<div dir="ltr">
<div style="margin:10px 0px">
<h1><a href="https://mandiner.hu/cikk/20221123_gyurcsany_ferenc_keresztenyseg_tota_w_arpad_francesca_rivafinoli" target="_blank">Kedves Tóta W. Árpád Úr! Tisztelt Szemlőhegyi Ferenc testvér! Álljunk meg egy szóra!</a></h1>
</div><div style="margin:10px 0px">2022. november 23. 14:03</div>
<div style="margin:5px 5px 15px 0px;overflow:auto"><span style="text-transform:uppercase;font-weight:700">rancesca Rivafinoli</span>
<br><a href="https://mandiner.hu/cikk/20221123_gyurcsany_ferenc_keresztenyseg_tota_w_arpad_francesca_rivafinoli" target="_blank">https://mandiner.hu/cikk/20221123_gyurcsany_ferenc_keresztenyseg_tota_w_arpad_francesca_rivafinoli</a></div>
<div></div>
<div>
<div>
</div>
<div></div>
</div>
<div id="m_1663818814905437110gmail-articlecontent"><div>
Magyarországon minden valamirevaló ateista tudni véli, hogy a szószékekről csak úgy árad a bűzös kormánypropaganda.</div>
<div></div>
<div>
<p>Az a jó az ateistákban, hogy
minél határozottabban igyekeznek bizonygatni, mennyire nem keresztény
ország már Magyarország, annál parádésabban példázzák ennek ellentétét.
Mert tegye fel a kezét az a nem buddhista magyar polgár, aki
magabiztosan ki tudna és merne posztolni egy 10-14 bekezdésnyi
eszmefuttatást a bodhiszattvákról, a vadzsrajánáról vagy akár csak a zen
mesterek erkölcseiről. Ugye, hogy így kapásból nemigen menne?</p>
<p>Ezzel szemben itt van nekünk a deklaráltan „nem istenhívő”
Sokszorbérmálkozó Ferenc, és nicsak: spontán értekezéssel lep meg minket
a hippói Ágostonról, kinyilatkoztatásról és a szentek közösségéről.
Miközben a HVG ateista újságírója hasonló könnyedséggel igazít el minket
a legújabb kori egyháztörténelem, a papság, valamint az Eucharisztia
kérdéskörében, egy laza „Ite missa est”-tel zárva gondolatait, nyilván
abból indulván ki, hogy olvasói érteni fogják: ez egyfajta tréfás
vendégszöveg akar lenni a katolikus misszáléból.</p>
<p>Ha ez egy messze nem keresztény ország, akkor hogyan lehet, hogy
mégis az alapműveltség részének tekinthető a „Menjetek békével”
fordulat?</p>
<p>Hogy még Tóta W. Árpád is pontosan tisztában van a krisztusi tanítással, és intuitíve meg tudja állapítani, hogy arra a hívők „<em>ugyanúgy ívben tesznek, mint bárki más</em>”?
Mintha mégis felsejlene itt valamiféle közös ismeret, hovatovább
kultúra, amelyben az ateista – legalábbis a felületes lájkoló számára –
éppoly otthonosan mozog, mint a kapucinus szerzetes. És valamiért ez nem
a buddhizmus.</p>
<p>Ennek ellenére hadd szabadjon egy egyházi iskola öregdiákjaként, hívő
katolikusként tennem néhány apró észrevételt, már ha beledumálhatok a
nagyok észosztásába.</p>
<p>Ferenc testvérnél a következőket olvashatjuk: „<em>Lehet-e vita
tárgya, hogy sokak szemében a legnagyobb keresztény egyházak mintha
inkább volnának az államhatalom intézményei, az e világi hatalom
ideológiai erőforrásai, semmint az Isten teremtette ember irgalmas
vigyázói?</em>”</p>
<p>Tőlem nyithatunk erről vitát, csak épp fölösleges lenne, hisz ez
tőlünk nyugatabbra számos helyen már konkrét tény. A Német Evangélikus
Egyház zsinatán a minap például felszólalt az „Utolsó Generáció” nevű
pillanatragasztós-fröcskölős klímamozgalom egyik tagja, akit a lelkészek
jelentős része állva tapsolt meg. A zsinat elnöke újságírók előtt rá is
mutatott: a mozgalom esetében nincs ok büntetőjogi felelősséget
pedzegetni, ők csupán „erőszakmentes civil ellenállók”. Mindez
véletlenül teljesen egybecseng a Zöldek elnökének nyilatkozataival,
miközben nincs jele annak, hogy az egyház utalna a „nem tudjátok sem a
napot, sem az órát” jézusi intésre, valamint a teremtésvédelem
holisztikusabb szemléletére és egyben rögösebb útjára.</p>
<p>Hasonlóképpen nehéz lenne nem észrevenni, hogy a német katolikusok
szinódusa pont akkortájt sürgeti a transzneműek nemének keresztelési
anyakönyvekben történő „problémamentes” megváltoztatását (94,5
százalékos többséggel, Isten óvja a szent maradékot), amikor készülőben
van a szabad nemváltásról szóló német törvény. Hát hol vannak itt „az
Isten teremtette ember irgalmas vigyázói”, akik rámutatnának arra, hogy a
boldogságot nem az öncsonkítás és nem is az önbecsapás hozza el?</p>
<p>Persze értem, hogy a DK elnöke a magyar egyházakat tartja egy az
egyben az államhatalom intézményeinek, hisz minden valamirevaló ateista
tudni véli, hogy a szószékekről csak úgy árad a bűzös
kormánypropaganda – csakhogy nálunk múlt vasárnap is az alázatról és a
szeretetszolgálat fontosságáról volt szó, a nemzeti konzultáció
kitöltése helyett pedig csupán az adventi adománygyűjtésre és a
szentségimádási lehetőségekre hívta fel figyelmünket a plébános.</p>
<p>A biztonság kedvéért azért megtekintettem az interneten, mi hangzott
el a Szemlőhegy utcához legközelebb eső plébániatemplomban, hátha
arrafelé tényleg tombol a NER – erre ott is azt halljuk, hogy az igazi
nagyság abban mutatkozik meg, ha valaki a hatalmával alázatosan szolgál.
