<div dir="ltr">
<h1><a href="https://mandiner.hu/cikk/20221025_magyar_ostortenet_laszlo_gyula_lezsak_gabriella">Magyar őstörténet: legendákat igazolhatnak az új tudományos felfedezések</a></h1>
<div class="gmail-info" style="margin:10px 0px">2022. október 25. 18:00</div>
<div style="margin:5px 5px 15px 0px;overflow:auto"><a href="https://mandiner.hu/cikk/20221025_magyar_ostortenet_laszlo_gyula_lezsak_gabriella">https://mandiner.hu/cikk/20221025_magyar_ostortenet_laszlo_gyula_lezsak_gabriella</a> <br><b>Írta: <a href="https://mandiner.hu/szerzo/kovacs_gergo">Kovács Gergő</a> </b></div>
<div class="gmail-clearer"></div>
<div class="gmail-info">
<div>
</div>
<div class="gmail-clearer"></div>
</div>
<div id="gmail-articlecontent"><div class="gmail-lead">
Magyarként azt kellene keresnünk, hogy régi krónikáinkban miért is
írták azt, amit írtak – vallja M. Lezsák Gabriella régész. A kutatóval a
László Gyuláról megjelent kötete kapcsán beszélgettünk a kettős
honfoglalás elméletéről és a tudomány rohamos fejlődéséről, ami szerinte
igazolhatja a székely tudós meglátásait. </div>
<div class="gmail-clr"></div>
<div class="gmail-text">
<p style="text-align:right"><em></em></p>
<p><strong>M. Lezsák Gabriella</strong> régész, az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont Magyar Őstörténeti Kutatócsoportjának tudományos munkatársa.</p>
<p style="text-align:center"></p>
<p><strong>Ön régészként írt könyvet a 20. század egyik legnagyobb
hatású magyar régészéről és a kolozsvári régészeti iskoláról. Milyen
motivációk vezérelték a könyv megírásában?</strong></p>
<p>Egyrészt rá szerettem volna irányítani a figyelmet arra, hogy a
budapesti egyetemen kívül a kolozsvári egyetemen is működött régész
tanszék, kitűnő tanárokkal és korszakalkotóan új, interdiszciplináris
szemléletmóddal, amivel megalakulása után röviddel, a 20. század elején
felül is múlta a budapesti tanszéket. Másrészt a második bécsi döntés
utáni időszak története még nem volt feldolgozva, így a hiánypótlás
igénye is vezetett. Kevesen tudják, hogy a fiatal László Gyula 1940-ben a kolozsvári egyetemen kezdte meg tanári pályáját és itt fedezte fel a korabeli média is,</p>
<p>a Zápolya utcai honfoglaláskori temető feltárásának folytatása során
megtalált ún. vitézi sírnak köszönhetően, ami azt bizonyította, hogy
Árpád népe Erdélyt már a honfoglaláskor birtokba vette, szemben azzal a
nézettel, hogy ez csak Szent István idejében következett be. De László
Gyula itt írta meg <em>A honfoglaló magyar nép élete</em> című könyvét is, ami népszerűsítő stílusa miatt szintén nagy siker lett, ugyanakkor a szakma számára máig alapmű.</p>
<p><strong>Mivel Romániában 1949-től csak román állampolgárságú tanárok
taníthattak a felsőoktatásban, László Gyula Budapestre költözött, ahol
viszont a magyar kommunisták vádolták meg németbarátsággal és
kémkedéssel. Mennyire nyomta rá a bélyegét László Gyula munkásságára a
politikailag is túlfűtött 20. század? Képes volt eltávolítani magát a
