[Grem] Ma Szt. Vendel, remete a jóságtartó gazdák, pásztorok, juhászok védőszentje ünnepe

[Emoke Greschik]

 Szent Vendel
Kultúra <https://www.magyarkurir.hu/kultura> – 2011. október 20., csütörtök
| 12:42
 https://www.magyarkurir.hu/hirek/szent-vendel/
Október 20-a Vendel, a jószágtartó gazdák, pásztorok, juhászok
védőszentjének emléknapja. Legendája szerint ír, más forrás alapján frank
származású; mesébe hajló hagyomány szerint királyfi volt. Remetetársaival a
Rajna-vidéken élt; egy uraság nyáját legeltette. Ereklyéit St. Wendelin
városában őrzik, mely híres búcsújáróhely lett.

*
<https://www.magyarkurir.hu/sites/default/files/hirek/Judit/wendel1.gif>Vendelt
(Skócia, 554 körül – Tholev, 617), akit  Wendalin, Wandalin és Windilin
néven is említenek* legendái,* gyermekkorától mély hit jellemezte. A
keresztény műveltség, a papság iránti vonzódását **atyja nem nézte jó
szemmel, s nyájainak őrzését bízta rá.** Ám az ifjú szívében a juhok
legeltetése közben, a mezők csendjében megérlelődött a szemlélődés utáni
vágy: elhatározta, hogy remete lesz. Hat társával Rómába zarándokolt.*

*Hazatérvén, a remeteség iránti vágytól vezérelve, egy Trier közeli erdőben
kunyhót építettek. Szigorú böjtöléssel és imádsággal pusztai remeteként
éltek, olykor koldulni kényszerülve*. A legenda szerint egyszer egy gazda
megszidta Vendelt: ahelyett, hogy tétlenkedve koldul, inkább dolgozna és ő
segítene másokon. Vendel elszegődött a gazdához, aki előbb disznóit, majd
marháit és juhait bízta rá. Mindig a legjobb legelőt kereste a juhoknak,
fáradságot nem kímélve járta nyájával a dombokat.

*A körülötte letelepedett remeték mélyen tisztelték és elöljárójukká
választották*. Az egyik legenda szerint szerzetesrendet alkottak, kolostort
építettek, és a bencés regula szerint élő közösség apátjává választották
Vendelt.

*617-ben halt meg. Azon a helyen temették el, ahol remetekunyhója állt.
Sírját nagy tisztelet övezte; fölé kápolnát emeltek, mely – a nevéhez
fűződő csodáknak köszönhetően – zarándokhellyé vált. Csodás közbenjárásáról
főleg a járványos betegségek áldozatai tettek tanúságot, illetve azok, akik
állataik bajaiban hívták segítségül. *

*1320-ban pestisjárvány ütötte fel a fejét **Trierben,* *ám Szent Vendel
közbenjárására megszűnt **a járvány. **Hálából templomot építtettek, melyet
1360 pünkösdjén szenteltek fel. Vendel ereklyéi a kápolnából az új
templomba kerültek. 1506-ban márvány szarkofágba helyezték, s mindaddig,
amíg a tholeyi kolostor állt, ünnepi körmenettel emlékeztek meg az ereklyék
átviteléről.*

A római naptárba ugyan nem került be ünnepe, de *Európa-szerte több mint
ezerötszáz templomot ajánlottak oltalmába – közülük csaknem kétszáz
zarándokhellyé vált. Tiszteletét a német telepesek hozták magukkal
Kelet-Európába, így hazánkba is.*

Magyarországi kultuszának elterjedése Padányi Biró Márton veszprémi
püspöknek is köszönhető, aki a Sümeg melletti Deákiban kápolnát építtetett
tiszteletére, ahol az 1755. évi marhavész idején körmenetet vezetett.
Vendel szobrai főleg a Dunántúlon, Buda vidékén, Heves megyében és a
Jászságban gyakoriak. Gyakran szerepel üvegképeken is. Marhavész után
számos községben helyeztek el Vendel-szobrot, rendszerint a falu végén vagy
a határ azon részén, ahol az állatokat a legelőre hajtottak. Szent Vendel
napján sok helyütt körmenetben vonultak szobrához, kérvén, hogy védje meg a
falut a dögvésztől.

*Szent Vendelt a jószágtartó gazdák, a pásztorok, elsősorban a juhászok
tisztelik védőszentjükként*.

Magyar Kurír
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20221020/8e20cbe2/attachment.html>