[Grem] Magyar őstörténet: legendákat igazolhatnak az új tudományos felfedezések / Lezsák Gabriella, régész

[Emoke Greschik]

 Magyar őstörténet: legendákat igazolhatnak az új tudományos felfedezések
<https://mandiner.hu/cikk/20221025_magyar_ostortenet_laszlo_gyula_lezsak_gabriella>
2022. október 25. 18:00
https://mandiner.hu/cikk/20221025_magyar_ostortenet_laszlo_gyula_lezsak_gabriella
*Írta: Kovács Gergő <https://mandiner.hu/szerzo/kovacs_gergo> *
Magyarként azt kellene keresnünk, hogy régi krónikáinkban miért is írták
azt, amit írtak – vallja M. Lezsák Gabriella régész. A kutatóval a László
Gyuláról megjelent kötete kapcsán beszélgettünk a kettős honfoglalás
elméletéről és a tudomány rohamos fejlődéséről, ami szerinte igazolhatja a
székely tudós meglátásait.

*M. Lezsák Gabriella* régész, az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont
Magyar Őstörténeti Kutatócsoportjának tudományos munkatársa.

*Ön régészként írt könyvet a 20. század egyik legnagyobb hatású magyar
régészéről és a kolozsvári régészeti iskoláról. Milyen motivációk
vezérelték a könyv megírásában?*

Egyrészt rá szerettem volna irányítani a figyelmet arra, hogy a budapesti
egyetemen kívül a kolozsvári egyetemen is működött régész tanszék, kitűnő
tanárokkal és korszakalkotóan új, interdiszciplináris szemléletmóddal,
amivel megalakulása után röviddel, a 20. század elején felül is múlta a
budapesti tanszéket. Másrészt a második bécsi döntés utáni időszak
története még nem volt feldolgozva, így a hiánypótlás igénye is vezetett.
Kevesen tudják, hogy a fiatal László Gyula 1940-ben a kolozsvári egyetemen
kezdte meg tanári pályáját és itt fedezte fel a korabeli média is,

a Zápolya utcai honfoglaláskori temető feltárásának folytatása során
megtalált ún. vitézi sírnak köszönhetően, ami azt bizonyította, hogy Árpád
népe Erdélyt már a honfoglaláskor birtokba vette, szemben azzal a nézettel,
hogy ez csak Szent István idejében következett be. De László Gyula itt írta
meg *A honfoglaló magyar nép élete* című könyvét is, ami népszerűsítő
stílusa miatt szintén nagy siker lett, ugyanakkor a szakma számára máig
alapmű.

*Mivel Romániában 1949-től csak román állampolgárságú tanárok taníthattak a
felsőoktatásban, László Gyula Budapestre költözött, ahol viszont a magyar
kommunisták vádolták meg németbarátsággal és kémkedéssel. Mennyire nyomta
rá a bélyegét László Gyula munkásságára a politikailag is túlfűtött 20.
század? Képes volt eltávolítani magát a napi politikától?*

Aki szakemberként a visszacsatolás utáni időszakban felismerte, hogy
szaktudását a nemzet építésére is használhatja és bátorsága is volt hozzá,
annak eszébe sem jutott eltávolodni a napi politikától. Különösen egy olyan
időszakban nem, amikor olyan viták zajlottak nemzetközi szinten, hogy kinek
van történelmi jogalapja Erdélyre, a románoknak, vagy a magyaroknak? A
korabeli dokumentumok alapján a kolozsvári régészeti tanszék vezetője,
Roska Márton és László Gyula is tisztában volt azzal, hogy az utánpótlás
nevelésen túl olyan témákat célszerű előtérbe helyezni, ami a magyarság
identitását erősítheti, és amelynek során végleg le lehet számolni olyan
áltudományos teóriákkal is, mint például a dák-román folytonosság.

