[Grem] Tóta W-nek és Szemlőhegyi Ferenc testvérnek, akik mély hittani tismerettel aggódnak az egyházért / Fr. Rivafinoli

[Emoke Greschik]

 Kedves Tóta W. Árpád Úr! Tisztelt Szemlőhegyi Ferenc testvér! Álljunk meg
egy szóra!
<https://mandiner.hu/cikk/20221123_gyurcsany_ferenc_keresztenyseg_tota_w_arpad_francesca_rivafinoli>
2022. november 23. 14:03
rancesca Rivafinoli
https://mandiner.hu/cikk/20221123_gyurcsany_ferenc_keresztenyseg_tota_w_arpad_francesca_rivafinoli
Magyarországon minden valamirevaló ateista tudni véli, hogy a szószékekről
csak úgy árad a bűzös kormánypropaganda.

Az a jó az ateistákban, hogy minél határozottabban igyekeznek bizonygatni,
mennyire nem keresztény ország már Magyarország, annál parádésabban
példázzák ennek ellentétét. Mert tegye fel a kezét az a nem buddhista
magyar polgár, aki magabiztosan ki tudna és merne posztolni egy 10-14
bekezdésnyi eszmefuttatást a bodhiszattvákról, a vadzsrajánáról vagy akár
csak a zen mesterek erkölcseiről. Ugye, hogy így kapásból nemigen menne?

Ezzel szemben itt van nekünk a deklaráltan „nem istenhívő”
Sokszorbérmálkozó Ferenc, és nicsak: spontán értekezéssel lep meg minket a
hippói Ágostonról, kinyilatkoztatásról és a szentek közösségéről. Miközben
a HVG ateista újságírója hasonló könnyedséggel igazít el minket a legújabb
kori egyháztörténelem, a papság, valamint az Eucharisztia kérdéskörében,
egy laza „Ite missa est”-tel zárva gondolatait, nyilván abból indulván ki,
hogy olvasói érteni fogják: ez egyfajta tréfás vendégszöveg akar lenni a
katolikus misszáléból.

Ha ez egy messze nem keresztény ország, akkor hogyan lehet, hogy mégis az
alapműveltség részének tekinthető a „Menjetek békével” fordulat?

Hogy még Tóta W. Árpád is pontosan tisztában van a krisztusi tanítással, és
intuitíve meg tudja állapítani, hogy arra a hívők „*ugyanúgy ívben tesznek,
mint bárki más*”? Mintha mégis felsejlene itt valamiféle közös ismeret,
hovatovább kultúra, amelyben az ateista – legalábbis a felületes lájkoló
számára – éppoly otthonosan mozog, mint a kapucinus szerzetes. És valamiért
ez nem a buddhizmus.

Ennek ellenére hadd szabadjon egy egyházi iskola öregdiákjaként, hívő
katolikusként tennem néhány apró észrevételt, már ha beledumálhatok a
nagyok észosztásába.

Ferenc testvérnél a következőket olvashatjuk: „*Lehet-e vita tárgya, hogy
sokak szemében a legnagyobb keresztény egyházak mintha inkább volnának az
államhatalom intézményei, az e világi hatalom ideológiai erőforrásai,
semmint az Isten teremtette ember irgalmas vigyázói?*”

Tőlem nyithatunk erről vitát, csak épp fölösleges lenne, hisz ez tőlünk
nyugatabbra számos helyen már konkrét tény. A Német Evangélikus Egyház
zsinatán a minap például felszólalt az „Utolsó Generáció” nevű
pillanatragasztós-fröcskölős klímamozgalom egyik tagja, akit a lelkészek
jelentős része állva tapsolt meg. A zsinat elnöke újságírók előtt rá is
mutatott: a mozgalom esetében nincs ok büntetőjogi felelősséget pedzegetni,
ők csupán „erőszakmentes civil ellenállók”. Mindez véletlenül teljesen
egybecseng a Zöldek elnökének nyilatkozataival, miközben nincs jele annak,
hogy az egyház utalna a „nem tudjátok sem a napot, sem az órát” jézusi
intésre, valamint a teremtésvédelem holisztikusabb szemléletére és egyben
rögösebb útjára.

Hasonlóképpen nehéz lenne nem észrevenni, hogy a német katolikusok
szinódusa pont akkortájt sürgeti a transzneműek nemének keresztelési
anyakönyvekben történő „problémamentes” megváltoztatását (94,5 százalékos
többséggel, Isten óvja a szent maradékot), amikor készülőben van a szabad
nemváltásról szóló német törvény. Hát hol vannak itt „az Isten teremtette
ember irgalmas vigyázói”, akik rámutatnának arra, hogy a boldogságot nem az
öncsonkítás és nem is az önbecsapás hozza el?