De nem is spoilerezek többet: minden besúgó kedvű polgár kedvére
nézegetheti otthonában is a miseközvetítéseket, és szabadon
megjelölheti, konkrétan hol fedezhető fel bármiféle világi szekértolás.</p>
<p>Viszont röviden emlékezzünk meg Tóta W. felebarátunk <a href="https://www.facebook.com/Wblog/posts/pfbid02p5desCRxsMq8g9B55wjui2zcTr5in1DGwRvmtc4avnBBzr7QXVCy7vckNMCTPHPbl" target="_blank">írásáról</a> is, amely a következőkről tájékoztat minket: „<em>Az
iskolákat érdemtelenül, a közakarat ellenében nyúlta le az egyház –
valaki elfelejtett konzultálni! –, így az is kénytelen oda járni és
eljátszani a bohóckodást, aki amúgy sík ateista. (…) Ugyanis nincs a
közelben másik színvonalas iskola; ez sem attól az, hogy az egyház
üzemelteti. Ezeket a gyerekeket és a szülőket kényszerítették, hogy
közük legyen az egyházhoz. (…) Hülye egy terv volt. Attól senki sem
szereti meg a papokat és a képzelt barátaikat, hogy misére meg áldozásra
kényszerítik.</em>”</p>
<p>Nos. Az Úr 1948. esztendejében (a mai balosok egynémely egyházellenes
kirohanására hajazó propaganda-hadjárat után) bő háromezer katolikus és
bő ezer református iskolát államosítottak Magyarországon, egyetlen
tollvonással zárolva azok épületét és felszerelését. Ma összesen van
1573 egyházi köznevelési intézmény. Abban lehetne kételkedni, hogy ezek
mindegyike vallásos-e úgy igazán, mármint a mindennapokban; az „iskolák
lenyúlásán” háborogni azonban némileg erős. A kárpótlási jeggyel földhöz
jutott, és így területalapú támogatások segítségével értékes
élelmiszereket termelő gazdák is földrablók volnának?</p>
<p>Ami pedig az iskolák színvonalát illeti, a tények azt mutatják, hogy a
HVG idei középiskolai rangsorában két pécsi gimnázium is bejutott a
top100-ba, de sajnos egyik se a ciszterci volt. Így ez esetben az
egyházi iskolára mint egyetlen alternatívára hivatkozni béna érv.</p>
<p>Meg ugye eleve elég elitista-szegregációpárti hozzáállás volna az,
hogy ateista libsi létemre inkább katkó suliba viszem a gyerekemet
befogott orral, mint hogy egy pillanatnyilag alacsonyabban jegyzett
gimnáziumba adjam. Ha mindenki így tesz, ki fogja felhúzni a
„világnézetileg semleges” intézményeket? Már csak azért is, mert a mi
osztályunk annak idején egy frissen visszakapott, még a kezdeti
nehézségekkel küzdő, itt-ott tanárhiányos egyházi gimnáziumba iratkozott
be, de mire leérettségiztünk, lassanként elitiskolává nemesült az
intézmény. Mondhatni azzá nemesítettük, ha lehetek ennyire szerénytelen.
(Lám, ezért szerencsés, ha tanárok, diákok és szülők egyfelé húznak.)</p>
<p>Azt pedig ne rójuk fel a hiedelmek helyett állítólag szigorúan a
kézzelfogható tényekre támaszkodó ateistának, hogy kötelező
szentáldozást vizionál az egyházi iskolákba (emellett nyitott
liberálisként kizárja, hogy valaki akár nyitottan is bekapcsolódhat
annak a közösségnek a szertartásaiba, ahová becsöppent). Mindenkinek
lehetnek elborultabb pillanatai. Inkább nyugtázzuk jólesően, hogy ez egy
olyan keresztény ország, ahol még egy DK-vezér és egy istentagadó
publicista is küldetésének érzi az igehirdetést – akár alkalmas, akár
alkalmatlan.</p></div></div>
</div>