Erre a Hóman Bálint által vezetett korabeli kultuszminisztérium hatalmas
összegeket fordított, sőt, az egyetem mellé Kolozsváron létrehozták az
Erdélyi Tudományos Intézetet, impozáns székhellyel, aminek szintén az volt
az egyik fő célja, hogy az erdélyi magyarság identitását a tudomány
eszközeivel erősítse. Más volt viszont a helyzet a háború után, amikor az
ismételt román impériumváltással Roska Mártonnak el kellett hagynia
Erdélyt, majd néhány év múlva László Gyula is követte, mert nem akart
megválni a magyar állampolgárságtól. Roska Márton Szegeden folytatta tovább
tanári pályáját, László Gyula pedig, rövid kitérő után, a budapesti
egyetemen, de egyáltalán nem volt egyszerű a helyzetük. Roska az egyetemi
óráin hangoztatott nézetei miatt rövidesen börtönbe került, mert nem
tudott, de nem is akart azonosulni a kommunista-marxista
történelemszemlélettel, világnézettel. Életéről idén jelent meg egy kiváló
posztumusz monográfia, a 2018-ban elhunyt kolozsvári történész, Vincze
Zoltán és fia, ifj. Vincze Zoltán tollából.

László Gyulát is megpróbálták eltávolítani az egyetemről, és valóban
megvádolták németbarátsággal, illetve kémkedéssel is az 1941-42 telén
megvalósított kijevi régészeti tanulmányút miatt, de végül arra jutottak,
hogy kimagasló képességei miatt pótolhatatlan,  így sokunk szerencséjére,
megmaradhatott a tanári, tudósi pályán.

*Nemrég azt nyilatkozta, hogy a tárgyközpontú régészet László Gyulánál
emberközpontúvá vált, hiszen érdeklődése a tárgyakat használó ember felé
fordult. Mit jelentett mindez a gyakorlatban?*

A korabeli régészet módszertana hazánkban is német mintán alapult, ami azt
jelentette, hogy kifejezetten a tárgyakat vizsgálták, azokat hasonlították
össze, tipologizálták, kultúrköröket hoztak létre, de közben az akkor élt
ember valahogy elsikkadt. László Gyula a bölcsészdiploma megszerzése előtt
a képzőművészeti főiskolát is elvégezte, és ebből adódóan érzékenyebb volt
a szellemi síkon mozgó, metafizikai dolgokra, és csodás képzelőerővel nem
csupán a sírba tett tárgyakat keltette életre, hanem az őket használó ember
mindennapjait és a szellemiségét is közelebb hozta, amit néprajzi példákkal
hitelesített.

Ezt a módszert régészeti néprajznak nevezte el, és kolozsvári évei alatt
újságcikkekben közérthető módon népszerűsítette.

*Önarckép. László Gyula grafikája (1945)*

*Újságcikk László Gyula egyetemi tanszékvezetői kinevezéséről és A
honfoglaló magyar nép élete című könyvének sikeréről (1944)*

 *Mikor és miért fogalmazódott meg László Gyulában a kettős honfoglalás
legendás elmélete? Mi volt a tudós víziója és mi az, ami máig érdekes lehet
ezekből a felvetésekből korunk tudósai számára?*

A kettős honfoglalás elméletét László Gyula kolozsvári évei alatt
fogalmazta meg elsőként, majd az 1970-es évek elején dolgozta ki
részletesen és könyv formájában is megjelentette. Az elmélet lényege, hogy
az Árpád-kori magyar krónikák, illetve a korabeli írott források alapján
feltehető, hogy már Árpádék bejövetele előtt nagyobb számú magyar közösség
élhetett a Kárpát-medencében. Ez viszont a legkevésbé régészeti tárgyakkal
bizonyítható, mivel azok a technikai fejlődés, illetve a divat hatására
folyamatosan változnak, ezért is
meghökkentő, amikor egyes régészek a sírokból előkerült tárgyak
különbözőségével érvelnek ellene.