Persze értem, hogy a DK elnöke a magyar egyházakat tartja egy az egyben az
államhatalom intézményeinek, hisz  minden valamirevaló ateista tudni véli,
hogy a szószékekről csak úgy árad a bűzös kormánypropaganda  – csakhogy
nálunk múlt vasárnap is az alázatról és a szeretetszolgálat fontosságáról
volt szó, a nemzeti konzultáció kitöltése helyett pedig csupán az adventi
adománygyűjtésre és a szentségimádási lehetőségekre hívta fel figyelmünket
a plébános.

A biztonság kedvéért azért megtekintettem az interneten, mi hangzott el a
Szemlőhegy utcához legközelebb eső plébániatemplomban, hátha arrafelé
tényleg tombol a NER – erre ott is azt halljuk, hogy az igazi nagyság abban
mutatkozik meg, ha valaki a hatalmával alázatosan szolgál. De nem is
spoilerezek többet: minden besúgó kedvű polgár kedvére nézegetheti
otthonában is a miseközvetítéseket, és szabadon megjelölheti, konkrétan hol
fedezhető fel bármiféle világi szekértolás.

Viszont röviden emlékezzünk meg Tóta W. felebarátunk írásáról
<https://www.facebook.com/Wblog/posts/pfbid02p5desCRxsMq8g9B55wjui2zcTr5in1DGwRvmtc4avnBBzr7QXVCy7vckNMCTPHPbl>
is, amely a következőkről tájékoztat minket: „*Az iskolákat érdemtelenül, a
közakarat ellenében nyúlta le az egyház – valaki elfelejtett konzultálni!
–, így az is kénytelen oda járni és eljátszani a bohóckodást, aki amúgy sík
ateista. (…)  Ugyanis nincs a közelben másik színvonalas iskola; ez sem
attól az, hogy az egyház üzemelteti. Ezeket a gyerekeket és a szülőket
kényszerítették, hogy közük legyen az egyházhoz. (…) Hülye egy terv volt.
Attól senki sem szereti meg a papokat és a képzelt barátaikat, hogy misére
meg áldozásra kényszerítik.*”

Nos. Az Úr 1948. esztendejében (a mai balosok egynémely egyházellenes
kirohanására hajazó propaganda-hadjárat után) bő háromezer katolikus és bő
ezer református iskolát államosítottak Magyarországon, egyetlen
tollvonással zárolva azok épületét és felszerelését. Ma összesen van 1573
egyházi köznevelési intézmény. Abban lehetne kételkedni, hogy ezek
mindegyike vallásos-e úgy igazán, mármint a mindennapokban; az „iskolák
lenyúlásán” háborogni azonban némileg erős. A kárpótlási jeggyel földhöz
jutott, és így területalapú támogatások segítségével értékes élelmiszereket
termelő gazdák is földrablók volnának?

Ami pedig az iskolák színvonalát illeti, a tények azt mutatják, hogy a HVG
idei középiskolai rangsorában két pécsi gimnázium is bejutott a top100-ba,
de sajnos egyik se a ciszterci volt. Így ez esetben az egyházi iskolára
mint egyetlen alternatívára hivatkozni béna érv.

Meg ugye eleve elég elitista-szegregációpárti hozzáállás volna az, hogy
ateista libsi létemre inkább katkó suliba viszem a gyerekemet befogott
orral, mint hogy egy pillanatnyilag alacsonyabban jegyzett gimnáziumba
adjam. Ha mindenki így tesz, ki fogja felhúzni a „világnézetileg semleges”
intézményeket? Már csak azért is, mert a mi osztályunk annak idején egy
frissen visszakapott, még a kezdeti nehézségekkel küzdő, itt-ott
tanárhiányos egyházi gimnáziumba iratkozott be, de mire leérettségiztünk,
lassanként elitiskolává nemesült az intézmény. Mondhatni azzá nemesítettük,
ha lehetek ennyire szerénytelen. (Lám, ezért szerencsés, ha tanárok, diákok
és szülők egyfelé húznak.)

Azt pedig ne rójuk fel a hiedelmek helyett állítólag szigorúan a
kézzelfogható tényekre támaszkodó ateistának, hogy kötelező szentáldozást
vizionál az egyházi iskolákba (emellett nyitott liberálisként kizárja, hogy
valaki akár nyitottan is bekapcsolódhat annak a közösségnek a
szertartásaiba, ahová becsöppent). Mindenkinek lehetnek elborultabb
pillanatai. Inkább nyugtázzuk jólesően, hogy ez egy olyan keresztény
ország, ahol még egy DK-vezér és egy istentagadó publicista is küldetésének
érzi az igehirdetést – akár alkalmas, akár alkalmatlan.
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20221123/9f016811/attachment.html>