napi politikától?</strong></p>
<p>Aki szakemberként a visszacsatolás utáni időszakban felismerte, hogy
szaktudását a nemzet építésére is használhatja és bátorsága is volt
hozzá, annak eszébe sem jutott eltávolodni a napi politikától. Különösen
egy olyan időszakban nem, amikor olyan viták zajlottak nemzetközi
szinten, hogy kinek van történelmi jogalapja Erdélyre, a románoknak,
vagy a magyaroknak? A korabeli dokumentumok alapján a kolozsvári
régészeti tanszék vezetője, Roska Márton és László Gyula is tisztában
volt azzal, hogy az utánpótlás nevelésen túl olyan témákat célszerű
előtérbe helyezni, ami a magyarság identitását erősítheti, és amelynek
során végleg le lehet számolni olyan áltudományos teóriákkal is, mint például a dák-román folytonosság.</p>
<p>Erre a Hóman Bálint által vezetett korabeli kultuszminisztérium
hatalmas összegeket fordított, sőt, az egyetem mellé Kolozsváron
létrehozták az Erdélyi Tudományos Intézetet, impozáns székhellyel,
aminek szintén az volt az egyik fő célja, hogy az erdélyi magyarság
identitását a tudomány eszközeivel erősítse. Más volt viszont a helyzet a
háború után, amikor az ismételt román impériumváltással Roska Mártonnak
el kellett hagynia Erdélyt, majd néhány év múlva László Gyula is
követte, mert nem akart megválni a magyar állampolgárságtól. Roska
Márton Szegeden folytatta tovább tanári pályáját, László Gyula pedig,
rövid kitérő után, a budapesti egyetemen, de egyáltalán nem volt
egyszerű a helyzetük. Roska az egyetemi óráin hangoztatott nézetei miatt
rövidesen börtönbe került, mert nem tudott, de nem is akart azonosulni a
kommunista-marxista történelemszemlélettel, világnézettel. Életéről
idén jelent meg egy kiváló posztumusz monográfia, a 2018-ban elhunyt
kolozsvári történész, Vincze Zoltán és fia, ifj. Vincze Zoltán tollából.</p>
<p>László Gyulát is megpróbálták eltávolítani az egyetemről, és valóban
megvádolták németbarátsággal, illetve kémkedéssel is az 1941-42 telén
megvalósított kijevi régészeti tanulmányút miatt, de végül arra jutottak, hogy kimagasló képességei miatt pótolhatatlan, így sokunk szerencséjére, megmaradhatott a tanári, tudósi pályán.</p>
<p><strong>Nemrég azt nyilatkozta, hogy a tárgyközpontú régészet László
Gyulánál emberközpontúvá vált, hiszen érdeklődése a tárgyakat használó
ember felé fordult. Mit jelentett mindez a gyakorlatban?</strong></p>
<p>A korabeli régészet módszertana hazánkban is német mintán alapult,
ami azt jelentette, hogy kifejezetten a tárgyakat vizsgálták, azokat
hasonlították össze, tipologizálták, kultúrköröket hoztak létre, de
közben az akkor élt ember valahogy elsikkadt. László Gyula a
bölcsészdiploma megszerzése előtt a képzőművészeti főiskolát is
elvégezte, és ebből adódóan érzékenyebb volt a szellemi síkon mozgó,
metafizikai dolgokra, és csodás képzelőerővel nem csupán a sírba tett
tárgyakat keltette életre, hanem az őket használó ember mindennapjait és a szellemiségét is közelebb hozta, amit néprajzi példákkal hitelesített.</p>
