy mély vallásos lelkülettel, imádsággal folytassa
munkáját a középkori misztikus hagyomány és annak csodálatos képviselői,
például Bingeni Szent Hildegárd nyomán, aki a legnevesebb középkori
misztikusok egyike volt. Látomásaival a Szentírás tanításait magyarázta,
az élet különböző helyzeteire alkalmazva azokat. A következetes
keresztény életvitelre és elkötelezettségre buzdított. Misztikus
látomásai gazdag teológiai tartalmúak; az üdvtörténet legfőbb
eseményeire vonatkoznak, szimbolikus, költői nyelvezettel bemutatva
azt.”</p>
<p style="text-align:right"><em>(XVI. Benedek pápa)</em></p>
</div>
<p><em><font size="4"><b><span style="color:rgb(0,0,255)">Istenünk, te Bingeni Szent Hildegárdnak erőt adtál, hogy
mindhalálig kövesse a szerény és alázatos Krisztust. Közbenjárására
segíts, hogy hivatásunkban hűségesen kitartsunk, és eljussunk a
tökéletességre, amelyet megmutattál nekünk szent Fiadban, Jézus
Krisztusban. Aki veled él és uralkodik, a Szentlélekkel egységben, Isten
mindörökkön örökké. Ámen</span></b></font><span style="color:rgb(0,0,255)">.</span></em></p></div>
</div>