<div dir="ltr">
<h1 class="gmail-cim">Szent Vendel</h1><div class="gmail-datumsav"><a href="https://www.magyarkurir.hu/kultura">Kultúra</a> – 2011. október 20., csütörtök | 12:42<div class="gmail-ikonok"> <a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/szent-vendel/">https://www.magyarkurir.hu/hirek/szent-vendel/</a></div></div><h3 class="gmail-lead"><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Október
20-a Vendel, <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a jószágtartó gazdák, pásztorok, juhászok</span> védőszentjének
emléknapja</span>.<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><span style="background-color:rgb(255,255,255)"><span style="font-weight:normal"> Legendája szerint ír, más forrás alapján frank származású;
mesébe hajló hagyomány szerint királyfi volt.</span></span> Remetetársaival a
Rajna-vidéken élt; egy uraság nyáját legeltette. Ereklyéit St. Wendelin
városában őrzik, mely híres búcsújáróhely lett.</span></h3><div class="gmail-contentsav"><p style="text-align:justify"><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b><a href="https://www.magyarkurir.hu/sites/default/files/hirek/Judit/wendel1.gif" rel="lightbox"><img src="https://www.magyarkurir.hu/sites/default/files/hirek/Judit/wendel1_0.gif" style="float: left; margin: 3px 7px;" width="105" height="142"></a>Vendelt
(Skócia, 554 körül – Tholev, 617), akit Wendalin, Wandalin és Windilin
néven is említenek</b><span style="background-color:rgb(255,255,255)"> legendái,</span><b> gyermekkorától mély hit jellemezte. A
keresztény műveltség, a papság iránti vonzódását </b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>atyja nem nézte jó
szemmel, s nyájainak őrzését bízta rá.</b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> Ám az ifjú szívében a juhok
legeltetése közben, a mezők csendjében megérlelődött a szemlélődés utáni
vágy: elhatározta, hogy remete lesz. Hat társával Rómába zarándokolt.</b></span></p><p style="text-align:justify"><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Hazatérvén,
a remeteség iránti vágytól vezérelve, egy Trier közeli erdőben kunyhót
építettek. Szigorú böjtöléssel és imádsággal pusztai remeteként éltek,
olykor koldulni kényszerülve</b></span>. A legenda szerint <img src="https://www.magyarkurir.hu/sites/default/files/hirek/Judit/wendel3_0.jpg" style="margin: 3px 7px; float: right;" width="145" height="109">egyszer
egy gazda megszidta Vendelt: ahelyett, hogy tétlenkedve koldul, inkább
dolgozna és ő segítene másokon. Vendel elszegődött a gazdához, aki előbb
disznóit, majd marháit és juhait bízta rá. Mindig a legjobb legelőt
kereste a juhoknak, fáradságot nem kímélve járta nyájával a dombokat.</p><p style="text-align:justify"><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A
körülötte letelepedett remeték mélyen tisztelték és elöljárójukká
választották</b></span>. Az egyik legenda szerint szerzetesrendet alkottak,
kolostort építettek, és a bencés regula szerint élő közösség apátjává
választották Vendelt.</p><p style="text-align:justify"><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>617-ben halt
meg. Azon a helyen temették el, ahol remetekunyhója állt. Sírját nagy
tisztelet övezte; fölé kápolnát emeltek, mely – a nevéhez fűződő
csodáknak köszönhetően – zarándokhellyé vált. Csodás közbenjárásáról
főleg <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a járványos betegségek</span> áldozatai tettek tanúságot, illetve azok,
akik <span style="background-color:rgb(217,234,211)">állataik bajaiban </span>hívták segítségül. </b></span></p><p style="text-align:justify"><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>1320-ban
pestisjárvány ütötte fel a fejét </b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Trierben,</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>ám Szent Vendel
közbenjárására megszűnt<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> </span></b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a járvány. </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Hálából templomot építtettek, melyet
1360 pünkösdjén szenteltek fel. Vendel ereklyéi a kápolnából az új
templomba kerültek. 1506-ban márvány szarkofágba helyezték, s mindaddig,
amíg a tholeyi kolostor állt, ünnepi körmenettel emlékeztek meg az
ereklyék átviteléről.</b></span></p><p style="text-align:justify">A római
naptárba ugyan nem került be ünnepe, de <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Európa-szerte több mint
ezerötszáz templomot ajánlottak oltalmába – közülük csaknem kétszáz
zarándokhellyé vált. Tiszteletét <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a német telepesek</span> hozták magukkal
Kelet-Európába, így hazánkba is.</b></span></p><p style="text-align:justify">Magyarországi
kultuszának elterjedése Padányi Biró Márton veszprémi püspöknek is
köszönhető, aki a Sümeg melletti Deákiban kápolnát építtetett
tiszteletére, ahol az 1755. évi marhavész
idején körmenetet vezetett. Vendel szobrai főleg a Dunántúlon, Buda
vidékén, Heves megyében és a Jászságban gyakoriak. Gyakran szerepel
üvegképeken is. Marhavész után számos községben helyeztek el
Vendel-szobrot, rendszerint a falu végén vagy a határ azon részén, ahol
az állatokat a legelőre hajtottak. Szent Vendel napján sok helyütt
körmenetben vonultak szobrához, kérvén, hogy védje meg a falut a
dögvésztől.</p><p style="text-align:justify"><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Szent Vendelt <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a jószágtartó gazdák, a pásztorok, elsősorban a juhászok </span>tisztelik védőszentjükként</b></span>.</p><p style="text-align:justify">Magyar Kurír</p></div>
</div>