<p>Ezt a módszert régészeti néprajznak nevezte el, és kolozsvári évei alatt újságcikkekben közérthető módon népszerűsítette.</p>
<p><img alt="" src="https://mandiner.hu/gallery/2020/Kov%C3%A1cs%20Gerg%C5%91/2022/Lezs%C3%A1k%20Gabriella/1.kep_%C3%96narck%C3%A9p_LGY.jpg" style="margin-right: 0px;" width="370" height="480"></p><div class="gmail-kepalairas"></div><p></p>
<p style="text-align:center"><em>Önarckép. László Gyula grafikája (1945)</em></p>
<p style="text-align:center"><em><img alt="" src="https://mandiner.hu/gallery/2020/Kov%C3%A1cs%20Gerg%C5%91/2022/Lezs%C3%A1k%20Gabriella/3.kep_HMN%C3%89_LGY.jpg" style="width: 950px; height: 618px;"></em></p><div class="gmail-kepalairas"></div><p></p>
<p><em>Újságcikk László Gyula egyetemi tanszékvezetői kinevezéséről és A honfoglaló magyar nép élete című könyvének sikeréről (1944)</em></p>
<p> <strong>Mikor és miért fogalmazódott meg László Gyulában a kettős
honfoglalás legendás elmélete? Mi volt a tudós víziója és mi az, ami
máig érdekes lehet ezekből a felvetésekből korunk tudósai számára?</strong></p>
<p>A kettős honfoglalás elméletét László Gyula kolozsvári évei alatt
fogalmazta meg elsőként, majd az 1970-es évek elején dolgozta ki
részletesen és könyv formájában is megjelentette. Az elmélet lényege,
hogy az Árpád-kori magyar krónikák, illetve a korabeli írott források
alapján feltehető, hogy már Árpádék bejövetele előtt nagyobb számú
magyar közösség élhetett a Kárpát-medencében. Ez viszont a legkevésbé
régészeti tárgyakkal bizonyítható, mivel azok a technikai fejlődés,
illetve a divat hatására folyamatosan változnak, ezért is</p>
<div class="gmail-keretes">meghökkentő, amikor egyes régészek a sírokból előkerült tárgyak különbözőségével érvelnek ellene.</div>
<p>A korabeli és az azt megelőző korszakok temetőinek embertani anyagán
végzett genetikai vizsgálatok majd ezt a kérdést is eldöntik, de a már
meglévő részeredmények László Gyulát igazolják. Nemrég hallgattam Kásler
Miklós professzor úr előadását Szent László királyunkról, és ennek
kapcsán a Magyarságkutató Intézet genetikai kutatásairól is szó volt. A
professzor úr idézte Prohászka Ottokár egyik gondolatát, aminek az a
lényege, hogy az igazság akkor is igazság, ha csak egy ember vallja, de
akkor is az, ha egy sem. Felülemelkedve a napi érdekellentétek és
pénzelosztások, ideológiai különbözőségek miatti torzsalkodásokon,
illetve a „ki volt itt előbb játékra” degradált kettős honfoglalással
kapcsolatos maszlagon, én úgy vélem, hogy László Gyulának korát jóval
meghaladva olyan meglátásai voltak, amelyeket a tudomány rohamos
fejlődése révén már egzakt módon is alá lehet majd támasztani.</p>
<p><strong>A kettős honfoglalás teóriáján túl mi másban hozott újat László Gyula a korai magyarság kutatásában?</strong></p>
<p>Elsősorban a szemléletmódjával, és a régészeti néprajz módszerének
bevezetésével hozott újat, amelyekkel új alapokra helyezte a régészetet.