A korabeli és az azt megelőző korszakok temetőinek embertani anyagán
végzett genetikai vizsgálatok majd ezt a kérdést is eldöntik, de a már
meglévő részeredmények László Gyulát igazolják. Nemrég hallgattam Kásler
Miklós professzor úr előadását Szent László királyunkról, és ennek kapcsán
a Magyarságkutató Intézet genetikai kutatásairól is szó volt. A professzor
úr idézte Prohászka Ottokár egyik gondolatát, aminek az a lényege, hogy az
igazság akkor is igazság, ha csak egy ember vallja, de akkor is az, ha egy
sem. Felülemelkedve a napi érdekellentétek és pénzelosztások, ideológiai
különbözőségek miatti torzsalkodásokon, illetve a „ki volt itt előbb
játékra” degradált kettős honfoglalással kapcsolatos maszlagon, én úgy
vélem, hogy László Gyulának korát jóval meghaladva olyan meglátásai voltak,
amelyeket a tudomány rohamos fejlődése révén már egzakt módon is alá lehet
majd támasztani.

*A kettős honfoglalás teóriáján túl mi másban hozott újat László Gyula a
korai magyarság kutatásában?*

Elsősorban a szemléletmódjával, és a régészeti néprajz módszerének
bevezetésével hozott újat, amelyekkel új alapokra helyezte a régészetet. A
kettős honfoglalásról már volt szó, de ehhez kapcsolódóan azt is
hangoztatta, hogy eredetkutatásunkban a szkíta–hun–magyar folytonosságot
tényként kezelő nemzeti krónikáinknak is hitelt kellene adnunk. Úgy vélte,
hogy
magyarként nem lehet az a cél, hogy hiteltelenítsük krónikáinkat, hanem azt
kellene keresnünk, hogy miért is írták azt, amit írtak.

Egyébként én a saját kutatásaim során akarva-akaratlanul is belebotlok
abba, hogy mennyire zseniális meglátásai voltak.

Például a honfoglaló magyarok részleges lovastemetkezéseinek eredete
kapcsán László Gyula már 1943-ban a szűkös régészeti adatok ellenére arra
hívta fel a figyelmet, hogy a Kr.e. 1. évezredben a Fekete-tenger és a
Nyugat-Kaukázus északi részén az ún. királyi szkítáknál már megtalálható ez
a temetkezési forma ugyanabban az összetételben, ahogyan később, a
honfoglalás korában is használták a Kárpát-medencében. Ez a nézete a hazai
kutatásban visszhangtalan maradt, de mostanra az orosz és az ukrán kutatás
hitelesen feltárt temetők tucatjaival bizonyította, hogy László Gyula
feltevése a helyes.

Ez azt is jelenti, hogy az általános szakmai vélekedéssel szemben nem a
hunokkal jelent meg ez a temetkezési forma Kelet-Európában, hanem már több
mint ezer évvel korábban a szkíták is használták, méghozzá éppen azon a
területen, ahol az eredetmondánk, a Csodaszarvas monda szerint a meótiszi
magyar őshaza feküdt. Meggyőződésem, hogy a legújabb,
megkérdőjelezhetetlen, egzakt tudományos kutatások eredményeként a
szkíta–hun–magyar folytonosság a legendák világából át fog lépni a
valóságba.

*Hogy válhatott ennyire népszerűvé a székely eredetű kutató a 20.
században?*

Szerintem a titok részben abban rejlik, hogy László Gyula mélységesen
szerette a népét, a hazáját, a hivatását és az előadásai, könyvei révén is
ezt adta tovább. De ez a szeretet nem volt sem kirekesztő, sem soviniszta.

Mindemellett olyan szuggesztívan és közérthetően tudott előadni, valamint
írni, hogy mindenkit magával ragadott. Közelebb hozta az emberekhez a
magyar múltat, és talán a titok másik része az, hogy az emberek ösztönösen,
a génjeikben érzik kutatási eredményeiben az igazságot.

 *További érdekes képek:*

*A Kolozsvár-zápolya utcai honfoglaláskor temető „vitézi” sírja részleges
lóval*

*Szkíta kori részleges lovastemetkezés a Meótisz keleti mellékéről (Kr.e.
8. század)*

*Gáll Erwin, M. Lezsák Gabriella és Somfai Kara Dávid az I. kaukázusi
régészeti kutatóúton (2016). Fotó: Avar Ákos*

*M. Lezsák Gabriella*
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20221025/2b1a02b7/attachment.html>