A kettős honfoglalásról már volt szó, de ehhez kapcsolódóan azt is
hangoztatta, hogy eredetkutatásunkban a szkíta–hun–magyar folytonosságot
tényként kezelő nemzeti krónikáinknak is hitelt kellene adnunk. Úgy
vélte, hogy</p>
<div class="gmail-keretes">magyarként nem lehet az a cél, hogy hiteltelenítsük
krónikáinkat, hanem azt kellene keresnünk, hogy miért is írták azt,
amit írtak.</div>
<p>Egyébként én a saját kutatásaim során akarva-akaratlanul is belebotlok abba, hogy mennyire zseniális meglátásai voltak.</p>
<p>Például a honfoglaló magyarok részleges lovastemetkezéseinek eredete
kapcsán László Gyula már 1943-ban a szűkös régészeti adatok ellenére
arra hívta fel a figyelmet, hogy a Kr.e. 1. évezredben a Fekete-tenger
és a Nyugat-Kaukázus északi részén az ún. királyi szkítáknál már
megtalálható ez a temetkezési forma ugyanabban az összetételben, ahogyan
később, a honfoglalás korában is használták a Kárpát-medencében. Ez a
nézete a hazai kutatásban visszhangtalan maradt, de mostanra az orosz és az ukrán kutatás hitelesen feltárt temetők tucatjaival bizonyította, hogy László Gyula feltevése a helyes.</p>
<p>Ez azt is jelenti, hogy az általános szakmai vélekedéssel szemben nem
a hunokkal jelent meg ez a temetkezési forma Kelet-Európában, hanem már
több mint ezer évvel korábban a szkíták is használták, méghozzá éppen
azon a területen, ahol az eredetmondánk, a Csodaszarvas monda szerint a
meótiszi magyar őshaza feküdt. Meggyőződésem, hogy a legújabb,
megkérdőjelezhetetlen, egzakt tudományos kutatások eredményeként a
szkíta–hun–magyar folytonosság a legendák világából át fog lépni a
valóságba.</p>
<p><strong>Hogy válhatott ennyire népszerűvé a székely eredetű kutató a 20. században?</strong></p>
<p>Szerintem a titok részben abban rejlik, hogy László Gyula mélységesen
szerette a népét, a hazáját, a hivatását és az előadásai, könyvei révén
is ezt adta tovább. De ez a szeretet nem volt sem kirekesztő, sem soviniszta.</p>
<p>Mindemellett olyan szuggesztívan és közérthetően tudott előadni,
valamint írni, hogy mindenkit magával ragadott. Közelebb hozta az
emberekhez a magyar múltat, és talán a titok másik része az, hogy az
emberek ösztönösen, a génjeikben érzik kutatási eredményeiben az
igazságot. </p>
<p> <strong>További érdekes képek:</strong></p>
<p><img alt="" src="https://mandiner.hu/gallery/2020/Kov%C3%A1cs%20Gerg%C5%91/2022/Lezs%C3%A1k%20Gabriella/7.kep_Z%C3%A1polya_reszlegeslovastem.jpg" style="margin-right: 0px;" width="239" height="480"></p><div class="gmail-kepalairas"></div><p></p>
<p style="text-align:center"><em>A Kolozsvár-zápolya utcai honfoglaláskor temető „vitézi” sírja részleges lóval</em></p>
<p style="text-align:center"><em><img alt="" src="https://mandiner.hu/gallery/2020/Kov%C3%A1cs%20Gerg%C5%91/2022/Lezs%C3%A1k%20Gabriella/6.kep_Meotisz_reszlegeslovastemetkezes.jpg" style="width: 408px; height: 723px;"></em></p><div class="gmail-kepalairas"></div><p></p>
<p style="text-align:center"><em>Szkíta kori részleges lovastemetkezés a Meótisz keleti mellékéről (Kr.e. 8. század)</em></p>
<p style="text-align:center"><em><img alt="" src="https://mandiner.hu/gallery/2020/Kov%C3%A1cs%20Gerg%C5%91/2022/Lezs%C3%A1k%20Gabriella/9.kep_Kaukazus_feltaras_2019.JPG" style="width: 950px; height: 592px;"></em></p><div class="gmail-kepalairas"></div><p></p>
<p style="text-align:center"><em>Gáll Erwin, M. Lezsák Gabriella és Somfai Kara Dávid az I. kaukázusi régészeti kutatóúton (2016). Fotó: Avar Ákos</em></p>
<p style="text-align:center"><em><img alt="" src="https://mandiner.hu/gallery/2020/Kov%C3%A1cs%20Gerg%C5%91/2022/Lezs%C3%A1k%20Gabriella/20220929_133726.jpg" style="width: 950px; height: 471px;"></em></p><div class="gmail-kepalairas"></div><p></p>
<p style="text-align:center"><em>M. Lezsák Gabriella</em></p>
</div></div>
</div>